Településfejlesztési lehetőségek vizsgálata Egerszalók példáján keresztül
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.04.104-119Kulcsszavak:
településfejlesztés, vidékfejlesztés, endogén erőforrások, EgerszalókAbsztrakt
Kétségtelen, hogy napjaink egyik legmeghatározóbb és egyben legizgalmasabb térgazdasági kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a különböző települések és térségek komplex fejlesztésének. Kijelenthető, hogy minden település számára elengedhetetlenül fontos a fejlődés, hiszen a több munkahelyet biztosító és változatos szórakozási, kulturális, sportolási és egyéb szolgáltatásokat kínáló település népességmegtartó ereje magasabb, a helyi lakónépesség elvándorlási hajlandósága alacsonyabb, ugyanakkor más települések lakosai is bátran vásárolnak ingatlant és telepednek le prosperáló térségekben. Emellett a befektetni vágyók egy fejlett településen szívesebben alapítanak vállalatokat, hozzájárulva ezzel – többek között – a település tőkevonzó képességének tovább-erősítéséhez is. Az összefoglaló gondolatokból kiindulva elmondható, hogy jelen vizsgálat fókuszában egy Heves megyében található község, Egerszalók, illetve annak demográfiai és gazdasági tényezőinek vizsgálata, továbbá a településfejlesztési lehetőségek feltárása szerepel. Az elemzés célja, hogy rávilágítson a – hazánk egyedülálló természeti képződményével rendelkező – település endogén erőforrásaiban rejlő potenciáljaira, továbbá, hogy bemutassa, hogy hogyan alakult és változott meg Egerszalóknak a helyzete, ahol a meglévő hőforrás településfejlesztésre gyakorolt hatása kiemelkedőnek tekinthető.
Hivatkozások
Bajmócy, Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejelsztésbe. Jate Press, Szeged. ISBN: 978–963–315–039–9
Capello, R. (2011): Location, Regional Growth and Local Development Theories. Aestimum, 1, pp. 1–25.
Czene, Z., Ricz, J. (2010): Területfejlesztési füzetek 2. – Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, VÁTI Nonprofit Kft., Budapest.
Horváth, G. (2001). A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 203-231. p.
Káposzta, J. (2014): Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás 58. (05), 399.-412. p.
Káposzta, J. (2020): A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban. Tér és Társadalom 34. évf., 1. szám. pp. 37-40.
Káposzta, J., Nagy, H. (2022): The major relationships in economic growth of the rural space. EUROPEAN COUNTRYSIDE 14 (2022)1 pp. 67-86., 20 p. (2022) DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kovács, D. (2015): Falusi turizmus Magyarországon – kérdések és dilemmák. Területi Statisztika, 2015, 55(6): pp. 592–613.
Lengyel, I. (2012): A hazai területfejlesztés zsákutcái: a triális Magyarország. In Rechnitzer J. – Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, pp. 140–150.
Lengyel, I. (2021). Regionális és Városgazdaságtan. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-963-306-816-8.
Mezei, C. (2006): Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet- Európában. Tér és Társadalom, 3, pp. 95-108.
Terluin, I. J. (2003): Differences in economic development in rural regions of advanced countries: an overview and critical analysis of theories. Journal of Rural Studies 19 (3), 327–344. pp. DOI: https://doi.org/10.1016/S0743-0167(02)00071-2.
Ward, N. et al. (2005): Universities, the Knowledge Economy and ’Neo-Endogenous Rural Deve- lopment’. Centre for Rural Economy Discussion Paper Series No. 1.
Internetes forrás
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2011-2020 https:www.ksh.hu
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR): 2011-2020. https:www.teir.hu
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Tóth Borbála, Urbánné Malomsoki Mónika, Lőrinc Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
