A magyar és a német népiskolák és a néptanítói szaktudás fejlődése a történelem sorában
Absztrakt
A 19. századi fejlődés egyik alapvető jellemzője a professzionalizáció megjelenése, amelynek következtében létrejönnek a magasan iskolázott, befolyásos szakértelmiségi csoportok. Némi időeltolódással megjelennek a német, majd a magyar tanítóképzésre irányuló törekvések, és ezzel párhuzamosan létrejön a népiskolák tanítóinak szakmai csoportja a felsőbb iskolák tanárai mellett. A népiskolai tanítóknál megjelenik az igény a gyakorlati tudásra. Ez a tudás lesz a 19. század második felében a népiskolák gyakorló szakemberei tudásának alapja.
Hivatkozások
Dombi Alice (2000): Tanítók és tanítóképezdék. In.: Dombi Alice – Oláh János (szerk.): A XIX. század jelesei IV. Pedagógiai célkitűzések a XIX. század magyar pedagógiájában. APC-Stúdió, Gyula. 97–106.
Donáth Péter (2008): A magyar művelődés és tanítóképzés történetéből 1868-1958. Trezor Kiadó, Budapest.
Herrlitz, H. - G., Hopf, W., Titze, H. és Cloer, E. (2009): Deutsche Schulgeschichte von 1800 bis zur Gegenwart. Eine Einführung. Juventa Verlag, Weinheim und München.
Keller, A. und J. Brandeburger (1906, szerk.): Kehrein-Kellers Handbuch der Erziehung und des Unterrichtes, zunächst für Seminarzöglinge und Volksschullehrer. Schöningh, Paderborn.
Kellner, Lorenz (1874): Volksschulkunde. Ein theoretisch-praktischer Wegweiser für katholische Lehrer und Lehrerinnen, Schulaufseher und Seminare. Bädeker, Essen.
Kerschensteiner, Georg (1975): Wie ist unsere männliche Jugend von der Entlassung aus der Volksschule bis zum Eintritt in den Heerdienst am zweckmäßigsten für die bürgerliche Gesellschaft zu erziehen. In. Die preußische Volksschule 1870-1914. Universität Marburg. 33–67.
Lütgert, Will (1998): Wilhelm Rein und die Jenaer Ferienkurse. In: Rotraud, C. és Winkler, M. (szerk.): Der Herbartianismus – die vergessene Wissenschaftsgeschichte. DSV, Weinheim.
Mészáros István (2000): A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest.
Németh András (1990): A magyar tanítóképzés története (1775-1975). Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, Főiskolai Füzetek.
Németh András és Pukánszky Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest.
Paulsen, Friedrich: Die deutsche Volksschule, was sie war, was sie ist, was sie werden soll. (1975) In: Die preußische Volksschule 1870-1914. Universität Marburg. 103–107.
Pukánszky Béla (2005): A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Iskolakultúra, Pécs.
Rein, W.: Über die Organisation der Lehrerbildung in Deutschland. Vortrag, gehalten auf der Seminarlehrerversammlung zu Berlin im Herbst 1881. Einsehbar in der Sammlung Pädagogischer Schriften Wilhelm Reins der Arbeitsstelle für Internationale Herbartianismusforschung des Lehrstuhls für Allgemeine Didaktik an der Universität Duisburg-Essen. Band 1, zusammengestellt von H. U. Rein.
Rein, W (1902): Universität und Volksschullehrer. In: Naumann (szerk.): Patria – Jahrbuch der „Hilfe“ 1903. Buchverlag der „Hilfe“, Berlin.
Szakál János (1934): A magyar tanítóképzés története. Hollósy János Könyvnyomtató, Budapest.
Titze, H. (1991): Lehrerbildung und Professionalisierung. In: Christa Berg (szerk.): Handbuch der deutschen Bildungsgeschichte. Band IV. C.H. Beck, München.
Tr. (1899): Zur Einweihung des Pädagogischen Universitäts-Seminars in Jena. Tägliche Rundschau. 4. 1. sz.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Kovács Krisztina, Grundig de Vazques Katja
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
