Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat

Környezettudatosságra nevelés a múzeumokban

Laura Csákiné Dobos — 2022-06-23

A múzeumoknak kitüntetett helye és szerepe lehet a szemléletformálásban, hiszen a környezettudatosságra neveléshez és ismeretszerzéshez hozzátartozik az élettelen természeti értékek bemutatása és a földtani örökségünk megőrzése is. A múzeumi foglalkozásokon részt vevő gyerekek környezettudatos készségeit a lehető legszélesebb tudományos alapokkal lehet fejleszteni, ismereteiket bővíteni az élő természeti értékek bevonásával. A múzeumokban számos változta-tás mellett fokozható a diákok környezeti nevelésének intenzitása, ami azt eredményezi, hogy a pedagógusok szívesebben fogják elhozni a diákokat múzeumi foglalkozásokra, vagy hívják intézményükbe a foglalkozást tartó személyt. A tanulmány a környezettudatosságra nevelés és a múzeumpedagógiai foglalkozások közös pontjainak megtalálására irányul, szakirodalmi áttekintést igyekszik nyújtani és empirikus kutatási célokat fogalmaz meg.

Fogalmi térképekkel és gondolattérképekkel támogatott földrajztanulás

Vivien Gerlang — 2022-06-23

A tanulói tudásépítés, ismeretszerzés, készségfejlesztés elképzelhetetlen tanulási technikák is- merete nélkül. A gondolattérkép és a fogalmi térkép technikája az asszociációs tanulásra épít, ami során a tananyag átstrukturálásával alkotjuk meg saját logikájú rendszerünket, így a be- vésés tartósabb. Előbbi készítésekor egy központi fogalomhoz rendeljük az azzal kapcsolatos gondolatainkat, utóbbi kötöttebb műfaj, kulcsszavakból és az azok közötti viszonyokat jelző vonalakból áll, hierarchikus elrendezésű. Segítik a rendszerezést, elmélyítést, az új tudáselemek beintegrálását a régiek közé, ami különösen hasznos lehet az elvont fogalmak, folyamatok tanulásakor. Jelen tanulmány a gondolattérképek és a fogalmi térképek földrajz tantervekben és tankönyvekben történő megjelenésével és a tanórai hasznosíthatóságukkal foglalkozik.

Az online oktatás nehézségei a sportszervező képzésen

Zsuzsanna Gősi — 2022-06-23

A pandémia az elmúlt két évben átalakította az élet szinte minden területét. A változások az oktatási szektort is jelentős mértékben érintették. Az alap-, közép- és felsőoktatásban az első járványhullámot követően részben hasonló, részben eltérő intézkedéseket vezettek be. Az egyetemek számos platformot használtak a pandémiát megelőzően is. Ennek ellenére az órák kötelező online térbe terelése kihívás elé állította a hallgatókat és az oktatókat egyaránt. Az ELTE sportszervező képzésén az elméleti órákat online szinkron és aszinkron formában valósították meg. A hallgatók mindkét formának számos hátrányát és előnyét is látták. Összességében az online szinkron órákat a tanulás szempontjából hatékonyabbnak tartották.

Teaching Creative Musical Skills: Different Ways of Development in Instrumental Music Education

Katalin Horváth — 2022-06-23

Empirical research provides an opportunity to examine the methods that flute teachers use in music lessons. A questionnaire survey is used to investigate these methods. Research questions are the following: how widespread the use of music creation exercises and games is and how much flute teachers use these exercises in their teaching practice. The research was conducted using the online questionnaire builder Survio and the multivariate scaling method by SPSS to evaluate the results. We expected a low score for creative music creation because of the lack of time and of methodological knowledge. According to the results, there is a need for a different approach to music education based on creative improvisation methods. Finally, some important suggestions that can be incorporated into the daily work of music teachers will be discussed.

Pénzügyi kultúra a könyvtár- és információtudományi képzésben

Péter Kiszl — 2022-06-23

A pénzügyi tudatosság kialakításának gyökerei optimális esetben a gyerekkorig nyúlnak vissza, de a felsőoktatási tapasztalatok alapján a könyvtárosok és információs szakemberek képzésében is akad még tennivaló. A tanulmány a hazai könyvtár- és információtudományi oktatási programok pénzügyi kultúra fejlesztését célzó jelenlegi curriculum-gyakorlatát vizsgálja, különös tekintettel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének teljes képzési spektrumot (alap-, mester-, tanár- és doktori képzés) nappali és levelező tagozaton egyaránt átfogó tanterveire. Az egyetemi képzés várható eredményeként nemcsak a pénzügyi műveltség színvonalának emelése történhet könyvtári eszközökkel, hanem javulhat a könyvtárosok gazdasági felkészültsége, menedzserszemlélete és közvetve erősödhet társadalmi elismertségük is.

A kreatív tanulás és tanítás szolgálatában – Gamifikációs értékelés a saját fejlesztésű MotivApp applikációval

Ildikó Milu — 2022-06-23

Nemzetközi és hazai viszonylatban az oktatáskutatás kiemelten foglalkozik a 21. századi oktatási kihívásaival, hogyan lehet a mai generációt a leghatékonyabban tanítani és motiválni. A tanítási módszerek olykor elmaradottak, s ezek nem igazodnak sem a technikailag gyorsan fejlődő világ tempójához, sem a gyerekek érdeklődéséhez. A szakirodalom jelentős hangsúlyt fektet a játékosításra, mint motivációs tényezőre. Olyan motivációs eszközre van szükségünk, amely felkelti, majd hosszú ideig fenntartja az érdeklődést, továbbá a diákok által ismert és használt környezetben valósul meg. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az általunk használt gamifikált értékelés és játékosítás hogyan járult hozzá egy mobilapplikáció, a MotivApp meg- születéséhez, amelynek célja, hogy a diákok motiváltan tanuljanak, és kevesebb stressz jellemezze az iskolában eltöltött időt.

Digitális oktatás (hiánya) az egészségnevelésben – összehasonlító elemzés

Katalin Julianna Dinnyés — 2022-06-23

A SARS-CoV-2 vírus által okozott járványügyi helyzet rávilágított a digitális oktatási segédanyagok jelentőségére és a tapasztalatok azt jelzik, hogy a tananyagok magyar nyelvű elérhetősége csökken, ugyanakkor alkalmazhatóságukra az igény növekszik. (Európai Bizottság, 2020a, European Union, 2020). Minden ötödik fiatal hiányos alapvető digitális készséggel rendelkezik (Európai Bizottság, 2020a). Digitális korunkban nélkülözhetetlen, hogy a meglévő technológiát, digitális segédanyagokat oktatási és képzési célokra használjuk fel és az esetleges infrastrukturális hiányosságok pótlásával magas szintű képzés valósuljon meg (European Union, 2020; Európai Bizottság, 2020a, Európai Bizottság, 2020b). Az oktató-nevelő munka eredményessége érdekében lehetőség van hiteles digitális tanyagokat beemelni, viszont egyes szakterületeken az online segédanyagokat illetően hiányosság mutatkozik. Az eszközhiány mellett, az oktatók és tanulók digitális készségei és kompetenciái is fejlesztésre szorulnak. Az egészségműveltség fejlesztése a járványügyi helyzet ellenére sem állhatott meg, viszont a digitális tananyagok/segédanyagok felhasználása és alkalmazása feladta a pedagógusok számára a leckét. Vizsgálatunk célja, hogy elemezzük az online segédanyagok elérhetőségét és ezáltal azok alkalmazhatóságát a hazai és nemzetközi szinten. Kutatásunkban bemutatjuk a 2020 őszén és 2021 augusztusában elérhető digitális angol és magyar nyelvű egészségműveltségi anyagok elérhetőségét és alkalmazhatóságát. Eredményeink alapján a járványügyi helyzet kezdetén és közepén elérhető magyar nyelvű segédanyagok száma jelentős mértékben kevesebb volt az angol nyelvűekhez képest, míg angol nyelven folyamatosan aktualizált és friss adatokat, információkat és segédanyagokat tettek közzé, addig magyar nyelven ez ritkábban és kevesebb alkalommal valósult meg, sőt csökkent az elérhető anyagok száma.

Az elektorenkefalográfia alkalmazása az oktatásban

Zsuzsa Emri — 2022-06-23

Elektorenkefalográfiával (EEG) a kognitív folyamatok jó időbeli felbontással követhetők, a hordozható készülékek valós környezetben történő adatrögzítést is lehetővé tesznek. A regisztrátumok értelmezéséhez azonban vizsgálni kell, hogy a laboratóriumi körülmények között feltárt EEG jellemzők érvényesülnek-e komplex környezeti hatások mellett. Három különböző nehézségű feladat közben rögzítettük egyetemisták EEG aktivitását, a feladatok eredményét és a résztvevők szubjektív értékelését. A regisztrátumok nagyfokú egyéni variabilitást mutattak, ráadásul az egyéb hatásokra (például kialvatlanság) adott válaszok akár ellentétesek is lehettek, de a figyelem és az alfa aktivitás jellemzői elvárásainknak megfelelően változtak. A feladatok eredményére egyik EEG jellemző se utalt megbízhatóan. Az EEG-t a tanulási folyamat értékelésére egyéb pedagógiai értékelő módszerekkel kiegészítve érdemes alkalmazni.

Javítóintézeti nevelők metaforákban tükröződő intézményképe

Hajnalka Izsák — 2022-06-23

A javítóintézet egy sajátos világ, amely egyidejűleg büntetőjogi és pedagógiai intézményként működik. Egyrészt, a gyermekvédelmi rendszer részeként oktató-nevelő funkciója van, másrészt a javítóintézeti nevelés a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés, bűncselekmény elkövetése esetén. A tanulmány célja, hogy a javítóintézeti nevelők metaforáin keresztül betekintést nyújtson abba, hogy a pedagógusok hogyan viszonyulnak munka- helyükhöz, hogyan élik meg a zárt intézetben való munkát. A pedagógusok metaforáiból jellemző módon rajzolódnak ki a javítóintézet sajátosságai, de sok információt kapunk az intézetben zajló nevelői munkáról is.

Hivatás- és pályamotiváció a Kárpát-medencei óvodapedagógus- és tanítójelöltek körében

Pál Szontagh — 2022-06-23

Feltételezésünk szerint napjainkban a pedagógus pálya (beleértve annak egzisztenciális, szer- vezeti és infrastrukturális feltételeit is) iránti motiváció eltér a nevelés-oktatás hivatása iránti elkötelezettség mértékétől (amely megélhető informális, vagy a köznevelési intézményrendszeren kívüli formában is). Kutatásunkban igyekeztünk az alsófokú pedagógusképzés hallgatóinak minél szélesebb körét megszólítani, és különböző leválogatások szerint válaszaikat értelmezni. Eredményeink alapján minden leválogatásban, korosztálytól, képző intézménytől és – részben – földrajzi helytől, állampolgárságtól is függetlenül igazolást nyert, hogy a pedagóguspálya erkölcsi és anyagi megbecsültségének hiánya súlyos kockázatokat rejt a pálya rekrutációja és retenciója szempontjából is.

A II. világháborút bemutatómúzeumok a békére nevelésért

Zsolt István Vódli — 2022-06-23

Stephan Jaeger: The Second World War in the Twenty-First-Century Museum: From Nar-rative, Memory, and Experience to Experientiality. Media and Cultural Memory.Berlin: De Gruyter, Medien und kulturelle Erinnerung Series, 2022. (354 o.) ISBN 978-3-11-077770-3