A tanítójelöltek környezetismeret-tanítása a módszertant oktatók szemszögéből

Autores/as

  • Hajnalka Szántóné Tóth Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Neveléstudományi Intézet, E-mail cím: szantone.toth.hajnalka@uni-mate.hu
  • László Doba Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Neveléstudományi Intézet, E-mail cím: doba.laszlo@uni-mate.hu

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.43-52

Palabras clave:

tanítóképzés, környezetismeret tanítása, gyakorlati képzés, tanítóvá válás

Resumen

Az elméleti-gyakorlati képzés egysége és a gyakorlatok képzési folyamaton átívelő kitüntetett szerepe a tanítóképzés tradicionálisan meghatározó sajátossága. A hallgatók a gyakorlati képzés folyamatában ismerkednek az iskolai tevékenységek különböző formáival (oktatási, nevelési és adminisztrációs feladatok). A gyakorlatok célja, hogy a pedagógusjelöltek széleskörűen megismerjék a tanítói munkát és a tanítással összefüggő gyakorlati feladatokat, egyúttal fejlődjenek a tanítósághoz szükséges készségeik és képességeik. A tanítóképzés ugyancsak hagyományosan meghatározó jellemzője az alapos és sokszínű módszertani felkészítés, amit a képzők és a felhasználók is a képzés erősségeként tartanak számon. Az órák látogatásával, megfigyelésével és elemzésével a hallgatók nemcsak a tanítói tevékenység tudatos részelemekre bontását és összekapcsolását gyakorolják, hanem reflektivitásukat is fejlesztik. A tanulmány az alsó tagozatos környezetismeret tantárgy tanítási gyakorlatát elemzi a módszertant oktatók szemszögéből. Bemutatja és értelmezi a hallgatói tanításon látottakat és tapasztaltakat. Megfigyeléseink megerősítették azt, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása kiemelkedő jelentőségű a tanítóvá válás folyamatában. 

Referencias

Murphy, C., & Beggs, J. (2006). Co-teaching as an Approach to Enhance Science Learning and Teaching in Primary Schools. The Science Education Review, 5(2), 63:1–63:10. Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1057133.pdf

Doba, L. (2002). Környezetismeret-órákon láttam. Tanító, 40(6), 32–33.

Doba, L. (2007). Tanítójelöltek gyakorló iskolai környezetismeret-óráinak néhány tapasztalata. Módszertani Közlemények, 47 (2), 60–70.

Fűzné Koszó, M. (2012). Módszertani útmutató a környezet- és természetismeret tanításához. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

Gröschner, A., & Schmitt, C. (2010). Wirkt, was wir bewegen? – Ansätze zur Untersuchung der Qualität universitärer Praxisphasen im Kontext der Reform der Lehrerbildung. Erziehungswis-senschaft, 40(21), 89–97. Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://www.pedocs.de/volltexte/2012/2738/pdf/Groeschner_Alexander_Schmitt_ Cordula_Wirkt_was_wir_bewegen_2010_D_A.pdf

Hercz, M. (2015). Pedagógus hallgatók pályaszocializációjának alakulása a tanítási gyakorlaton. In Major, É. & Veszelszki, Á. (Eds.), A tanárrá válás és a tanárság kutatása: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. (pp. 9–27). Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Hill, K. (2015). A természettudományos nevelés élményalapú oktatásának jelentősége a tanítóképzésben. In Torgyik, J. (Eds.), Százarcú pedagógia. (pp. 375–382). Komárno, International Research Institute. http://www.irisro.org/pedagogia2015januar/69HillKatalin.pdf

Hudson, P.& Skamp, K. (2002). Mentoring preservice teachers of primary science. The Electronic Journal of Science Education, 7(1), Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://ejrsme.icrsme.com/article/view/7692

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára. Környezetismeret 3–4. osztály. Letöltés dátuma: 2022. 06. 12. forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_ isk_1_4_evf

Palic Sadoglu, G. & Durukan, U. G. (2018). Determining the perceptions of teacher candidates on the concepts of science course, science laboratory, science teacher and science student via metaphors. International Journal of Research in Education and Science, 4(2), 436–453. https://doi.org/10.21890/ijres.428260

Soodak, L. C., & Podell, D. M. (1997). Efficacy and experience: Perceptions of efficacy among pre-service and practicing teachers. Journal of Research and Development in Education, 30(4), 214–221.

Szántóné Tóth, H. (2021). A tanító szakos hallgatók természettudományos tárgyakhoz való hozzáállása. In Maisch, P., Molnár-Kovács, Zs. & Szabó, H. P. (Eds.), Iskola a társadalmi térben és időben VIII. Pécs, PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola. (pp. 284–294). Letöltés dátuma: 2022. május 10. forrás: https://nevtudphd.pte.hu/sites/nevtudphd.pte.hu/files/oldal_mo/itti_viii.pdf

Szántóné Tóth, H.(2023). A természettudományok és a környezetismeret tantárgy iránti attitűd vizsgálata a tanító szakos hallgatók körében. [Doktori értekezés] PTE BTK Oktatás és társdalom Neveléstudományi Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2023. 05. 12. forrás: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34627

Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. A pedagógusképzés megújítása: alapozó tanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó.

Publicado

2023-07-29

Número

Sección

Tanulmányok

Cómo citar

A tanítójelöltek környezetismeret-tanítása a módszertant oktatók szemszögéből. (2023). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 21(1), 43-52. https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.43-52