Területhasználat-változás a Szilas-patak vízgyűjtő területén 1990-től
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3522Palavras-chave:
CORINE, felszínborítás, változáselemzés, távérzékelt adatok, természetvédelemResumo
A felszínborítás és a területhasználati adatok elemzése igen fontos eszköz, amely hozzájárul a rendelkezésre álló területek megfelelő célra való alkalmazására. Manapság egyre szélesebb körben hozzáférhető távérzékeléssel nyert adatokkal könnyen, gyorsan, nagy területről gyűjthetünk hasznos információkat. A CORINE felszínborítási adatbázis használatával lehővé vált a hosszútávú területhasználati adatok elemzése. A kutatás tárgyát a Szilas-patak vízgyűjtő területe képezi, amelynek jelentős szerepe van a természetvédelemben, a vízgazdálkodásban, valamint a rekreáció tekintetében a fővárosban és az agglomerációban élők számára. A kutatás fő célja a Szilas-patak vízgyűjtő területén az adott vizsgálati periódusban (1990-2018) a területhasználtban és felszínborításban bekövetkező változások nyomon követése és elemzése. Az elemzések alapján elmondhatjuk, hogy a változások során két irány mutatkozott, egyrészt 10%-kal csökkent a nem öntözött szántóföldek kiterjedése, míg az urbanizációs folyamatok erősödtek. Az ipari és kereskedelmi létesítmények 2%- kal, az út- és vasúthálózathoz kapcsolódó területek 2%-kal, a nem összefüggő településszerkezet 3,4%-kal, a sport és szabadidős tevékenységcsoporthoz tartozó területek részaránya pedig 1,2%-kal növekedett.
Referências
Baics T. 2013: Táji- és talajvízszint-változások Kunfehértó térségében. Tájökológiai Lapok 11(1): 41-65.
Bajor Z. 2013: Ökológiai állapotfelmérés: Naplás-tó és környéke. Budapest, p. 6.
Bakos, K., Barczi, A., Vona, M., Evelpidou, N., Centeri, Cs. 2008: Potential effects of land use change around the Inner Lake in Tihany, Hungary - examination of geology, pedology and plant cover/land use interrelations. Cereal Research Communications 36: 143—146.
Bakó G. 2019: Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana. Tájökológiai Lapok 17(1): 61-74.
Barczi A., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO - Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom 10(1-2): 41-48.
Bartus, P., Baráz, Cs., Malatinszky, Á. 2018: Landscape changes in a 19th century wood pasture and grazing forest. Hungarian Geographical Bulletin 67(1): 13-27. https://doi.org/10.15201/hungeobull.67.1.2
Birkás, M., Dekemati, L, Kende, Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55-64. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.6
Bognár A. L. [Nagy Á., Ménesi L., Pólay L, Szabados-Molnár I. (szerk.)] 2005: Védett természeti értékek a fővárosban. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest, p. 38.
Cardille, J. A., Foley, J. A. 2003: Agricultural land-use change in Brazilian Amazonia between 1980 and 1995: Evidence from integrated satellite and census data. Remote Sensing of Environment 87(4): 551—562. https://doi.org/10.1016/j.rse.2002.09.001
Centeri, Cs., Grónás, V., Demény, K., Idei, Sz., Penksza, K., Nagy, A. 2012: Interrelation of land use change, nature conservation and urbanization in the Gödöllő Hillside, Hungary. In: E., Turunen, A., Koskinen (eds.): Urbanization and the global environment. Nova Science Publishers, New York. pp. 1-50.
Civco, D. L., Hurd, J. D., Wilson, E. H., Song, M., Zhang, Z. 2002: A comparison of land use and land cover change detection methods. ASPRS-ACSM Annual Conference and FIG XXII Congress.
Demény, K., Centeri, Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications 36(Suppl 5): 1739-1742.
Demény, K., Centeri, Cs., Szalai, D. 2016: Analysis of land stability and land-use change processes in the 19- 20th centuries: a case study in Gödöllő Hillside, Hungary. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment 8: 39-49. https://doi.org/10.1515/ausae-2016-0004
Deng, J. S., Wang, K. 2008: PCA-based land-use change detection and analysis using multitemporal and multisensor satellite data. International Journal of Remote Sensing 29(16): 4823-4838. https://doi.org/10.1080/01431160801950162
Dömsödi J. 2007: A földértékelés, földminősítés módszertani elemzése (rendszerezése) és továbbfejlesztése. Geodézia és Kartográfia 59(3): 26-33.
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219-233.
Grósz J. 2012: A Szilas-patak bioindikációs vizsgálata. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő, p. 62.
Grósz, J., Waltner, L, Vekerdy, Z. 2019: First analysis results of in situ measurements for algae monitoring in Lake Napiás (Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 14(2): 385-398. https://doi.org/10.26471/cjees/2019/014/088
Harbor, J. M. 1994: A practical method for estimating the impact of land-use change on surface runoff, groundwater recharge and wetland hydrology. Journal of the American Planning Association 60(1): 95- 108. https://doi.org/10.1080/01944369408975555
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 1023.
Molnár D. 2019: Agrármonitoring rendszer geometriai pontosságának tájökológiai szempontú, távérzékeléses ellenőrzési módszerekkel történő vizsgálata. Tájökológiai Lapok 17(1): 85-91.
Mucsi L., Kovács F., Henits L., Tobak Z., Leeuwen, van B., Szatmári J., Mészáros M. 2007: Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel. Városökológia 1: 146-152.
Mucsi, L., Henits, L., Unger, J. 2010: Analysis of the relationship between urban land use and urban heat island using RS methods. XXX. EARSeL Symposium, Paris.
Németh C. 1996: Üzemelési szabályzat a Szilas-pataki tározóhoz. Mélyépíter Mévit Kft.. Budapest.
Penksza, K., Centeri, Cs., Vona, M., Malatinszky, Á., Szentes, Sz., Balogh, Á., Pottyondy, Á., Szemán, L. 2007: The effects and environmental aspects of grasslands use change on plant-soil-erosion relations in Hungary. Lucrari Stiintifice Management Agricol 9: 375-380.
Pécsi M. [Pécsi M, Marosi S., Szilárd J. (szerk.)] 1958: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 744.
Seto, K. C., Woodcock, C. E., Song, C., Huang, X., Lu, J., Kaufmann, R. K. 2002: Monitoring land-use change in the Pearl River Delta using Landsat TM. International Journal of Remote Sensing 23: 1985-2004. https://doi.org/10.1080/01431160110075532
Stollmayemé Bonz, E. 1991: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához. Calandrella 5(1): 65-84.
Szabó B., Centeri Cs., Vona M. 2011: A Túrái Legelő Természetvédelmi Terület és környékének tájváltozás vizsgálata katonai térképek alapján. Tájökológiai Lapok 9(1): 1-11.
Tóth A., Centeri Cs. 2008: Tájváltozás vizsgálat Galgahévíz településen és környékén. Tájökológiai Lapok 6(1): 165-180.
Tóth T., Hannos K., Saláta D., Penksza K. 2018: A hollókői fás legelő növényzetének változása (2011-2017). Táj ökológiai Lapok 16(2): 143-156.
Varga A., Bölöni J. 2009: Erdei legeltetés, fáslegelők, legelöerdök tájtörténete. Természetvédelmi Közlemények 15: 68-79.
Weng, Q. 2002: Land use change analysis in the Zhujiang Delta of China using satellite remote sensing, GIS and stochastic modelling. Journal of Environmental Management 64(3): 273—284. https://doi.org/10.1006/jema.2001.0509
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2019 Saeidi, Sahar, Grósz János, Sebők András, Deganutti de Barros, Vinicius, Waltner István
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
