Biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálata a Naplás-tavon

Szerzők

  • Schumacher Fanni Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.,
  • Waltner István Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Sebők András Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Grósz János Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3454

Kulcsszavak:

biológiai vízminőség, klorofill-a, vízminőség, fitoplankton állomány

Absztrakt

Felszíni vizek minőségi és mennyiségi védelme az egyik legfontosabb feladat, ugyanis az ökoszisztéma egyik legmeghatározóbb természeti erőforrása a víz. A vizek minőségi meghatározása során fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vízminőségi paramétereket kell vizsgálni. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk hogyan és mely paraméterek befolyásolják leginkább az a-klorofill tartalom horizontális és vertikális eloszlását a víztesten belül. Az alkalmazott mintaterület a Budapesten található Naplás-tó, amely a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe. A mérések során a-klorofill, NO2 -, NO3 –, PO43- tartalmat, illetve vízhőmérsékletet, UV sugárzási indexet és meteorológia paramétereket határoztunk meg. A kapott eredmények alapján a fitoplankton állomány vertikális és horizontális elhelyezkedését, leginkább az UV sugárzás és a vízhőmérséklet, a tápanyagok közül pedig a NO3- tartalom és a PO43- tartalom befolyásolta.

Információk a szerzőről

  • Grósz János, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelező szerző
    grosz.janos@uni-mate.hu

Hivatkozások

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intéze. p.316.

Bajor Z. 2013. Ökológiai állapotfelmérés: Naplás-tó és környéke Budapest. p. 6.

Bognár A.L. 2005: Védett természeti értékek a Budapest: Főpolgármesteri Hivatal. p. 38.

Dukay I. 2000: Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához Vác: Göncöl Alapítvány és Szövetség. p. 134.

Stollmayerné Boncz E.1991: Adatok a Naplás-tó és környékének élővilágához. Calandrella V(1): 65–84.

European Community 2000: Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Parliament, L327 (October 2000), pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/ap9842100196

Felföldy, L. 1974: A biológiai vízminősítés. In: Vízügyi Hidrobiológia. Vízügyi hidrobiológia 3. p. 234.

Felföldy L. 1981: A vizek környezettana általános hidrobiológia. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. p. 289.

Kiss Keve T. 1998: Bevezetés az algalógiába. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. p. 283.

Németh C. 1996: Üzemelési Szabályzat a Szilas-pataki tározóhoz. Budapest: Mélyépíter Mévit Kft. p. 8.

Padisák J. 2005: Általános Limnológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. p.310.

Pécsi M. 1958: Budapest természeti képe. Budapest: Akadémiai Kiadó. p. 744.

Reynolds, C. S. 2006: The Ecology of Phytoplankton. Cambridge: Cambridge University Press. p. 551. DOI: https://doi.org/doi.org/10.1017/CBO9780511542145

Zseni A., Bulla M. 2002: Vízminőségvédelem. Győr: Széchenyi István Egyetem, Építési és Környezetmérnöki Intézet. p. 168.

Letöltések

Megjelent

2022-12-02

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálata a Naplás-tavon. (2022). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 20(2), 83-94. https://doi.org/10.56617/tl.3454

Hasonló cikkek

1-10 a 64-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei