A kognitív terhelés csökkentése generatív erőforrásokat felszabadító módszerekkel kontakt osztálytermi környezetben

Abstract

Kutatásom célja az oktatás hatékonyságát növelő olyan módszerek keresése és vizsgálata, amelyek a hatékonyságot a tanulók testi, lelki és szellemi állapotának javításával növelik. A pszichológiának a tanulók pszichofiziológiai állapotával, ezen belül is a stresszel és a szorongással kapcsolatos kutatási eredményei alapján olyan módszereket vizsgáltam, amelyek kontakt osztálytermi környezetben javíthatják a tanulók mentális állapotát. A mentális állapot javítására alkalmas módszerek közül főleg a fekvő helyzetben végzett hosszabb, egy egész tanórát kitöltő lazítással foglalkoztam. Az álló helyzetben végezhető, rövidebb, az óra elején, közben és a végén is alkalmazható, néhány perces lazítás hatásainak részletesebb vizsgálata a későbbi kutatásom tárgyát képezi. A kutatás elméleti háttereként a kognitív terhelés elméletét választottam. A kognitív terhelés különböző megközelítési lehetőségei közül a legújabb, a generatív erőforrásokat is figyelembe vevő változatot használtam. A kognitív terhelés elméletnek ez az új változata már lehetőséget nyújt arra, hogy a motivációt és a bevonódást mint a generatív erőforrásokat növelő, illetve a stresszt és a szorongást mint a generatív erőforrásokat csökkentő tényezőt is az elmélet keretein belül értelmezzük. Ezen elméleti kereteken belül már könnyen elhelyezhető a lazítás, mint egy olyan tényező, amely a stressz és a szorongás csökkentésével növeli a generatív erőforrásokat, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulhat a tanulás eredményességének növeléséhez. A generatív erőforrásokkal és a lazítással kapcsolatos irodalom rövid összefoglalása után részletesen bemutatom az előkutatásom eredményeit. Az előkutatást félig strukturált interjúkkal, egy-egy oldalas egyéni írásos beszámolókkal és kérdőívekkel végeztem középiskolákban és egyetemeken oktató tanárokkal, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karán, illetve a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán tanuló olyan hallgatók körében, akik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által 27282/162/2016 sz. alatt akkreditált – a fizikai és mentális egészség fejlesztését többek között a szorongás és a stressz oldásával célzó – pedagógusképző program alapján tanulták meg ezeknek a lazító módszereknek a használatát és oktatását. Az eredmények részletes bemutatása után vázolom a további kutatási terveket és lehetőségeket. A tapasztalatok közül külön kiemelésre érdemesnek tartom, hogy a gyakorlatban a vártnál jóval nagyobb az aktivitás ezen a területen, ami jó alapot ad a további elméleti és gyakorlati kutatások számára. A kontakt osztálytermi oktatás vizsgálata során szerzett tapasztalatokra építve a továbbiakban majd a távoktatási környezetben alkalmazható hasonló módszerek hatékonyságnövelő képességét vizsgálom empirikus módszerekkel, olyan pszichofiziológiai szenzorok használatával, mint például az EKG, EEG, bőrellenállás- és bőrhőmérséklet-mérő. A további kutatás fő céljának azt tekintem, hogy meg lehessen állapítani, hogy mely módszerek építhetők be az oktatástervezés gyakorlatába, például a Nexius-modell kiegészítéseként.