Regionális összefüggések a vidékgazdaság fejlesztésében
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.52-61Schlagwörter:
regionális gazdaság, vidékgazdaság, telephelyválasztásAbstract
A 90-es években a rendszerváltással, elsősorban a földtulajdon szerkezetének módosulásával és a piacgazdaság kialakulásával, a külső gazdasági-piaci kapcsolatok átrendeződésével a vidékgazdaság termelési szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek során növekedtek a fejlett és a leszakadt területek közötti színvonalbeli különbségek. Nyilvánvalóan változásban van az e folyamatokat befolyásolni kívánó vidék- és területfejlesztési politika is. Ahhoz, hogy a változásokat megérthessük és fejlődési irányba elmozdíthassuk számos területi összefüggés megértésére van szükség. Összességében a területi differenciák és kialakult specializációk együttesen determinálják a hazai vidékgazdasági telephelyek kiválasztásának főbb összefüggéseit. Ezen tényezők összessége fejezi ki a mai magyar vidék valóságos térbeli rendszerét, amelynek hátterében egyszerre jelentkezik a vállalati és nemzetgazdasági érdek, a kisebb és a nagyobb egység érdekei szerint mért hatékonyság fokozásának lehetősége, összességében a vidéki élet minőségének javítása.
Literaturhinweise
BARTA GYÖRGYI–BERNEK ÁGNES–NAGY GÁBOR (2003): A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon. – Tér és Társadalom, 2003/4. pp. 173–190.
BOGÁRDI TÜNDE-NAGYNÉ MOLNÁR MELINDA (2014): The barriers to economic development through the example of a Hungarian internal periphery. VESTNIK APK STAVROPOLYA/AGRICULTURAL BULLETIN OF STAVROPOL REGION 1:(1) pp. 52-55.
CHAPMAN, K.-WALKER, D. F. (1991): Industrial Location: Principles and Policies. Blackwell, Oxford.
DICKEN, P.-LLOYD, P. E. (1990): Location in Space. Theoretical Perspectives in Economic Geography, Harper Colins, London.
ENYEDI GYÖRGY (2004): Processes of Regional Development in Hungary. In: Enyedi György - Tózsa István (eds.): The Region. Akadémiai, Budapest. 21-35
ENYEDI GYÖRGY (2000): Globalizáció és a magyar területi fejlődés. Tér és Társadalom, 2000.
FRIEDMANN, J.-FOREST, Y. (1988): The politics of place: toward a political of territorial planning. Boston.
GODA PÁL-TÓTH TAMÁS (2013): Pókháló- entrópia, mint új rendszervizsgálati megközelítés a területi elemzésekben TERÜLETI STATISZTIKA 53:(2) pp. 169-189.
HEALY, M. J.-ILBERY, B. W. (1990): Location and change. Perspectives an Economic Geography. Oxford University Press, Oxford.
KARHUSZ PÉTER (2003): A telephelyválasztás elméleti keretrendszere.
LENGYEL IMRE (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12. sz. pp. 962-987.
LENGYEL IMRE (1994): A telephelyválasztás. In Rechnitzer J. (szerk): Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. MTA RKK, Győr-Pécs. Pp.35-68.
LENGYEL I.-RECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
MOLNÁR LÁSZLÓ (2004): A befektetések ágazati és regionális szerkezete és hatása az ágazatok és régiók versenyképességére. GKI Gazdaságkutató Rt.
NAGY HENRIETTA (2003): Problems and questions in the Hungarian regional policy. MendelNet 2002/3, Brno, ISBN 80-7302-045-9, ISBN 80-7302-046-7 p. 213-219
NAGYNÉ MOLNÁR MELINDA (2013): Factors of success in case of local society. DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 5:(3) pp. 63-70.
NEMES NAGY JÓZSEF (2003): A fekvés és az iskolázottság hatása a területi egyenlőtlenségekre Magyarországon. Pp. 133–144. Munkaerő-piaci tükör (szerk.: Fazekas K.): MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. – Budapest, Pp. 144–159.
RECHNITZER JÁNOS (1998): Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs.
RITTER KRISZTIÁN (2008): Agrár-munkanélküliség és a területi egyenlőtlenségek. BULLETIN OF THE UNIVERSITY OF AGRICULTURAL SCIENCES (GÖDÖLLŐ) 2: pp. 639-652.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2016 Káposzta József
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).