Az Újpesti-öböl vízminőségének és üledékének vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3512Kulcsszavak:
üledék vizsgálatok, vízminőség vizsgálatok, nehézfémek, biológiai vízminőség, szénhidrogén szennyezésAbsztrakt
Vízkészleteink a legjelentősebb és legsérülékenyebb természeti erőforrások közé tartoznak. Az itt bemutatott tanulmány célja az Újpesti-öböl vízminőségének és üledékének, valamint az azt befolyásoló tényezők vizsgálata volt. A vizsgált terület a Duna egykori mellékága, Budapest északi területén található. Az öböl környékén elsősorban ipari létesítmények találhatók, ám egyben rekreációs, illetve sportolási tevékenységek helyszíne is. Az átlagos vízmélység 4,5 méter, a z öböl hossza 2200 méter. A legjelentősebb gazdasági tevékenyég a hajóépítés és karbantartás. A vízminőség, illetve az üledék vizsgálatához különböző fizikai, kémiai és mikrobiológiai paramétereket vizsgáltunk víz- és üledék mintákon. A mintavételezés 2015-ben vízminták esetén két időpontban, üledék esetén egy alkalommal történt. Az üledék vizsgálata kiteijedt azok nehézfém (Cu, Zn, Pb, Cd), valamint a TPH és PAH tartalmára. A vizsgált vízminőségi jellemzők közé tartoztak kémiai és fizikai (NH3, NH4+, NO3-, Fe, pH, vezetőképesség, oldott oxigén), valamint mikrobiológiai paraméterek. A vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az üledék számos helyen tartalmazott nehézfémeket és szénhidrogéneket, melyek összefüggésbe hozhatók az ipari és közlekedési tevékenységekkel. Magas Pb, Cd, Cu, Zn, TPH és PAH koncentrációt mutattunk ki az öböl északi részén, mely valószínűsíthetően összefüggésben áll az ott zajló karbantartási és javítási munkálatokkal, hajóforgalommal, illetve közlekedéssel. A üledékben mért magas Pb, Cd, TPH és PAH tartalom jelentős környezeti veszélyeket hordozhat. A vízminőségi vizsgálatok során mért magas Fe tartalom összefüggésbe hozható az öböl felett áthaladó vasúti forgalommal. A mikrobiológiai vizsgálatok ugyanakkor jellemzően elfogadhatóan alacsony értékeket mutattak.
Hivatkozások
Asplund, R., Ferguson, J. F. and Mar, B. W. 1980: Characterization of Highway Runoff in Washington State. Washington State Department of Transportation.
Barret, M. E., Zuber, R. D. and Collins, E. R. 2015: Review and Evaluation of Literature Pertaining To the Quantity and Control of Pollution From Highway Runoff and Construction. Texas: The University of Texas at Austin, pp. 5-18.
Bartram, J., Ballance, R. 1996: Water Quality Monitoring: A Practical Guide to the Design and Implementation of Freshwater Quality Studies and Monitoring Programmes. Conference Record Southcon. UNEP and WHO, E & FN SPON and Chapman & Hall.
Ciazelaa, J., Siepakb, M. and Wojtowiczc, P. 2018: Tracking heavy metal contamination in a complex riveroxbow lake system: Middle Odra Valley, Germany/Poland. Science of The Total Environment, 616-617, 996-1006. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.10.219
Davis, A. P., Shokouhian, M. and Ni, S. 2001: Loading estimates of lead, copper, cadmium and zinc in urban runoff from specific sources. Chemosphere, 44(1): 997—1009. https://doi.org/10.1016/S0045-6535(00)00561-0
Duffus, J. H. 2002: Heavy metals — A meaningless term. Pure and Applied Chemistry 5: 793-807. https://doi.org/10.1351/pac200274050793
Gonda B. 2011: A hajóépítés kezdetei Újpesten. Újpesti Helytörténeti értesítő 18(1): 4—6.
de Groot, A., Zschuppel, K., Salomons, W. 1982: Standardization of methods of analysis for heavy metals in sediments. Hydrobiologia 92: 689-695. https://doi.org/10.1007/978-94-009-8009-9_68
Hirsch, R. M., Slack, J. R., Smith, R. A. 1982: Techniques of trend analysis for monthly water quality data. Water Resources Research, 18(1): 107-121. https://doi.org/10.1029/WR018i001p00107
Lin, J.-G., Chen, S.-Y. 1998: The relationship between adsorption of heavy metal and organic matter in river sediments. Environment International, 24(3): 345-352. https://doi.org/10.1016/S0160-4120(98)00012-9
Nagy, E., Piros, C. 1987: Annual report of the Hungarian Geological Institute of 1987. Budapest.
Németh N. 2014: Környezeti problémák vizsgálata megváltozott területhasználatú városrészeken. Szent István Egyetem.
Padisák J. 2005: Általános Limnológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Smakhtin, V., Revenga, C., Dőli, P. 2004: Taking into Account Environmental Water Requirements in Global- scale Water Resources Assessments. Water International. Comprehensive Assessment of Water Management in Agriculture 2, Colombo, p. 24.
Viersa, J., Duprea, B., Gaillardetb, J. 2009: Chemical composition of suspended sediments in World Rivers: New insights from a new database. Science of The Total Environment, 407(2): 853-868. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2008.09.053
Winkler, M. 2005: The characterization of highway runoff water quality. Graz: Technischen Universität Graz, pp. 207-228.
Wu, B., Wang, G., Wu, J., Liu, C. 2014: Sources of Heavy Metals in Surface Sediments and an Ecological Risk Assessment from Two Adjacent Plateau Reservoirs. Online Research, PLoS ONE, 9(7): el02101. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0102101
Yi, Y., Yang, Z., Zhang, S. 2011: Ecological risk assessment of heavy metals in sediment and human health risk assessment of heavy metals in fishes in the middle and lower reaches of the Yangtze River Basin. Environmental Pollution 159: 2575-2585. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2011.06.011
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Grósz János, Sebők András, Nagy Noémi, Kovács Andrea, Waltner István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
