Wine consumer and wine tourism survey in Monor
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.03-15Keywords:
borturizmus, monori pincefalu, borfogyasztói attitűdök, kínálatbővítés, stratégiaAbstract
Monor is an area of Hungarian wine production with a long tradition, it’s plantation size is small, but on the European scale cellar village of more than 900 cellars it’s an area with special features. The research reveals that the cellar village of Monor is not known outside the Monor district, and most of the respondents do not know about its size or existence. Of those surveyed, 46.7% were able to mark the correct answer as to what the OEM mark was, and only 36.4% of the sample knew they had a Monor OEM. A total of 280 people answered the question of how satisfied they were when they attended a wine event in Monor. The weighted average of the responses was 7.51 on a Likert scale of 10, so satisfaction was high. The regular consumer of Monori wine is only in the Monori district. This is a strong indication that without short supply chain sales, local production could not exist. In addition, Budapest and its suburb can be an expansion target. Eighty-five percent of respondents have no serious reservations about Monor wine, mostly rating it as good. 33.1% of the respondents would pay a price between 500 and 1000 HUF for a bottle of wine, almost 40% would not regret an amount between 1000-1500 HUF for this purpose. On this basis, the majority of respondents would pay more for bottled wine in Monor than the average price. Comparing the willingness to pay for a liter of bottled wine and tank wine, a price of 2-2.6 times can be achieved, which can be seen to result in an extra profit when selling the bottled product. More than 85% of respondents would buy Monor wine, considering the multiplicity of preference votes cast for bottled and tank wine, 1.5 times more would buy bottled wine than tank wine. Based on color, popularity of white wine is highest in all ages. In generations older than Generation Z, this is followed by red and then rosé.
References
AKI (2019): Agrárpiaci jelentések. Zöldség, Gyümölcs és Bor. XXIII. évfolyam, 5. szám.
Benedek A. (2013): Egy speciális védjegy, a Nemzeti Parki Termék védjegy lehetséges szerepe fogyasztói felmérés eredményei alapján. = Gazdálkodás 57(4), pp. 376-388.
Gál P. (2020): A borárakat meghatározó tényezők Magyarországon, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre. PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 245 p.
Gál P. – Kiss A. (2012): Élelmiszerbiztonság, ellenőrzés, eredetvédelem. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Getz, D. – Brown, G. (2006): Critical success factors for wine tourism regions: a demand analysis. = Tourism Management 27(1), pp. 146-158.
Járdány K. (2021): A Duna Borrégió szőlészeti és borászati helyzetének vizsgálata a magyar szőlő-bor ágazatban. = Studia Mundi Economica 8(1), pp. 49-64. DOI: 10.18531/Studia.Mundi.2021.08.01.49-64
Járdány K. – Győri (2020): Egy kiaknázatlan lehetőség – Borturizmus Soltvadkerten. In: Bujdosó, Zoltán; Dinya, László; Csernák, József (szerk.) XVII. Nemzetközi Tudományos Napok: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után. Gyöngyös, Károly Róbert Nonprofit Kft., pp. 535-542.
Loose, S. – Nelgen, S. (2021): State of the German and International Wine Markets. = German Journal of Agricultural Economics (Online) 70 (5), pp. 87-102. DOI: 10.30430/70.2021.5.87-102
Máté A. (2019): Bormarketing, Borkereskedelem; PTE KPVK, Szekszárd.
Popovics A. (2009): A földrajzi helyhez kapcsolódó és a hagyományos magyar termékek lehetséges szerepe az élelmiszerfogyasztói magatartásban; Doktori (PhD) értekezés; Gödöllő
Popovics A. – Pallóné Kisérdi I. (2004): A hagyományos magyar élelmiszerek ismertsége a fogyasztók körében. = Élelmiszervizsgálati Közlemények 50, pp. 28-36.
Profeta, A. – Balling, R. – Schoene V. – Wirsig, A. (2010): Protected Geographical Indications and Designations of Origin: An Overview of the Status Quo and the Development of the Use of Regulation (EC) 510/06 in Europe, With Special Consideration of the German Situation. = Journal of International Food & Agribusiness Marketing 22 (1-2), pp. 179-198. DOI: https://doi.org/10.1080/08974430903007783
Szakály Z. – Pallóné Kisérdi I. – Nábrádi A. (szerk.) (2010): Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán. Kaposvár, ISBN 978-963-9821-14-9
Radóczné Kocsis T. – Györe D. (2006): A borpiac helyzete és kilátásai. Agrárgazdasági Tanulmányok 2006/6, 160 p.
Szolnoki G. – Totth G. (2017): A magyar borpiac és a borfogyasztói szokások elemzése. HNT, szakmai prezentáció.
Totth G. – Szolnoki G. (2019): A magyarországi borfogyasztói szokások és a borpiac elemzése. = Gazdálkodás 63 (1), pp. 22-39. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.284793
Török Á. – Maró Z. M. (2020): A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok. = Közgazdasági Szemle 67 (3), pp. 263-288.
Internetes adat- és információforrások:
Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu
GfK sajtóközlemény: cdn2.hubspot.net/hubfs/2405078/cms pdfs/fileadmin/user_upload/country_one_pager/hu/documents/20160914_gfk_borfog yasztas.pdf
Monori oltalom alatt álló eredetmegjelölés: https://boraszat.kormany.hu/download/c/0c/60000/MONOR_termekleiras.pdf
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 2021-09-28
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).