A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.03.18-28Kulcsszavak:
területfejlesztés, vidékgazdaság, regionális kapcsolatrendszerek, növekedésAbsztrakt
A rendszerváltás óta eltelt közel három évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk fejlettségi térképét. Vannak térségek, amelyek a nyertesei lettek, míg mások szenvedő alanyaivá váltak az átalakulásnak. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tény, hogy napjainkban a legfejlettebb területeken a legintenzívebb az urbanizálódás folyamata. A térségek városiasodása, fejlettsége vagy éppen elmaradottsága sajátos okokból ered, ezért helyzetüket is egyedi módon kell kezelni. Feltehetően a kistérségek problémáinak orvoslása javítana tágabb környezetük helyzetén is, ezért a mélyreható elemzések az egész ország javát szolgálnák. A
régiók között fejlettségi különbségek kialakulását a természeti adottságok mellett jelentősen befolyásolják az adott térség gazdasági jellemzői, a humán erőforrás mennyisége és annak minősége, a régió megközelíthetősége, infrastruktúrája, és a helyi életminőség is. Mindezek összefüggéseinek kapcsolatrendszerét igyekszem vizsgálni az alábbi tanulmányban.
Hivatkozások
Forman, B. (2001): Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. Kiadó: az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest, 2001.
Horváth, Gy. (2009): Preliminary thoughts on the role of reindustrialisation and environmental protection in regional development. In: BARANYI Béla – FODOR István (szerk.): The role of environmental industry in the regional reindustrialization in Hungary. MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen-Pécs, 2009. pp. 9-18.
Káposzta J.-Ritter K.-Nagy H. (2016): Local Economic Development in Transition Economies: A Tool for Sustainable Development of Rural Areas. In: Vasily Erokhin (szerk.): Global Perspectives on Trade Integration and Economies in Transition. USA: IGI Global, 2016. (ISBN 9781522504528) pp. 281-298.
Mezőségi, A. (2007): Gazdasági együttműködés tendenciái az osztrák-magyar Határtérségben. OTDK dolgozat.
Nagy, H. (2003): Problems and questions in the Hungarian regional policy. MendelNet 2002/3, Brno, ISBN 80-7302-045-9, ISBN 80-7302-046-7 pp. 213–219.
Páger, B. (2011): A környezetipar szerepe Szász-Anhalt fejlődésében. OTDK dolgozat.
Péli, L. (2013): Növekedési pólusok főbb regionális gazdaságtani összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon. PhD disszertáció, Gödöllő, 2013.
Ritter, K. (2008): Agrár-munkanélküliség és a területi egyenlőtlenségek. Bulletin Of The University Of Agricultural Sciences (Gödöllő) 2: 639–652. old.
Süli-Zakar I. 1999: A régiók Európában és Magyarországon. Debreceni Szemle, VII.évf. 3. pp. 355-370.
Tóth, T.-Káposzta, J. (szerk.) (2014): Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben (elmélet). Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2014. 163. old. (ISBN:978-963-269-407-8)
Tsoukalis, L. (1997): The new european economy revisited. Oxford Books, p. 320. ISBN: 9780198774778
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Káposzta József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
