Reformáció és heterogenitás – kulturális és környezeti manifesztáció kapcsolata három területi régió példáján

Szerzők

  • Fülöp Györk 2462 Martonvásár, Orgona út 17

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3574

Kulcsszavak:

térbeli sokféleség, reformáció, szociális hatás, ökológiai hatás, előzetes kutatás, területi statisztika, távérzékelés

Absztrakt

A közölt feltáró munka a felszínborítás térbeli sokféleségének és – a reformáció által való területi érintettséget kifejezendő – a protestáns lakosság térbeli eloszlásának összefüggését vizsgálja. Az empirikus megközelítésű kutatásban történelmi és kulturális vizsgálatok nem szerepelnek, így a feltárni kívánt összefüggések és kölcsönhatások eredői nem kerülnek tárgyalásra. A fennálló viszonyok felderítése és áttekintése a cél: a társadalmi-kulturális tényező (reformáció) és a tájökológiai tényező (a felszínborítás sokfélesége) közt fennálló összefüggés megléte és általános minősége a feltett alapkérdés. Amennyiben az objektív megközelítésű vizsgálatok az összefüggés meglétét igazolják (ahogy valóban igazolják), egy – tájalakulási, vagy „táj- geneológiai” – hatásmechanizmusokat célzó részletes kutatás megvalósíthatósági tanulmánya olvasható a következőkben. A tanulmány objektív módon, három „mintaterület” – Magyarország, Németország és Románia – NUTS 3 régióinak térbeli statisztikai összehasonlításával írja le a célzott összefüggést. A vallási preferenciák leírására a 2011-es népszámlálás adatai, a felszínborítás sokféleségének jellemzésére a MODIS, alacsony felbontású műholdfelvételek segítségével számított tájváltozatossági indexek szolgáltak. A kutatási eredmények egy szignifikáns háttérhatás jellegű összefüggést mutatnak a térbeli sokféleség és a protestáns hívők térbeli eloszlása között. Az összefüggés megértését szolgáló kutatásnak a jövőben kell utat találnia az ok-okozati viszonyok felderítésére, a közölt kimenetek és eredmények csak az első lépéseket segítik elő: például a szignifikáns összefüggéseket feltáró tájmetriai indexek kimutatásával, átfogó leíró statisztikák közlésével és a fennálló háttérhatás (predikciós) magyarázó erejének meghatározásával.

Információk a szerzőről

  • Fülöp Györk, 2462 Martonvásár, Orgona út 17

    gyork.fulop@gmail.com

Hivatkozások

Csemez A. 1996: Tájtervezés - tájrendezés. Mezőgazda Kiadó; Budapest. 466 p. (translation by the author) Fülöp Gy. 2011: Opening for people – Automated landscape variability assessment in KEO system. 2011 Ispra; Olaszország; VII. Conference on Image Information Mining: Geospatial Intelligence from Earth Observation. pp. 97–100.

Fülöp Gy. 2012: Optimized Pattern Size for land cover–land use information conversion. European Journal of Remote Sensing 45(1): 393–405. https://doi.org/10.5721/EuJRS20124533

Fülöp Gy. 2014/a: Mapping solution of Interscale Landscape Diversity Methodology. Journal of Agricultural Infromatics. 4(2): 43–52. https://doi.org/10.17700/jai.2013.4.2.120

Fülöp Gy. 2014/b: With the Eyes of a Human: Combining IIM Solutions of INLAND (Interscale Landscape Diversity Modelling Methodology), Soille P., Marchetti P.G., Iapaolo M., Colaiacomo L., Datcu M. (eds.): Proceedings of ESA-EUSC-JRC 9th Conference on Image Information Mining: The Sentinels Era. Bucharest, Romania. pp. 127–130.

Fülöp Gy. 2017: Földmegfigyelési adatokon alapuló tájváltozatossági mutatórendszer kialakítása statisztikai eszközökkel (doktori értekezés). Development of a landscape diversity index system with statistical tools based on Earth Observation data sources (doctoral dissertation). Szent István Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. 135 p.

Gustafson E.J. 1998: Quantifying Landscape Spatial Pattern: What is the State of Art? Ecosystems 1: 143–156. McGarigal K. 2015: FRAGSTATS 4.2 Help [on-line] http://www.umass.edu/landeco/research/fragstats/documents/fragstats.help.4.2.pdf [downloaded: 2015.03.26 9:15]

Mőcsényi M. 1968: A táj és a zöldterület fogalmi problémái a tájrendezés nézőpontjából. Településtudományi Közlemények 17(21): 66–76.

Openshaw S., Taylor P.J. 1979: A million or so correlation coefficients: three experiments on the modifiable areal unit problem. In: Wrigley N. (ed.): Statistical Applications in the Spatial Sciences. Pion, London. pp. 127–144.

Openshaw S., Taylor P.J. 1981: The modifiable areal unit problem, in: Wrigley N., Bennett R. (eds.): Quantitative Geography: A British View. Routledge and Kegan Paul, London. pp. 60–69.

Teleki P. 1937: A tájfogalom jelentőségéről (Rektori tanévnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen) Teleki, Pál gróf Különlenyomat a Budapesti Szemle 1937. évi novemberi füzetéből

Urban D.L., O’Neill R.V., Shigart H.H. 1987: Landscape Ecology. BioScience 37. pp. 119–27. https://doi.org/10.2307/1310366

Waltz U. 2011: Landscape Structure; Landscape Metrics and Biodiversity. Living Reviews in Landscape Research 5(3): 1–35. https://doi.org/10.12942/lrlr-2011-3

Letöltések

Megjelent

2018-07-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Reformáció és heterogenitás – kulturális és környezeti manifesztáció kapcsolata három területi régió példáján. (2018). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 16(1), 23-33. https://doi.org/10.56617/tl.3574

Hasonló cikkek

1-10 a 260-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.