Az Ökoiskola hatása a középiskolások környezeti attitűdjére

Autor/innen

  • György Kónya Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.10

Abstract

A hazai oktatási intézményekben egyre sokoldalúbban alkalmazzák a környezeti nevelést. Ebben nagy segítséget nyújtanak a pedagógusok számára a környezeti nevelési programok (Ökoiskola Hálózat, Bisel, Globe). Ha az általános vagy középiskola megfelelő és sokoldalú környezeti nevelést végez, akkor pályázhat az Ökoiskola címre. A magyarországi Ökoiskola Hálózat 2000-es megjelenése óta csaknem ezer iskola csatlakozott a hálózathoz. Ez is bizonyítja a pedagógusok és az intézmények elkötelezettségét a környezeti nevelés mellett. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a középiskolások környezeti attitűdjét mennyire befolyásolja az intézmény ökoiskola jellege. Eredményeink szerint az iskola ökoiskola jellege nem meghatározó tényező a vizsgált tanulók környezeti attitűdjének változásában.

Autor/innen-Biografie

  • György Kónya, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron

    konyagy@ freemail.hu

Literaturhinweise

Ajzen, I. (1989). Attitude structure and behaviour. In: Pratkanis, A. R. − Breckler, S. J. − Greenwald, A. G. (Ed.), Attitude stucture and function. (pp. 241−274). Hillsdale (NJ): Erlbaum. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315801780

Beck, R. C. (1983). Motivation: Theories and principles. Prentice Hall, (NJ): Englewood Cliffs. Cacioppo, J. T. − Petty, R. E. − Morris, K. J. (1983). Effects of need for cognition on message evaluation, recall and persuasion. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 45. No. 4., pp. 805−818. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.45.4.805

Gulyás, M. − Varga, A. (2006). A környezeti attitűdtől a minőségi kritériumokig. In: Varga, A. (Ed.), Tanulás a fenntarthatóságért, (pp. 119−138). Budapest: Országos Közoktatási Intézet.

Hallfreðsdóttir, S. (2011). Eco Schools – Are They Really Better? Comparison of Environmental Knowledge, Attitude and Actions between Students in Environmentally Certified Schools and Traditional Schools in Iceland A thesis submitted in partial fulfillment of the requirements of Lund University International Master’s. Programme in Environmental Studies and Sustainability Science (LUMES). Lund University Centre for Sustainability Studies, LUND, Sweden. [online] https://www.lumes.lu.se/sites/lumes.lu.se/files/hallfredsdottir_thesis_2011.pdf [2016.12.10.]

Kernel, D. − Naglič, S. (2009). Environmental literacy comparison between ecoschools and ordinary schools in Slovenia. Science Education International, Vol. 20. No. 1/2. pp. 5−24.

Kovács, A. D. (2008). A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata. In: Orosz Z. – Fazekas I. (Ed.), Település Környezet. (pp. 64–69). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Kónya, Gy. (2017). A környezeti attitűd összetevőinek összehasonlító vizsgálata. EDU-Szakképzés és környezetpedagógia elektronikus szakfolyóirat. 7. évf. 4. sz. pp. 32–54.

Könczey, R. – Saly, E. (2018). Gyorsjelentés a magyar Ökoiskola-hálózat 2017. évi működéséről, a 2018. januári online monitoring alapján. [online] http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/gyorsjelentes_okosikola-halozat_2017.pdf [2019. február 05.]

Könczey, R. – Szabó, M. – Varga, A. (2014, szerk.). Út az Ökoiskola felé. Módszertani segédanyag és útmutató leendő ökoiskoláknak. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Mező, F. (2008). Az attitűdváltoztatást, -konzerválását célzó lélektani műveletek (PSYOPS). Hadtudomány, 18. évf. 3−4. sz. pp. 71−82.

Mi is az az Ökoiskola? (2017). [online] http://ofi.hu/mi-az-az-okoiskola [2017. augusztus 31.]

Molnár, K. (2009). Erdővel kapcsolatos ismeretek gyermeket nevelő családok körében. Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Nahalka, I. (2014). Még egy rangsor! [online] https://tanitani.info/meg_egy_rangsor [2017. augusztus 31.]

Néder, K. – Saly, E. – Szentpétery, L. (2013). Hazai és nemzetközi környezeti nevelési programok, projektek a közelmúltban. [online] http://ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/06/Hazai_es_nemzetkozi_KNtanulmany_vegleges.pdf [2019. február 05.]

Ozsoy, S. – Ertepinar, H. – Saglam, N. (2012). Can eco-schools improve elementary school students’ environmental literacy levels? Asia-Pacific Forum on Science Learning and Teaching, Vol. 13. Issue 2. pp. 1–25.

Pauw, J. B. – Van Petegem, P. (2011). The Effect of Flemish Eco‐Schools on Student Environmental Knowledge, Attitudes, and Affect. International Journal of Science Education, Vol. 33. Issue 11. pp. 1513–1538. DOI: https://doi.org/10.1080/09500693.2010.540725

Spínola, H. (2015). Environmental literacy comparison between students taught in Eco-schools and ordinary schools in the Madeira Island region of Portugal. Science Education International, Vol. 26. Issue 3. pp. 392–413.

Stöckert-Kozák, A. (2014). Ökoiskolák a környezettudatosságért. Új köznevelés, 70. évf. 10. sz. pp. 28–29.

Széplaki, N. (2004). Jó munkához idő kell – az ökoiskolák munkájának eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle. 54. évf. 4–5. sz. pp. 229–238.

Varga, A. (2002): A Magyarországi Ökoiskola Hálózat. In: Havas, P. (Ed.), Környezeti Nevelési Együttműködés, (pp. 79–97). Budapest: Országos Közoktatási Intézet.

Veröffentlicht

2019-07-27

Ausgabe

Rubrik

Képzés és Gyakorlat

Zitationsvorschlag

Az Ökoiskola hatása a középiskolások környezeti attitűdjére. (2019). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 17(2), 125-134. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.10