Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.45-58Kulcsszavak:
szuburbanizáció, migráció, Gyöngyösi járás, város-vidék kapcsolatok, vidékfejlesztésAbsztrakt
Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében.
Tanulmányunk egy kis-középváros, Gyöngyös környezetére koncentrál. A lakóhelyi szuburbanizációhoz köthető jelenségeket a Gyöngyösi járás területén vizsgáltuk meg, feltárva azt, hogy mik voltak a vidéki településekre történő költözési folyamatok mozgatórugói 2001-től napjainkig. Ennek vizsgálatára szuburbanizációs index számítását végeztük el a járást alkotó települések mindegyikére a központi város kivételével. A szuburbanizációban résztvevő lakosság összetételét, motivációs jellemzőit lakossági kérdőívezés eredményei alapján elemeztük.
Hivatkozások
Andersson, K. (2005): Producers of Rural Goods and Services in Five European Countries: a comparative analysis of rural regions under urban pressure. Helsinki University, Helsinki.
Bajmócy P. (2003) Vidéki szuburbanizáció Magyarországon, PhD disszertáció, Szeged.
Bajmócy P. (2014): A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. In: Északmagyarországi stratégiai füzetek, 11. évf. 2. sz. pp. 6-18.
Bajmócy P. et. al (2012): Urbanizációs trendek a rendszerváltozás utáni Magyarországon. In: Pál V. (szerk.): A társadalomföldrajz globális és lokális kérdései. Szeged, pp. 95–111.
Boyle, P. – Halfacree, K. (1998): Migration into Rural Areas: Theories and Issues, Wiley, Chichester.
Cloke, P (1997): Country Backwater to Virtual Village? Rural Studies and ’The Cultural Turn’. Journal of Rural Studies 13(4), pp. 367-375.
Csatári B. (2004): A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi Statisztika 44(6), pp. 532-543.
Csurgó B. (2013) Vidéken lakni és vidéken élni: A városból vidékre költözők hatása a vidék átalalkulására: a város környéki vidék. Argumentum Kiadó; MTA TK Szociológiai Intézet, Budapest. ISBN 978-963-446-700-7
Dudás R. (2013): A szuburbanizáció és a dezurbanizáció folyamatai Magyarországon az érintett települések önkormányzatainak szemszögéből. In. Településföldrajzi Tanulmányok 2013/1 pp. 20–32.
Elands, B. – Wiersum, F. (2001): Forestry and rural developlopment in Europe: an exploracion of socio-political discourse. Forest Policy and Economics, 3.
Enyedi Gy. (1972): A társadalom és földrajzi környezete. Földrajzi közlemények 20(4), pp. 293-301.
Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 115 p.
Fielding, S. (1998): Indigeneity, Identity and locality: perspectives on Swaledale. In: Boyle–Halfacree (ed.) Migration into rural areas – Theories and Issues. John Wiley and Sons, pp. 151–165.
Gergely J. (2014): Településvezetés és szuburbanizáció. Tér és Társadalom. 28 (4), pp. 138-155.
Hardi T. (2002): Szuburbanizációs jelenségek Győr környékén. = Tér és Társadalom 16 (3), pp. 57-83.
Izsák É. (1999) A települési sorrend megváltozása a szuburbanizációs index alapján a budapesti agglomerációban In: Földrajzi Értesítő 1-2, pp. 83-92.
Kovács A. D. – Farkas J. Zs. – Perger É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom. 29 (1) pp. 11-34.
Lash, S. – Urry, J. (1994): Economies of Signs and Space. London, Sage.
Nagyné Demeter D.–Asztalos G. (2014): A mátrai tallér bevezetésének lehetőségei a Gyöngyösi kistérségben. In: Koncz G.-Nagyné Demeter D. (szerk.): Helyi erőforrások turisztikai hasznosítása a magyar-szlovák határrégióban. Károly Róbert Főiskola, pp. 93-112.
Phillips, M. (2005): People at the centre? The contested geographies of gentrification. In: Phillips, M. (szerk.) Contested worlds: an introduction to human geography. Ashgate: Aldershot, pp. 317–352.
Ravenstein, E. G. (1889): The laws of migration, In. Journal Royal Statistical Society, 52., pp. 241-301.
Savage, M. – Barlow, J. – Dickens, P. – Fielding, T. (1992): Property, Buerocracy and Culture: Middle-classformation in Contemporary Britain. London, Routledge.
Szakál F. (1999): Vidékfejlesztés vidékpolitika. Cikkek, tanulmányok. Válogatás az A Falu c. folyóiratban 1996-99 között megjelent tanulmányokból. A fenntartható mezőgazdaság és szerepe a vidéki térségek fejlődésében. Agroinform Kiadóház, Budapest, 326 p.
Szebényi A. (2016): A lakóhelyi szuburbanizáció területi-strukturális jellemzői Pécs környékén. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 185 p.
Van Den Berg Leo et al. (1982): Urban Europe: A study of growth and decline, Oxford, Pergamon, 162 p.
Váradi M. M. (2008): Utak, elágazások – a közelmúlt falukutatásai, In: Kovács É. (szerk.) Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet, PTE–BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Pécs, pp. 43–68.
Waldorf, B. S. (2006): A continuous multi-dimensional measure of rurality: Moving beyond threshold measures. Paper selected for the Annual Meetings of the Association of Agricultural Economics, Long Beach
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Szűcs Antónia, Koncz Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
