A német kisegítő iskola kialakulása és fejlődése 1867 és 1918 között

Krisztina Kovács

doi:10.17165/tp.2023.2.67-75

Authors

Krisztina Kovács Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Pedagógiai In-tézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.2.67-75

Keywords:

history of special education, children with mild intellectual disabilities, auxiliary school

Abstract

The educational and historical research shows that the first efforts made in Hungary to educate children with mild intellectual disabilities at the turn of the 19th and 20th centuries followed the most modeled German practice (e.g. Gordosné, 2000; 2001). This justifies an analysis of the aspects of school reforms in Germany. The aim of this study is to provide a comprehensive picture of the development and first phase of German auxiliary schooling within the framework of an overview study. The period under review focuses on the period from the establishment of the first auxiliary school in 1867 until the end of the German Empire in 1918, taking into account the history of the institutionalization process that began in the 18th century. The present research provides an insight into the field of special pedagogy, which is currently little investigated in the Hungarian research scene.

Author Biography

Krisztina Kovács, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Pedagógiai In-tézet

kovacs.krisztina.agnes@szte.hu

References

Beschel, E. (1963). Der Eigencharakter der Hilfsschule. Beltz.

Dietze, T. (2019). Die Entwicklung des Sonderschulwesens in den westdeutschen Ländern. Empfehlungen und Organisationsbedingungen. Verlag Julius Klinkhardt. https://doi.org/10.35468/5736

Ellenbach, M. (1901). Külön iskolát a gyöngéknek! Néptanítók Lapja, 34(14), 6–7.

Ellger-Rüttgardt, S. L. (2003). Lernbehindertenpädagogik. Studientexte zur Geschichte der Behindertenpädagogik. Band 5. Beltz UTB.

Ellger-Rüttgardt, S. L. (2008). Geschichte der Sonderpädagogik. 1. Auflage. Ernst Reinhardt Verlag.

Ellger-Rüttgardt, S. L. (2019). Geschichte der Sonderpädagogik. 2. Auflage. Ernst Reinhardt Verlag.

Éltes, M. (1928). Iskolák szekunda nélkül. Magyar Gyógyedagógia, 16(4–6), 79–82. https://doi.org/10.36198/9783838587653

Gordosné Szabó, A. (2000). A gyermekközpontú pedagógia egyik bölcsője. Százhuszonöt éve született Éltes Mátyás. In Pukánszky B. (Eds.), A gyermek évszázada (pp. 34–42). Osiris Kiadó.

Gordosné Szabó, A. (2001). Éltes Mátyás – egy követésre méltó életút. Beiskolázás és kiválasztás a kisegítő iskoláztatás történetében. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.

Hänsel, D. & Schwager, H. J. (2004). Die Sonderschule als Armenschule. Vom gemeinsamen Unterricht zur Sondererziehung nach Braunschweiger Muster. Peter Lang Verlag.

Juba, A. (1900). A gyengetehetségűek iskolája. Magyar Paedagogia, (9), 19–34.

Kämmel, H. J. (1879). Harnisch, Wilhelm. In. Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 10. (pp. 614–616). Duncker & Humblot.

Mesterházi, Zs. (2019). Társadalmi válaszok. In Mesterházi, Zs. & Szekeres, Á. (Eds.), A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése (pp. 119–149). ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Münz, A. (1934). Dr. Guggenbühl János Jakab. Magyar Gyógypedagógia, 22(9–10), 125–133.

Myschker, N. (1969). Der „Verband der Hilfsschulen Deutschlands“ und seine Bedeutung für das deutsche Sonderschulwesen. Reßmeier.

Myschker, N. (1983). Lernbehindertenpädagogik. In Solarová, S. (Eds.), Geschichte der Sonderpädagogik (pp. 120–166). Kohlhammer.

Németh, A. (2005). A magyar pedagógus professzió kialakulásának előtörténete a 18. században és a 19. század első felében, Pedagógusképzés, 3(1), 17–31.

Németh, A. (2012). Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945. Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. ELTE Eötvös Kiadó.

Obolenski, A. (2001). Integrationspädagogische Lehrerinnen- und Lehrerbildung. Grundlagen und Perspektiven für „eine Schule für alle”. Verlag Julius Klinkhardt.

Ramirez, F. & Boli, J. (1988). A népoktatás politikai megteremtése: európai kezdetek és világméretű intézményesülés (pp. 7–33). OKI.

Roboz, J. (1898). A gyengetehetségűek oktatása. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai), Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés.

Schoelzel, K. (1981). Zur Vorgeschichte der Braunschweiger Hilfsschule. In Bleidick, U. (Eds.), Heinrich Kielhorn und der Weg der Sonderschulen. 100 Jahre Hilfsschulen in Braunschweig (pp. 15–37.; pp. 52–58). Waisenhaus-Buchdruckerei und Verlag,

Szerző nélkül (1906). Külföldi szemle. Néptanítók Lapja, 39(11), 11.

Ulrich, H. (2016). Pädagogik bei Lernschwierigkeiten: Sonderpädagogische Förderung im Förderschwerpunkt Lernen. 2. Auflage. Verlag Julius Klinkhardt.

Wehrhahn, A. (1913). Deutsche Hilfsschulen in Wort und Bild. Carl Marhold Verlagsbuchhandlung.

Weise, T. J. (1820). Betrachtung über geistesschwache Kinder in Hinsicht ihrer Verschiedenheit, Grundursachen, Kennzeichen und der Mittel ihnen auf leichte Art durch Unterricht beizukommen. Mit besonderer Rücksicht auf die Pestalozzische Rechenmethode. [Hely nélkül].

Wiebke, P. (2006). Unterrichtsthema Holocaust in der Förderschule? Empirische Untersuchung zur Entwicklung eines Unterrichtskonzepts für den Förderschwerpunkt Lernen. Verlag Julius Klinkhardt.