Borfogyasztói és borturisztikai felmérés Monoron

Szerzők

  • Bazsik István Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet
  • Koncz Gábor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.03-15

Kulcsszavak:

borturizmus, monori pincefalu, borfogyasztói attitűdök, kínálatbővítés, stratégia

Absztrakt

Monor a magyar bortermelés nagy hagyományokkal bíró területe, amely kis ültetvény méretével, de európai léptékben is jelentős, több mint 900 pincés pincefalujával különleges adottságokkal bír. A kutatás rávilágít, hogy a Monori járáson kívül nem ismert a monori pincefalu, méretéről, létezéséről sem tud a válaszadók többsége. A megkérdezettek, 46,7%-a tudott helyes választ megjelölni arra, hogy mi az OEM megjelölés, és a minta mindössze 36,4% tudta, hogy van Monori OEM. Összesen 280 fő válaszolt arra a kérdésre, hogy ha részt vett monori borrendezvényen, akkor mennyire volt elégedett. A válaszok súlyozott átlaga 7,51 volt 10-es Likert-skálán, tehát az elégedettség magas szintű. A monori bornak rendszeres fogyasztója kizárólag a Monori járásban van. Ez kiemelten jelzi, hogy a rövid ellátási láncú értékesítés nélkül a helyi termelés nem létezhetne. Emellett Budapest és környéke lehet expanziós célpont. A válaszadók 85%-a a monori borral szemben komolyabb fenntartással nincs, azt többnyire jónak értékeli. A megkérdezettek 33,1%-a 500 és 1000 Ft közötti árat fizetne egy palack borért, közel 40%-a 1000-1500 Ft közötti összeget sem sajnálna erre a célra. Ezalapján a megkérdezettek többsége, a monori palackozott borért többet fizetne, mint a korrigált országos átlagár. Egy liternyi palackozott bor és a folyóbor iránti fizetésihajlandóságot összevetve 2-2,6-szeres árat lehet elérni, amely belátható, hogy extraprofitot eredményez a palackozott termék értékesítése esetén. A válaszadók több mint 85%-a venne Monori bort, a palackozott és a folyó borra leadott preferencia szavazatok számosságát vizsgálva, a palackozott bort 1,5-szer többen vennék meg, mint a folyóbort. Szín alapján a fehér borok támogatottsága minden korosztályban a legmagasabb. A Z generációnál idősebb korosztályokban, ezt követi a vörös, majd a rozé.

Szerző életrajzok

  • Bazsik István, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet

    egyetemi hallgató
    E-mail:ibazsik@hsz.hu

  • Koncz Gábor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet

    egyetemi docens
    E-mail: koncz.gabor@uni-mate.hu

     

Hivatkozások

AKI (2019): Agrárpiaci jelentések. Zöldség, Gyümölcs és Bor. XXIII. évfolyam, 5. szám.

Benedek A. (2013): Egy speciális védjegy, a Nemzeti Parki Termék védjegy lehetséges szerepe fogyasztói felmérés eredményei alapján. = Gazdálkodás 57(4), pp. 376-388.

Gál P. (2020): A borárakat meghatározó tényezők Magyarországon, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre. PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 245 p.

Gál P. – Kiss A. (2012): Élelmiszerbiztonság, ellenőrzés, eredetvédelem. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

Getz, D. – Brown, G. (2006): Critical success factors for wine tourism regions: a demand analysis. = Tourism Management 27(1), pp. 146-158.

Járdány K. (2021): A Duna Borrégió szőlészeti és borászati helyzetének vizsgálata a magyar szőlő-bor ágazatban. = Studia Mundi Economica 8(1), pp. 49-64. DOI: 10.18531/Studia.Mundi.2021.08.01.49-64

Járdány K. – Győri (2020): Egy kiaknázatlan lehetőség – Borturizmus Soltvadkerten. In: Bujdosó, Zoltán; Dinya, László; Csernák, József (szerk.) XVII. Nemzetközi Tudományos Napok: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után. Gyöngyös, Károly Róbert Nonprofit Kft., pp. 535-542.

Loose, S. – Nelgen, S. (2021): State of the German and International Wine Markets. = German Journal of Agricultural Economics (Online) 70 (5), pp. 87-102. DOI: 10.30430/70.2021.5.87-102

Máté A. (2019): Bormarketing, Borkereskedelem; PTE KPVK, Szekszárd.

Popovics A. (2009): A földrajzi helyhez kapcsolódó és a hagyományos magyar termékek lehetséges szerepe az élelmiszerfogyasztói magatartásban; Doktori (PhD) értekezés; Gödöllő

Popovics A. – Pallóné Kisérdi I. (2004): A hagyományos magyar élelmiszerek ismertsége a fogyasztók körében. = Élelmiszervizsgálati Közlemények 50, pp. 28-36.

Profeta, A. – Balling, R. – Schoene V. – Wirsig, A. (2010): Protected Geographical Indications and Designations of Origin: An Overview of the Status Quo and the Development of the Use of Regulation (EC) 510/06 in Europe, With Special Consideration of the German Situation. = Journal of International Food & Agribusiness Marketing 22 (1-2), pp. 179-198. DOI: https://doi.org/10.1080/08974430903007783

Szakály Z. – Pallóné Kisérdi I. – Nábrádi A. (szerk.) (2010): Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán. Kaposvár, ISBN 978-963-9821-14-9

Radóczné Kocsis T. – Györe D. (2006): A borpiac helyzete és kilátásai. Agrárgazdasági Tanulmányok 2006/6, 160 p.

Szolnoki G. – Totth G. (2017): A magyar borpiac és a borfogyasztói szokások elemzése. HNT, szakmai prezentáció.

Totth G. – Szolnoki G. (2019): A magyarországi borfogyasztói szokások és a borpiac elemzése. = Gazdálkodás 63 (1), pp. 22-39. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.284793

Török Á. – Maró Z. M. (2020): A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok. = Közgazdasági Szemle 67 (3), pp. 263-288.

Internetes adat- és információforrások:

Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu

GfK sajtóközlemény: cdn2.hubspot.net/hubfs/2405078/cms pdfs/fileadmin/user_upload/country_one_pager/hu/documents/20160914_gfk_borfog yasztas.pdf

Monori oltalom alatt álló eredetmegjelölés: https://boraszat.kormany.hu/download/c/0c/60000/MONOR_termekleiras.pdf

Letöltések

Megjelent

2021-09-28