Reformáció és heterogenitás – kulturális és környezeti manifesztáció kapcsolata három területi régió példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3574Kulcsszavak:
térbeli sokféleség, reformáció, szociális hatás, ökológiai hatás, előzetes kutatás, területi statisztika, távérzékelésAbsztrakt
A közölt feltáró munka a felszínborítás térbeli sokféleségének és – a reformáció által való területi érintettséget kifejezendő – a protestáns lakosság térbeli eloszlásának összefüggését vizsgálja. Az empirikus megközelítésű kutatásban történelmi és kulturális vizsgálatok nem szerepelnek, így a feltárni kívánt összefüggések és kölcsönhatások eredői nem kerülnek tárgyalásra. A fennálló viszonyok felderítése és áttekintése a cél: a társadalmi-kulturális tényező (reformáció) és a tájökológiai tényező (a felszínborítás sokfélesége) közt fennálló összefüggés megléte és általános minősége a feltett alapkérdés. Amennyiben az objektív megközelítésű vizsgálatok az összefüggés meglétét igazolják (ahogy valóban igazolják), egy – tájalakulási, vagy „táj- geneológiai” – hatásmechanizmusokat célzó részletes kutatás megvalósíthatósági tanulmánya olvasható a következőkben. A tanulmány objektív módon, három „mintaterület” – Magyarország, Németország és Románia – NUTS 3 régióinak térbeli statisztikai összehasonlításával írja le a célzott összefüggést. A vallási preferenciák leírására a 2011-es népszámlálás adatai, a felszínborítás sokféleségének jellemzésére a MODIS, alacsony felbontású műholdfelvételek segítségével számított tájváltozatossági indexek szolgáltak. A kutatási eredmények egy szignifikáns háttérhatás jellegű összefüggést mutatnak a térbeli sokféleség és a protestáns hívők térbeli eloszlása között. Az összefüggés megértését szolgáló kutatásnak a jövőben kell utat találnia az ok-okozati viszonyok felderítésére, a közölt kimenetek és eredmények csak az első lépéseket segítik elő: például a szignifikáns összefüggéseket feltáró tájmetriai indexek kimutatásával, átfogó leíró statisztikák közlésével és a fennálló háttérhatás (predikciós) magyarázó erejének meghatározásával.
Hivatkozások
Csemez A. 1996: Tájtervezés - tájrendezés. Mezőgazda Kiadó; Budapest. 466 p. (translation by the author) Fülöp Gy. 2011: Opening for people – Automated landscape variability assessment in KEO system. 2011 Ispra; Olaszország; VII. Conference on Image Information Mining: Geospatial Intelligence from Earth Observation. pp. 97–100.
Fülöp Gy. 2012: Optimized Pattern Size for land cover–land use information conversion. European Journal of Remote Sensing 45(1): 393–405. https://doi.org/10.5721/EuJRS20124533
Fülöp Gy. 2014/a: Mapping solution of Interscale Landscape Diversity Methodology. Journal of Agricultural Infromatics. 4(2): 43–52. https://doi.org/10.17700/jai.2013.4.2.120
Fülöp Gy. 2014/b: With the Eyes of a Human: Combining IIM Solutions of INLAND (Interscale Landscape Diversity Modelling Methodology), Soille P., Marchetti P.G., Iapaolo M., Colaiacomo L., Datcu M. (eds.): Proceedings of ESA-EUSC-JRC 9th Conference on Image Information Mining: The Sentinels Era. Bucharest, Romania. pp. 127–130.
Fülöp Gy. 2017: Földmegfigyelési adatokon alapuló tájváltozatossági mutatórendszer kialakítása statisztikai eszközökkel (doktori értekezés). Development of a landscape diversity index system with statistical tools based on Earth Observation data sources (doctoral dissertation). Szent István Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. 135 p.
Gustafson E.J. 1998: Quantifying Landscape Spatial Pattern: What is the State of Art? Ecosystems 1: 143–156. McGarigal K. 2015: FRAGSTATS 4.2 Help [on-line] http://www.umass.edu/landeco/research/fragstats/documents/fragstats.help.4.2.pdf [downloaded: 2015.03.26 9:15]
Mőcsényi M. 1968: A táj és a zöldterület fogalmi problémái a tájrendezés nézőpontjából. Településtudományi Közlemények 17(21): 66–76.
Openshaw S., Taylor P.J. 1979: A million or so correlation coefficients: three experiments on the modifiable areal unit problem. In: Wrigley N. (ed.): Statistical Applications in the Spatial Sciences. Pion, London. pp. 127–144.
Openshaw S., Taylor P.J. 1981: The modifiable areal unit problem, in: Wrigley N., Bennett R. (eds.): Quantitative Geography: A British View. Routledge and Kegan Paul, London. pp. 60–69.
Teleki P. 1937: A tájfogalom jelentőségéről (Rektori tanévnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen) Teleki, Pál gróf Különlenyomat a Budapesti Szemle 1937. évi novemberi füzetéből
Urban D.L., O’Neill R.V., Shigart H.H. 1987: Landscape Ecology. BioScience 37. pp. 119–27. https://doi.org/10.2307/1310366
Waltz U. 2011: Landscape Structure; Landscape Metrics and Biodiversity. Living Reviews in Landscape Research 5(3): 1–35. https://doi.org/10.12942/lrlr-2011-3
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Fülöp Györk
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).