A CSALÁDI ÁLLAPOT HATÁSA A NŐI VEZETŐI SZEREPEKRE ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ ATTITŰDÖKRE

Szerzők

  • Kőműves Zsolt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Szabó Szilvia METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Menedzsment Intézet
  • Szabó-Szentgróti Gábor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  • Hollósy-Vadász Gábor METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Menedzsment Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.21-34

Kulcsszavak:

női vezetők, vezetői szerepek, emberi erőforrás gazdálkodás

Absztrakt

Ebben tanulmányunkban női vezetők esetében vizsgáljuk meg a családi állapot hatását a vezetői szerepekre és az ehhez kötődő attitűdökre. A tanulmányunkban az alábbi kutatási kérdésre keressük a választ: női vezetők esetében a családi állapot befolyásolja-e a vezetői szerepek megítélését. Ehhez kapcsolódóan három hipotézist fogalmazunk meg melyek: H(1) szerint: a vezetői sikeresség szempontjából a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más tényezőket tartanak fontosnak. H(2) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőket
tartanak fontosnak a sikeres férfi vezetők esetében. H(3) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján másképpen vélekednek arról, hogy a családalapítást elhalasztanák-e egy jó állás lehetőség érdekében. A kérdőíves kutatásban (n=225) személy vett részt. A minta nem reprezentatív, ezért a kutatási eredményeink nem általánosíthatóak, a levont következtetéseket a vizsgálati mintán kívül nem tekintjük validnak. A válaszok feldolgozása során ANOVA és Khi négyezet próbákat alkalmaztunk. Az eredményeink mind a három hipotézisünket igazolták.
A női vezetők között abban volt a különbség, ahogy a jó hírnév, a háztartási támasz, a szülői, vagy a rokoni támasz, és a baráti támasz fontosságát látták a sikeres vezetés kapcsán. A válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőt tartottak fontosnak a sikeres férfi
vezetők esetében. A jövőben egy országos reprezentatív kutatás során szeretnénk egy összehasonlító vizsgálat során feltárni a női és a férfi vezetőkhöz kötődő attitűdök közötti különbségeket.

Szerző életrajzok

  • Kőműves Zsolt, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    egyetemi docens

  • Szabó Szilvia, METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Menedzsment Intézet

    egyetemi docens

  • Szabó-Szentgróti Gábor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    egyetemi docens

  • Hollósy-Vadász Gábor, METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar Menedzsment Intézet

    egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Acsády J. (2010): Nők a magyar tudomány fellegvárában: Statisztikai áttekintés és narratív elemzés karrierekről. Magyar Tudomány. Vol. 171. No. 11. p. 1390-1400, ISSN 0025-0325.

Ádám Sz., Győrffy Zs., Kopp M. (2007): A nők helyzete a tudományos pályán: kihívások és lehetőségek. Magyar Tudomány. Vol. 167. No. 2. p. 232–242, ISSN 0025-0325.

Allard, K., Haas, L., Hwang, C. P. (2011): Family-Supportive Organizational Culture and Fathers’ Experiences of Work-family Conflict in Sweden. Gender, Work & Organization. Vol. 18. No. 2. p. 141–157. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468-0432.2010.00540.x

Bajdo, L. M., Dickson, M. W. (2001): Perceptions of Organizational Culture and Women's Advancement in Organizations: A Cross-Cultural Examination. Sex Roles. Vol. 45. No. 5-6. p. 399–414. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1014365716222

Bass, B. M., Avolio, B. J., Atwater, L. (1996): The Transformational and Transactional Leadership of Men and Women. Applied Psychology. Vol. 45. No. 1. p. 5–34. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1464-0597.1996.tb00847.x

Biernat, M., Wortman, C. B. (1991): Sharing of home responsibilities between professionally employed women and their husbands. Journal of Personality and Social Psychology. Vol. 60. No. 6. p. 844–860. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.60.6.844

Blaskó Zs (2011): „Hároméves kor alatt mindenképpen megsínyli?” In: Nagy I., – Pongrácz T. (szerk.): Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011. Budapest, TÁRKI, p. 156-170.

Craig, L., Mullan, K. (2011): How Mothers and Fathers Share Childcare. American Sociological Review. Vol. 76. No. 6. p. 834–861. DOI: https://doi.org/10.1177/0003122411427673

Dernóczy-Polyák A., Kurucz A. (2020): A modern értékek csak a bennszülötteké? In: Dernóczy-Polyák, A. (szerk.): Kutatási jelentés 4. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft, p. 160-167. ISSN: 2676-7937.

Due Billing, Y., Alvesson, M. (2000): Questioning the Notion of Feminine Leadership: A Critical Perspective on the Gender Labelling of Leadership. Gender. Work & Organization. Vol. 7. No. 3. p. 144–157. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-0432.00103

Eagly, A. H., Johnson, B. T. (1990): Gender and leadership style: A meta-analysis. Psychological Bulletin. Vol. 108. No. 2. p. 233–256. DOI: https://doi.org/10.1037/0033-2909.108.2.233

Eby, L. T., Casper, W. J., Lockwood, A., Bordeaux, C., Brinley, A. (2005): Work and family research in IO/OB: Content analysis and review of the literature (1980–2002). Journal of Vocational Behavior, Vol. 66. No. 1. p. 124-197. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jvb.2003.11.003

England, P. (2010): The Gender Revolution. Gender & Society. Vol. 24. No. 2. p. 149-166. DOI: https://doi.org/10.1177/0891243210361475

Ezzedeen, S. R., Ritchey, K. G. (2008): The Man Behind the Woman. Journal of Family Issues. Vol. 29. No. 9. p. 1107–1135. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513X08315363

Fraser, N. (2013): How Feminism Became Capitalism’s Handmaiden – and How to Reclaim it. Guardian. Letöltve: 2022 03. 05. https://www.theguardian.com/commentisfree/2013/oct/14/feminism-capitalist-handmaiden-neoliberal

Hewlett, S. A. (2003) Creating a Life: What Every Woman Needs to Know About Having a Baby and a Career. New York, Miramax Books. ISBN 1401359302

Hochschild, A., Machung, A. (2012): The Second Shift: Working Families and the Revolution at Home. New York, Penguin.

Kázmér-Mayer S., Czibor A. (2019): Nemi különbségek hatása a vezetési stílusra. Replika. No. 111. p. 133–143. DOI: https://doi.org/10.32564/111.9

Kurucz A., Kovács E., Pete D. (2020): Az agilis vezetői skillek vizsgálata a hazai vezetők körében. In: Bujdosó Z., Dinya L., Csernák J., (szerk.) XVII. Nemzetközi Tudományos Napok online konferencia: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után: Tanulmányok. Gyöngyös, Károly Róbert Kft. p. 687-694. ISBN 9786155969027

Nagy B., Géring Zs., Király G. (2018): A munka és a magánélet határán. Hogyan kutassunk egy régi témát új megközelítéssel. In: Nagy B., Géring Zs., Király G. (szerk.): Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában. Budapest, L’Harmattan Könyvkiadó Kft. p. 7-11. ISBN 9789634143949

Nagy B., Sebők A. (2018): Női és férfi vezetők. In: Fazekas K., Szabó-Morvai Á. (szerk.) Munkaerőpiaci tükör 2017. Budapest, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet. p. 64-68. ISSN: 1586-460X

Neff, L. A., Karney, B. R. (2005): Gender Differences in Social Support: A Question of Skill or Responsiveness? Journal of Personality and Social Psychology. Vol. 88. No. 1. p. 79–90. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.88.1.79

Palasik M., Papp E. (2008): Beyond the Glass Ceiling. University Career of Female Academics in Engineering, Technology and Life Sciences. Budapest, Unicafe. ISBN 9789630656436

Papp E., Groó D. (2005): A nők helyzete a magyar tudományban. Magyar Tudomány. Vol. 166. No. 11. p. 1450-1454. ISSN 0025 0325

Pető A. (2006): Miért marad továbbra is alacsony a nők aránya a magyar tudományban az EU-csatlakozás után is? Magyar Tudomány. Vol. 167. No. 8. p. 1014–1017. ISSN 0025 0325

Pongrácz T. (2005): Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tapasztalatai. In Nagy I., Pongrácz T., Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI. p. 73-86.

Pongrácz T., Molnár E. (2011): Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In: Nagy I., Pongrácz T. (szerk.) Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011. Budapest, TÁRKI. p. 192-206.

Rosener, J. B. (1990): Ways women lead. Harvard Business Review. Letöltve: 2022 03. 05. https://hbr.org/1990/11/ways-women-lead

Szabó Sz. (2016): Competency management in the HR management of Public Service. Hadtudományi Szemle. Vol. 9. No. 2. p. 367-376. ISSN 2060-0437

Szabó Sz. (2019/a): A rátermett közszolgálati vezető ‒ kompetenciák és vezetői szerepek. In. Belényesi E., Koronváry P., Szabó Sz., Hausner, G. (szerk.) Közszolgálati szervezés- és vezetéselmélet. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. p. 99-110. ISBN 978-615-6020-29-1

Szabó Sz. (2019/b): Vezetői karrier a közszolgálatban. In. Belényesi E., Koronváry P., Szabó Sz., Hausner, G. (szerk.) Közszolgálati szervezés- és vezetéselmélet. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. p. 111-126. ISBN 978-615-6020-29-1

Tóth O. (1995): Hogyan egyeztethető össze a női munka a családi szerepekkel? Info-Társadalomtudomány. Vol. 8. No. 32. p. 33-39. ISSN 0864-8174

Zdanoka, T., Vilija, B. (2016): Jelentés. Az Európai Parlament Állásfoglalására Irányuló Indítvány: a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerő-piaci feltételek kialakításáról. Letöltve 2022 03. 05. https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2016-0253_HU.html

Wajcman, Judy (1998): Managing like a man: women and men in corporate management. Cambridge, Polity Press. ISBN 9780745617596

Letöltések

Megjelent

2022-03-02

Hasonló cikkek

1-10 a 33-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei