The science of teaching from the methodology teachers' pont of view
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.43-52Keywords:
teacher training, teaching the subject of enviromental studies, practical training, becoming a teacherAbstract
The unity of theoretical-practical training and the distinguished role of teaching practice across the training process are traditionally defining characteristics of teacher training. Students learn about the different forms of school activities in the practical training process (educational and administrative tasks). The aim of the practices is to provide teachers with a wide understanding of the teaching job and the practical tasks related to teaching, while at the same time to develop their skills and abilities for teaching. A traditionally defining feature of teacher training is the thorough and diverse methodological preparation, which is considered by trainers and users to be the strength of the training. By visiting, observing and analysing the lessons, students not only practice the breakdown and interconnection of the teacher’s activity into conscious sub-elements, but also develop their reflectivity. The workshop study analyses the teaching practice of the lower primary science subject from the point of view of teachers of methodology. It presents and interprets issues seen and experienced at a class held by students. Our observations confirmed the fact that the practical application of theoretical knowledge is of paramount importance in the process of becoming a teacher.
References
Murphy, C., & Beggs, J. (2006). Co-teaching as an Approach to Enhance Science Learning and Teaching in Primary Schools. The Science Education Review, 5(2), 63:1–63:10. Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1057133.pdf
Doba, L. (2002). Környezetismeret-órákon láttam. Tanító, 40(6), 32–33.
Doba, L. (2007). Tanítójelöltek gyakorló iskolai környezetismeret-óráinak néhány tapasztalata. Módszertani Közlemények, 47 (2), 60–70.
Fűzné Koszó, M. (2012). Módszertani útmutató a környezet- és természetismeret tanításához. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Gröschner, A., & Schmitt, C. (2010). Wirkt, was wir bewegen? – Ansätze zur Untersuchung der Qualität universitärer Praxisphasen im Kontext der Reform der Lehrerbildung. Erziehungswis-senschaft, 40(21), 89–97. Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://www.pedocs.de/volltexte/2012/2738/pdf/Groeschner_Alexander_Schmitt_ Cordula_Wirkt_was_wir_bewegen_2010_D_A.pdf
Hercz, M. (2015). Pedagógus hallgatók pályaszocializációjának alakulása a tanítási gyakorlaton. In Major, É. & Veszelszki, Á. (Eds.), A tanárrá válás és a tanárság kutatása: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. (pp. 9–27). Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Hill, K. (2015). A természettudományos nevelés élményalapú oktatásának jelentősége a tanítóképzésben. In Torgyik, J. (Eds.), Százarcú pedagógia. (pp. 375–382). Komárno, International Research Institute. http://www.irisro.org/pedagogia2015januar/69HillKatalin.pdf
Hudson, P.& Skamp, K. (2002). Mentoring preservice teachers of primary science. The Electronic Journal of Science Education, 7(1), Letöltés dátuma: 2022. június 13. forrás: https://ejrsme.icrsme.com/article/view/7692
Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára. Környezetismeret 3–4. osztály. Letöltés dátuma: 2022. 06. 12. forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_ isk_1_4_evf
Palic Sadoglu, G. & Durukan, U. G. (2018). Determining the perceptions of teacher candidates on the concepts of science course, science laboratory, science teacher and science student via metaphors. International Journal of Research in Education and Science, 4(2), 436–453. https://doi.org/10.21890/ijres.428260
Soodak, L. C., & Podell, D. M. (1997). Efficacy and experience: Perceptions of efficacy among pre-service and practicing teachers. Journal of Research and Development in Education, 30(4), 214–221.
Szántóné Tóth, H. (2021). A tanító szakos hallgatók természettudományos tárgyakhoz való hozzáállása. In Maisch, P., Molnár-Kovács, Zs. & Szabó, H. P. (Eds.), Iskola a társadalmi térben és időben VIII. Pécs, PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola. (pp. 284–294). Letöltés dátuma: 2022. május 10. forrás: https://nevtudphd.pte.hu/sites/nevtudphd.pte.hu/files/oldal_mo/itti_viii.pdf
Szántóné Tóth, H.(2023). A természettudományok és a környezetismeret tantárgy iránti attitűd vizsgálata a tanító szakos hallgatók körében. [Doktori értekezés] PTE BTK Oktatás és társdalom Neveléstudományi Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2023. 05. 12. forrás: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34627
Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. A pedagógusképzés megújítása: alapozó tanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó.
Downloads
Published
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
