Az ipari termelés növekedésének hatása a regionális fejlődésre Magyarországon, 2009-2021
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.50-61Kulcsszavak:
regionális gazdaság, ipari termelés, Hoover-indexAbsztrakt
Az 1990-es években megfogalmazott gazdasági jövőképek számos olyan irányzatokat vetítettek előre a 21. századra, amelyek hatására markáns változások generálódtak. A változásokat két jelentősen átfogó tényező motiválta: a tudásalapú társadalom és a tudásalapú gazdaság víziója. Mindkét tényező megfogalmazása olyan hatással volt az oktatás fejlesztésére, hogy folyamatos innovációs trendek generálódását figyelhetjük meg. A globális trendeket átfogóan vizsgálva megfigyelhetjük a versenyképesség erodálódását, a növekvő külföldi verseny fokozódását, a globalizáció és a liberalizáció átfogó hatásait, a magasabb hozzáadott értékű és értékteremtő termékek és szolgáltatások keresésének szükségességét, a jövedelmezőbb és jólétet fejlesztő termelési szakaszokba való átlépés szükségességét, a növekedés új forrásainak keresését, a teljes tényezőtermelékenység növelésének kihívását, illetve az input-vezérelt stratégiából a termelékenység-vezérelt stratégia felé való elmozdulást. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az ipari termelés értékének növekedésével változtak-e a termelés területi egyenlőtlenségei, illetve hogyan befolyásolja a közvetlen külföldi befektetések szintje és egyenlőtlen területi eloszlása egy adott gazdasági tér fejlődését Magyarországon.
Hivatkozások
Áldorfai, Gy. – Nagy, H. – Tóth T. (2022): A területi egységek összetett teljesítményértékelése. Területi Statisztika, 62(4), 405–434. https://doi.org/10.15196/TS620402
Breschi, S – Malerba, F. (2005): Sectoral innovation systems: technological regimes, schumpeterian dynamics, and spatial boundaries. In Edquist, C. (Ed.): Systems of innovation. Technologies, institutions and organizations. Routledge, London – New York, 131–156.
Carlsson, B – Stankiewitz R. (1991): On the nature, function and composition of technological systems. Journal of Evolutionary Economics, 1(2), 93–118.
Casper, S – Sockise, D. (2004): Sectoral systems of innovation and varieties of capitalism: explaining the development of high-technology entrepreneurship in Europe. In MALERBA F. (Ed.): Sectoral systems of innovation: concepts, issues and analyses of six major sectors in Europe. Cambridge University Press, Cambridge, 348–387.
Cooke, P. – Laurentis, C. – Tödtling, F. – Trippl, M. (2007): Regional Knowledge Economies. Markets, Clusters and Innovation. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton.
Edquist, C. (2005): Systems of innovation approaches. Their emergence and characteristics. In EDQUIST C. (ed): Systems of innovation. Technologies, institutions and organizations. Routledge, London – New York, 1–35.
Egri, Z. (2023): Mobilitás és perzisztencia a hazai települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyamatokban, 2012–2019. Területi Statisztika, 63(1), 3–37. https://doi.org/10.15196/TS630101
Fagerberg, J. – Sapprasert, K. (2011): National Innovation Systems: The Emergence of a New Approach. Science and Public Policy, 38(9), 669–679.
Freeman, C. (1995): The “national systems of innovation” in a historical perpective. Cambridge Journal of Economics, 19(1), 5–24.
Gál, Z. (2019): Az FDI szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciáló-dásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LXVI. (2019. június), 653–686. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2019.6.653
Káposzta, J. – Lőrinc, B. (2023): Examining regional role of industrial production in transformation of Hungarian economic structure. Engineering for Rural Development, 22(1), 294–300. https://www.tf.llu.lv/conference/proceedings2023/Papers/TF059.pdf
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kincses, Á. – Tóth, G. – Jeneiné Gerő, H. E. (2022): A hazai mikro-, kis- és középvállalkozá-sok (kkv-k) területi, versenyképességi elemzései, 2008-2020. Területi Statisztika, 62(4), 456–477. https://doi.org/10.15196/TS620404
Lee, T.-L. – Tunzelmann, N. (2005): A dynamic analytic approach to national innovation systems: The IC industry in Taiwan. Research Policy, 34(4), 425–440.
Lengyel, I. – Varga, A. (2018): A magyarországi gazdasági növekedés térbeli korlátai – helyzet-kép és alapvető dilemmák. Közgazdasági Szemle, LXV. (2018. május), 499–524. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2018.5.499
Lőrinc, B. – Káposzta, J. (2022): Analysis of Regional Income Inequalities in Hungary between 2010 and 2019. Engineering for Rural Development, 21(1), 313–318. https://www.tf.llu.lv/conference/proceedings2022/Papers/TF098.pdf
Lundvall, B. A. (2007): National Innovation Systems – Analytical Concept and Development Tool. Industry and Innovation, 14(1), 95–119.
Lundvall, B. A. – Vang, J. – Chaminade, K. J. – Chaminade, C. (2009): Innovation system research and developing countries. In LUNDVALL B. A., CHAMINADE K. J. J., VANG J. (Ed.): Handbook of Innovation Systems and Developing Countries. Building Domestic Capabilities in a Global Setting. Edwar Elgar Publishing, Cheltenham – Northampton, 1–30.
Malerba, F. (2005): Sectoral systems of innovation: A framework for linking innovation to the knowledge base, structure and dynamics of sectors. Economics of Innovation and New Technology, 14(1–2), 63–82.
Molnár, T. (2015): Empirikus területi kutatások és módszerek. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nelson, R. R. (1993): National Innovation System. A comparative analysis. Oxford University Press, Oxford – New York.
Porter, M. E. (2000): Location, Clusters, and Company Strategy. In Clark, G. L. – Feldman, M. P. – Gertler, M. S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, Oxford, 253–274.
Sebestyénné Szép, T. – Szendi, D. – Nagy, Z.- Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata. Területi Statisztika, 60(3), 352–369. https://doi.org/10.15196/TS600303
EUROSTAT (2023): Production in industry (2013-2022) (Letöltve: 2023.03.02.)
KSH (2023): A lakónépesség nem, vármegye és régió szerint (2009-2021). Központi Statiszti-kai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)
KSH (2023): Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások külföldi tőkéje (2009-2021). Központi Statisztikai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)
KSH (2023): Ipari tevékenység termelési értéke forgalmi adó nélkül, árbevételbe beszámító árkiegészítéssel (2009-2021). Központi Statisztikai Hivatal – KSH, STADAT. (Letöltve: 2023.06.02.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Káposzta József, Lőrinc Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
