A hazai mezőgazdaság átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata

Szerzők

  • Kelemen Réka Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet
  • Káposzta József Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet
  • Lőrinc Balázs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.98-109

Kulcsszavak:

Magyarország, agrárium, regionális különbségek, gazdaságfejlesztés

Absztrakt

Napjainkban mind globálisan, mind pedig lokálisan kifejezetten nagy figyelmet kap az agrárium, hiszen – többek között – az élelmiszer-előállítás legfőbb színtereként szolgál. Megfogalmazható továbbá, hogy az elmúlt évek, évtizedek során kifejezetten felértékelődött az országhatárokon belüli, a népesség számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés megvalósulása és a gazdálkodás valamennyi szegmensének népszerűsítése, ezzel szemben a generációváltás és a csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottság javításának fontossága is megkérdőjelezhetetlen. Mindezek által megfogalmazható, hogy a primer szektor folyamatos vizsgálata elengedhetetlen, hiszen annak számszerűsíthető változása nagy befolyásoló hatással bír az ország gazdasági helyzetére is. Enélkül képtelenség valóban alkalmazható fejlesztési stratégiát megalkotni akár helyi, térségi civil-szakmai közegben, akár szakpolitikai szinten. Mindehhez szorosan kapcsolódva számos kiváló kutatás jelent meg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati nemzetgazdasági ág jelentőségéről, mégis érdemesnek tartjuk egy releváns mutatórendszer alapján megvizsgálni a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (TEÁOR-08: A) nemzetgazdaság ágat átfogó magyarországi viszonylatban, mellyel célunk, hogy újabb társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és térgazdasági összefüggéseket tárjunk fel, mindezt a területi versenyképesség vizsgálatának jegyében.

Szerző életrajzok

  • Kelemen Réka, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    hallgató
    e-mail: k.reka0430@gmail.com
    levelező szerző

  • Káposzta József, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    egyetemi tanár
    e-mail: Kaposzta.Jozsef@uni-mate.hu

  • Lőrinc Balázs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    e-mail: Lorinc.Balazs@phd.uni-mate.hu

Hivatkozások

Alons, G. (2015). The EU and the Common Agricultural Policy: Continued Legitimacy or Renationalization? ECPR Joint Sessions, 29 March – 2 April 2015. Warsaw.

Benedek, J. – Kocziszky, G. – Veresné Somosi, M. – Balaton, K. (2016). Generating and Measuring Regional Social Innovation. Theory Methodology Practice - Review of Business and Ma-nagement, 12(Special Issue), 14–25. doi: https://doi.org/10.18096/TMP.2016.02.02

Dorgai, L. (2010). Vidék- és területfejlesztés 6. Vidéki térségeink jellemzői és változások irányai a rendszerváltást követően. Székesfehérvár: Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar.

Európai Bizottság. (2017). Tudnivalók a Közös Agrárpolitikáról: Közvetlen kifizetések mezőgazdasági termelők számára a 2015–2020-as időszakban. Luxemburg: Publications Office of the European Union. doi: https://doi.org/10.2762/63439

Győri, T. – Egri, Z. (2020). A munkanélküliek - mint potenciális munkaerő-tartalék - térszer-kezetének vizsgálata Békés megyében. Studia Mundi – Economica, 7(2), 2–17. DOI: https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2020.07.02.2-17

Halmai, P. (2020). A Közös Agrárpolitika rendszere. In P. Halmai – A. Elekes – M. Vásáry – A. Nagy – M. Maácz – Z. Pál – Á. Szegedyné Fricz – P. Halmai (Szerk.), A Közös Agrárpolitika rendszere (pp. 49–104). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Káposzta, J. – Lőrinc, B. (2023): Strategic analysis of welfare indicators in EU member states that joined EU after 2004 during 2015-2021. Engineering For Rural Deve-Lopment, 22(1), 158–163. DOI: https://doi.org/10.22616/erdev.2023.22.tf031

Káposzta, J. - Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004

Kocziszky, G. – Veresné Somosi, M. – Balaton, K. (2015). Társadalmi innováció mérésének sajátosságai. In K. Lipták (Szerk.), Mérleg és Kihívások. IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 288–301). Miskolc: Miskolci Egyetem.

Lőrinc, B. – Nagy, H. – Káposzta, J. (2022): Analysis of the centre-periphery relations – focus on the competitiveness of hungarian districts. Visegrad journal on bioeconomy and sustainable development, 11(1), 33–40. DOI: https://doi.org/10.2478/vjbsd-2022-0006

Magda, S., Herneczky, A., & Marselek, S. (2008). A felsőoktatás és az agrároktatás dilemmái. Gazdálkodás, 52(5), 432–443.

Magda, S., Marselek, S., & Magda, R. (2017). Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és jövő igénye. Gazdálkodás, 61(5), 437-458.

Nagy, S. – Molnár, Á. – Kis, K. (2022). A közvetlen agrártámogatások megyei szintű eloszlásának és koncentrációjának mintázatai a 2020-as adatok tükrében. In Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában 3.: Tudomány: út a világ megismeréséhez (pp. 155–174.). Sze-ged: MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság.

Nemes Nagy, J. (1990). Területi egyenlőtlenségek dimenziói. Adalékok egy ,,kvázi-elmélethez". Tér és Társadalom, 4(2), 15–30. doi: https://doi.org/10.17649/tet.4.2.171

Patik, R. – Deák, S. (2005). Regionális klaszterek feltérképezése gyakorlatban. Tér és Társadalom, 19(3/4), 139–158. doi: https://doi.org/10.17649/tet.19.3-4.1023

Petrick, M. – Zier, P. (2012). Common Agricultural Policy effects on dynamic labour use in agriculture. Food Policy, 37(6), 671–678. doi: https://doi.org/10.1016/j.foodpol.2012.07.004

Rákóczi, A. (2019). The Public Administration System in the Conservation of Landscape Elements. III. Rural Development Conference. Szarvas.

Ritter, K. (2020). Vidéki foglalkoztatás mint a vidék gazdasági biztonságának alapja. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet.

Szendi, D. (2018). A társadalmi innovációs potenciál mérésének helyi szintű lehetőségei. Erdélyi Társadalom, 16(1), 31–58. doi: https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.2

Tésits, R. – Zsigmond, T. – Alpek, L. – Hoványi, G. (2021). The role of endogenous capital factors in the territorial development of the Sellye District in Hungary. Regional Statistics, 11(1), 58–77. doi: https://doi.org/10.15196/rs110103

Torero, M. (2020). Without food, there can be no exit from the pandemic. Nature, 580(7805), 588–589. doi: https://doi.org/10.1038/d41586-020-01181-3

Udovecz, G. (2010). A Közös Agrárpolitika reformja magyar (kutatói) szempontból. Gazdálkodás, 54(7), 717–730. doi: https://doi.org/10.22004/ag.econ.99189

Vas, Z. – Lengyel, I. – Szakálné Kanó, I. (2015). Regionális klaszterek és agglomerációs elő-nyök: Feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, 29(3), 49–72. doi: https://doi.org/10.17649/tet.29.3.2697

Veresné Somosi, M. – Tóth, G. – Varga, K. (2023). A magyarországi járások versenyelőnyé-nek elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020. Területi Statisztika, 63(4), 445–465. doi: https://doi.org/10.15196/ts630402

Widotu, A. (2019). Regional inequalities in the EU. Luxembourg: EPRS: European Parlia-mentary Research Service.

Letöltések

Megjelent

2023-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hasonló cikkek

1-10 a 113-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>