Az ipari termelés növekedésének hatása a regionális fejlődésre Magyarországon, 2009-2021

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.50-61

Kulcsszavak:

regionális gazdaság, ipari termelés, Hoover-index

Absztrakt

Az 1990-es években megfogalmazott gazdasági jövőképek számos olyan irányzatokat vetítettek előre a 21. századra, amelyek hatására markáns változások generálódtak. A változásokat két jelentősen átfogó tényező motiválta: a tudásalapú társadalom és a tudásalapú gazdaság víziója. Mindkét tényező megfogalmazása olyan hatással volt az oktatás fejlesztésére, hogy folyamatos innovációs trendek generálódását figyelhetjük meg. A globális trendeket átfogóan vizsgálva megfigyelhetjük a versenyképesség erodálódását, a növekvő külföldi verseny fokozódását, a globalizáció és a liberalizáció átfogó hatásait, a magasabb hozzáadott értékű és értékteremtő termékek és szolgáltatások keresésének szükségességét, a jövedelmezőbb és jólétet fejlesztő termelési szakaszokba való átlépés szükségességét, a növekedés új forrásainak keresését, a teljes tényezőtermelékenység növelésének kihívását, illetve az input-vezérelt stratégiából a termelékenység-vezérelt stratégia felé való elmozdulást. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az ipari termelés értékének növekedésével változtak-e a termelés területi egyenlőtlenségei, illetve hogyan befolyásolja a közvetlen külföldi befektetések szintje és egyenlőtlen területi eloszlása egy adott gazdasági tér fejlődését Magyarországon.

Szerző életrajzok

  • Lőrinc Balázs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság-és Regionális Tudományi Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: lorinc.balazs@phd.uni-mate.hu

  • Káposzta József, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Vidék-és Területfejlesztési Tanszék

    egyetemi tanár
    E-mail: kaposzta.jozsef@uni-mate.hu
    levelező szerző

Hivatkozások

Áldorfai, Gy. – Nagy, H. – Tóth T. (2022): A területi egységek összetett teljesítményértékelése. Területi Statisztika, 62(4), 405–434. https://doi.org/10.15196/TS620402

Breschi, S – Malerba, F. (2005): Sectoral innovation systems: technological regimes, schumpeterian dynamics, and spatial boundaries. In Edquist, C. (Ed.): Systems of innovation. Technologies, institutions and organizations. Routledge, London – New York, 131–156.

Carlsson, B – Stankiewitz R. (1991): On the nature, function and composition of technological systems. Journal of Evolutionary Economics, 1(2), 93–118.

Casper, S – Sockise, D. (2004): Sectoral systems of innovation and varieties of capitalism: explaining the development of high-technology entrepreneurship in Europe. In MALERBA F. (Ed.): Sectoral systems of innovation: concepts, issues and analyses of six major sectors in Europe. Cambridge University Press, Cambridge, 348–387.

Cooke, P. – Laurentis, C. – Tödtling, F. – Trippl, M. (2007): Regional Knowledge Economies. Markets, Clusters and Innovation. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton.

Edquist, C. (2005): Systems of innovation approaches. Their emergence and characteristics. In EDQUIST C. (ed): Systems of innovation. Technologies, institutions and organizations. Routledge, London – New York, 1–35.

Egri, Z. (2023): Mobilitás és perzisztencia a hazai települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyamatokban, 2012–2019. Területi Statisztika, 63(1), 3–37. https://doi.org/10.15196/TS630101

Fagerberg, J. – Sapprasert, K. (2011): National Innovation Systems: The Emergence of a New Approach. Science and Public Policy, 38(9), 669–679.

Freeman, C. (1995): The “national systems of innovation” in a historical perpective. Cambridge Journal of Economics, 19(1), 5–24.

Gál, Z. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciáló-dásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXVI. (2019. június), 653–686. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.653

Káposzta, J. – Lőrinc, B. (2023): Examining regional role of industrial production in transformation of Hungarian economic structure. Engineering for Rural Development, 22(1), 294–300. https://www.tf.llu.lv/conference/proceedings2023/Papers/TF059.pdf

Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004

Kincses, Á. – Tóth, G. – Jeneiné Gerő, H. E. (2022): A hazai mikro-, kis- és középvállalkozá-sok (kkv-k) területi, versenyképességi elemzései, 2008-2020. Területi Statisztika, 62(4), 456–477. https://doi.org/10.15196/TS620404

Lee, T.-L. – Tunzelmann, N. (2005): A dynamic analytic approach to national innovation systems: The IC industry in Taiwan. Research Policy, 34(4), 425–440.

Lengyel, I. – Varga, A. (2018): A magyarországi gazdasági növekedés térbeli korlátai – helyzet-kép és alapvető dilemmák. Közgazdasági Szemle, LXV. (2018. május), 499–524. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2018.5.499

Lőrinc, B. – Káposzta, J. (2022): Analysis of Regional Income Inequalities in Hungary between 2010 and 2019. Engineering for Rural Development, 21(1), 313–318. https://www.tf.llu.lv/conference/proceedings2022/Papers/TF098.pdf

Lundvall, B. A. (2007): National Innovation Systems – Analytical Concept and Development Tool. Industry and Innovation, 14(1), 95–119.

Lundvall, B. A. – Vang, J. – Chaminade, K. J. – Chaminade, C. (2009): Innovation system research and developing countries. In LUNDVALL B. A., CHAMINADE K. J. J., VANG J. (Ed.): Handbook of Innovation Systems and Developing Countries. Building Domestic Capabilities in a Global Setting. Edwar Elgar Publishing, Cheltenham – Northampton, 1–30.

Malerba, F. (2005): Sectoral systems of innovation: A framework for linking innovation to the knowledge base, structure and dynamics of sectors. Economics of Innovation and New Technology, 14(1–2), 63–82.

Molnár, T. (2015): Empirikus területi kutatások és módszerek. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nelson, R. R. (1993): National Innovation System. A comparative analysis. Oxford University Press, Oxford – New York.

Porter, M. E. (2000): Location, Clusters, and Company Strategy. In Clark, G. L. – Feldman, M. P. – Gertler, M. S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, Oxford, 253–274.

Sebestyénné Szép, T. – Szendi, D. – Nagy, Z.- Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata. Területi Statisztika, 60(3), 352–369. https://doi.org/10.15196/TS600303

EUROSTAT (2023): Production in industry (2013-2022) (Letöltve: 2023.03.02.)

KSH (2023): A lakónépesség nem, vármegye és régió szerint (2009-2021). Központi Statiszti-kai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)

KSH (2023): Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások külföldi tőkéje (2009-2021). Központi Statisztikai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)

KSH (2023): Ipari tevékenység termelési értéke forgalmi adó nélkül, árbevételbe beszámító árkiegészítéssel (2009-2021). Központi Statisztikai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)

Letöltések

Megjelent

2023-07-03

Hasonló cikkek

1-10 a 129-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>