Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön

Szerzők

  • Grósz János Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszék2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. * e-mail: grosz.janos@uni-mate.hu
  • Halupka Gábor Ernő Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Vízgazdálkodási és Klímaadap-tációs Tanszék2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Waltner István Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszék2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4077

Kulcsszavak:

biológiai vízminőség, klorofill-a, vízminőség, vertikális megoszlás, fitoplankton állomány

Absztrakt

A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldalról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a továbbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyásolják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték.

Hivatkozások

Bíró M., Tóth T. 1998: A 18–19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum, I: 18–34.

European Community 2000: Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Parliament, L327 (October 2000), pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/ap9842100196

Felföldy L. 1974: A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3, p. 234.

Felföldy L. 1981: A vizek környezettana általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 289.

Kiss Keve T. 1998: Bevezetés az algalógiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 283.

Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 1023.

Padisák J. 2005: Általános Limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 310.

Tóth T. 1999: A szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-Holtág) környzet- és természetvédelmi problémái’. Szarvas: Nimfea TE 2001.

Reynolds, C. S. 2006: The Ecology of Phytoplankton. Cambridge University Press, Cambridge, p. 551. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511542145

Schumacher F., Waltner I., Sebők A., Grósz J. Biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálata a Naplás-tavon. Tájökológiai Lapok, 20(2): 83–94. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3454

Zseni A., Bulla M. 2002: Vízminőségvédelem.Széchenyi István Egyetem, Építési és Környezetmérnöki Intézet, Győr, p. 168.

Zólyomi B. 1989: Magyarország természetes növényzete. Kartográfiai Vállalat, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2023-07-05

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön. (2023). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 21(1), 20–32. https://doi.org/10.56617/tl.4077

Hasonló cikkek

1-10 a 66-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei