Foglalkoztatás és mobilitás a budapesti munkaerő-piaci vonzáskörzetben
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.1.pp.68-78Schlagwörter:
foglalkoztatás, mobilitás, területi egyenlőtlenségek, centrum-hatásAbstract
Napjainkban a globális gazdasági és társadalmi változások hatásaként számos országot jelentős regionális különbségek jellemeznek. Megmutatkozik ez a makrogazdasági teljesítményben, az életszínvonal alakulásában, a jövedelmi különbségekben, illetve az oktatás és az egészségügy színvonalában is, amelyek együttesen az adott nemzetállam versenyképességét alapjaiban befolyásolják. Ezek az egyenlőtlenségek méltányossági aggályokat vetnek fel, hiszen hozzájárulhatnak az országon belüli általános különbségekhez, hatással lehetnek az esélyegyenlőtlenségre, mindemellett károsak a gazdasági hatékonyságra is, mivel a hátrányos terekben élők korlátozott lehetőségei a potenciális lehetőségek kihasználatlanságához vezethetnek. Ebben az összetett rendszerben kijelenthetjük, hogy a városok a regionális különbségek kialakulásának folyamataiban fontos szerepet töltenek be, mivel számos olyan funkciót látnak el, amelyek a régió mennyiségi növekedéséért és minőségi javulásáért is felelősek. Mindezen összefüggéseket vizsgálva tanulmányunkban Budapest centrum szerepét, illetve annak változását elemezzük a 2011 és 2022 között eltelt időszakban, ahol vizsgáljuk a foglalkoztatás és a mobilitás területi összefüggéseit, annak változásait és várható hatásait egyaránt.
Literaturhinweise
Beluszky, P. (2014): Budapest – zászlóshajó vagy vízfej? Szent István Egyetemi Kiadó: Gödöllő.
Berkes, J. (2019): A magyar regionális központok és térségeik gazdasági, munkahelyi-foglalkoztatási, társadalmi funkciója. [Doktori értekezés]. Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr. https://doi.org/10.15477/SZE.RGDI.2019.010
Case, A. – Deaton, A. (2020): Deaths of Despair and the Future of Capitalism. Princeton University Press: Princeton. https://doi.org/10.2307/j.ctvpr7rb2
Egri, Z. (2024): Bezáródás a perifériára – A hazai társadalmi-gazdasági elmaradottság tartós térbeli fennmaradása, 1960-2020. Területi Statisztika, 64(2), 177–211. https://doi.org/10.15196/TS640203
Frick, S. A. – Rodríguez-Pose, A. (2018): Change in urban concentration and economic growth. World Development, 105, 156–170. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2017.12.034
Friedman, M. (1953): Essays in Positive Economics. The University of Chicago Press: Chicago.
Káposzta, J. – Tóth, T. (2023): A közösségi közlekedés szerepe a térgazdaság versenyképességében.: A centrum-periféria reláció nemzetgazdasági összefüggéseinek kapcsolatrendszerei. In: Közlekedéstudományi Egyesület (Szerk.): Ember a városi közlekedésben: City Rail – 2023 Tudományos Konferencia. Budapest: BKV Zrt., Közlekedéstudományi Egyesület, 31–46.
Káposzta, J. (2007): Regionális gazdaságtan. [Tankönyv]. Szent István Egyetemi Kiadó: Gödöllő.
Kiss, J. P. – Szalkai, G. (2014): A foglalkoztatás területi koncentrációjának változásai Magyarországon a népszámlálások ingázási adatai alapján, 1990–2011. Területi Statisztika, 54(5), 415–447.
Kovács, Z. (2017): Városok és urbanizációs kihívások Magyarországon. Magyar Tudomány, 2017(3), 302–310.
Kuznets, S. (1955): Economic Growth and Income Inequality. The American Economic Review, 45(1), 1–28. http://www.jstor.org/stable/1811581
Lakatos, M. – L. Rédei, M. – Kapitány, G. (2015): Mobilitás és foglalkoztatás. Területi Statisztika, 55(2), 157–179.
Lakatos, M. – Váradi, R. (2009): A foglalkoztatottak napi ingázásnak jelentősége a migrációs folyamatokban. Statisztikai Szemle, 87(78), 763–794.
Lengyel, I. (2021): Regionális és városgazdaságtan. Szegedi Egyetemi Kiadó: Szeged.
Pénzes, J. – Molnár, E. – Pálóczi, G. (2014): Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon. Területi Statisztika, 54(5), 474–490.
Rácz, Sz. (2019): Development Processes of Regional Centres in Central and Southeast Europe – From State Socialism to Dependent Market Economies. DETUROPE, 11(2), 92–100. https://doi.org/10.32725/det.2019.017
Rechnitzer, J. (2019): Nagyvárosok a magyar területi politikában és területfejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig. Tér és Társadalom, 33(1), 3–26. https://doi.org/10.17649/TET.33.1.3069
Rechnitzer, J. (2022): Néhány iránymutatás Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak tanulmányozásához. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3), 14–26. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.32
Tóth, G. – Nagy, Z. (2013): Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és térségek összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 53(6), 593–612.
Tóth, G. – Nagy, Z. (2024): Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és vonzáskörzeteik 2001 és 2021 közötti változása. Területi Statisztika, 64(2), 150–176. https://doi.org/10.15196/TS640202
Internetes források
KSH – népszámlálási adatbázis: [Központi Statisztikai Hivatal] https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/ (Letöltés ideje: 2024.04.27.)
KSH – Magyarország települései jogállás szerint: [Központi Statisztikai Hivatal] https://www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/telepulesek.pdf (Letöltés ideje: 2024.04.27.)
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2024 Balázs Lőrinc; József Káposzta
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
