Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén

Szerzők

  • Szűcs Antónia Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar
  • Koncz Gábor Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.45-58

Kulcsszavak:

szuburbanizáció, migráció, Gyöngyösi járás, város-vidék kapcsolatok, vidékfejlesztés

Absztrakt

Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében.

Tanulmányunk egy kis-középváros, Gyöngyös környezetére koncentrál. A lakóhelyi szuburbanizációhoz köthető jelenségeket a Gyöngyösi járás területén vizsgáltuk meg, feltárva azt, hogy mik voltak a vidéki településekre történő költözési folyamatok mozgatórugói 2001-től napjainkig. Ennek vizsgálatára szuburbanizációs index számítását végeztük el a járást alkotó települések mindegyikére a központi város kivételével. A szuburbanizációban résztvevő lakosság összetételét, motivációs jellemzőit lakossági kérdőívezés eredményei alapján elemeztük.

Szerző életrajzok

  • Szűcs Antónia, Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar

    adjunktus
    E-mail: szucs.antonia@uni-eszterhazuy.hu

  • Koncz Gábor, Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kar

    főiskolai docens
    E-mail: koncz.gabor@uni-eszterhazy.hu

Hivatkozások

Andersson, K. (2005): Producers of Rural Goods and Services in Five European Countries: a comparative analysis of rural regions under urban pressure. Helsinki University, Helsinki.

Bajmócy P. (2003) Vidéki szuburbanizáció Magyarországon, PhD disszertáció, Szeged.

Bajmócy P. (2014): A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. In: Északmagyarországi stratégiai füzetek, 11. évf. 2. sz. pp. 6-18.

Bajmócy P. et. al (2012): Urbanizációs trendek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Pál V. (szerk.): A társadalomföldrajz globális és lokális kérdései. Szeged, pp. 95–111.

Boyle, P. – Halfacree, K. (1998): Migration into Rural Areas: Theories and Issues, Wiley, Chichester.

Cloke, P (1997): Country Backwater to Virtual Village? Rural Studies and ’The Cultural Turn’. Journal of Rural Studies 13(4), pp. 367-375.

Csatári B. (2004): A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi Statisztika 44(6), pp. 532-543.

Csurgó B. (2013) Vidéken lakni és vidéken élni: A városból vidékre költözők hatása a vidék átalalkulására: a város környéki vidék. Argumentum Kiadó; MTA TK Szociológiai Intézet, Budapest. ISBN 978-963-446-700-7

Dudás R. (2013): A szuburbanizáció és a dezurbanizáció folyamatai Magyarországon az érintett települések önkormányzatainak szemszögéből. In. Településföldrajzi Tanulmányok 2013/1 pp. 20–32.

Elands, B. – Wiersum, F. (2001): Forestry and rural developlopment in Europe: an exploracion of socio-political discourse. Forest Policy and Economics, 3.

Enyedi Gy. (1972): A társadalom és földrajzi környezete. Földrajzi közlemények 20(4), pp. 293-301.

Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 115 p.

Fielding, S. (1998): Indigeneity, Identity and locality: perspectives on Swaledale. In: Boyle–Halfacree (ed.) Migration into rural areas – Theories and Issues. John Wiley and Sons, pp. 151–165.

Gergely J. (2014): Településvezetés és szuburbanizáció. Tér és Társadalom. 28 (4), pp. 138-155.

Hardi T. (2002): Szuburbanizációs jelenségek Győr környékén. = Tér és Társadalom 16 (3), pp. 57-83.

Izsák É. (1999) A települési sorrend megváltozása a szuburbanizációs index alapján a budapesti agglomerációban In: Földrajzi Értesítő 1-2, pp. 83-92.

Kovács A. D. – Farkas J. Zs. – Perger É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom. 29 (1) pp. 11-34.

Lash, S. – Urry, J. (1994): Economies of Signs and Space. London, Sage.

Nagyné Demeter D.–Asztalos G. (2014): A mátrai tallér bevezetésének lehetőségei a Gyöngyösi kistérségben. In: Koncz G.-Nagyné Demeter D. (szerk.): Helyi erőforrások turisztikai hasznosítása a magyar-szlovák határrégióban. Károly Róbert Főiskola, pp. 93-112.

Phillips, M. (2005): People at the centre? The contested geographies of gentrification. In: Phillips, M. (szerk.) Contested worlds: an introduction to human geography. Ashgate: Aldershot, pp. 317–352.

Ravenstein, E. G. (1889): The laws of migration, In. Journal Royal Statistical Society, 52., pp. 241-301.

Savage, M. – Barlow, J. – Dickens, P. – Fielding, T. (1992): Property, Buerocracy and Culture: Middle-classformation in Contemporary Britain. London, Routledge.

Szakál F. (1999): Vidékfejlesztés vidékpolitika. Cikkek, tanulmányok. Válogatás az A Falu c. folyóiratban 1996-99 között megjelent tanulmányokból. A fenntartható mezőgazdaság és szerepe a vidéki térségek fejlődésében. Agroinform Kiadóház, Budapest, 326 p.

Szebényi A. (2016): A lakóhelyi szuburbanizáció területi-strukturális jellemzői Pécs környékén. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 185 p.

Van Den Berg Leo et al. (1982): Urban Europe: A study of growth and decline, Oxford, Pergamon, 162 p.

Váradi M. M. (2008): Utak, elágazások – a közelmúlt falukutatásai, In: Kovács É. (szerk.) Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, PTE–BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Pécs, pp. 43–68.

Waldorf, B. S. (2006): A continuous multi-dimensional measure of rurality: Moving beyond threshold measures. Paper selected for the Annual Meetings of the Association of Agricultural Economics, Long Beach

Letöltések

Megjelent

2018-03-20

Hasonló cikkek

1-10 a 64-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.