A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben

Szerzők

  • Erdélyi Arnold Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1121 Budapest, Költő u. 21.
  • Hartdégen Judit Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1121 Budapest, Költő u. 21.
  • Molnár Ábel Péter 9400 Sopron, Mátyás kir. u. 20. https://orcid.org/0000-0001-5284-8028
  • Hajagos Gabriella Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3466

Kulcsszavak:

inváziós fafajok, erdőtörténet, archív üzemtervi adatok, erdőrészlet leíró lap, Kiskunság

Absztrakt

A bálványfa visszaszorítására irányuló tevékenységek sikerét nagyban meghatározhatja a faj terjedési dinamikájának részleteiben való feltárása. A Peszéri-erdő erdőtömbjére (1003 ha) irányuló munkánk során archív üzemtervi adatok segítségével megkíséreltük lokális elterjedésének történetét rekonstruálni. Emellett felmértük az erdőt, amely során az adatokat nem mintavételezéssel, hanem a teljes területet lefedve gyűjtöttük saját protokoll szerint. A bálványfa erdőterületen belüli első adata az 1971-es üzemtervből származik. Elképzelhető, hogy a faj valóban nem sokkal ezelőtt kerülhetett be. Az ezt követő évtizedekben a faj elterjedésében ugrásszerű növekedéseket tapasztalhatunk. A rendelkezésünkre álló utolsó év (2016) leíró lapjai alapján a faj az erdőrészletek közel 50%-ában megtalálható, míg saját felmérésünk alapján ez 90%-ra emelkedik. A jelenleg hatályos üzemtervben a fafajsorba az erdőrészletek kevesebb, mint 10%-ába került be. Friss adataink alapján viszont az erdőrészletek mintegy negyede súlyosan fertőzöttnek mondható.

Információk a szerzőről

  • Erdélyi Arnold, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1121 Budapest, Költő u. 21.

    levelező szerző
    arnoldoooo@gmail.com

Hivatkozások

Babos I. 1972: A Ráckevei volt királyi uradalom peszéri és adacsi erdeinek a történetéből. Erdészeti Lapok 5-7: 53-60.

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. p. 329.

Bartha D. 2016: Európai uniós rendelet az inváziós fajokról. Erdészeti Lapok 151(4): 127-129.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere I-II. - Második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 876.

Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85-108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85

Frivaldszky I. 1859: Hazánk faunájára vonatkozó adatok és a Puszta-peszéri erdő. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 9: 19-28.

Genovesi, P., Monaco, A. 2014: European guidelines on protected areas and invasive alien species. Council of Europe and Regional Parks Agency, Strasbourg, Rome. p. 58.

Kézdy P., Csiszár Á, Korda M., Bartha 2017: Természetvédelmi kezelést végző szakemberek tapasztalatai az inváziós fajokról - egy hazai, kérdőíves felmérés eredményei. In: Csiszár Á., Korda M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. pp. 11-14.

Korda M. 2018: A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. Tilia 19: 111-194.

Korda M., Kézdy P., Csiszár Á. 2017: Idegenhonos, inváziós fajok hazánk védett területein. Erdészeti Lapok 152(4): 107-109.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. p. 1024.

Molnár Á. P. 2019: A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének tájtörténeti elemzése. Internetes megjelenésű tanulmány. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. p. 159.

Nagy L. Z. 2015: A Csepel-sziget és a Ráckevei (Soroksári)-Dunai-ág történeti földrajza. Doktori értekezés. ELTE BTK, Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest. p. 262.

Udvardy L., Zagyvai G. 2012: Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 133-137.

Véssey F. 1881: A cs. és kir. család ráczkevei uradalma futóhomok-területének erdősítése. Erdészeti Lapok 20(5): 329-337.

http1: http://www.termeszetvedelem.hu/?pg=sub_643 (2019. 04. 09.)

http2: https://www.eppo.int/ACTIVITIES/invasive_alien_plants/iap_lists (2019. 04. 09.)

http3: http://www.europe-aliens.org/speciesTheWorst.do (2019. 04. 09.)

http4: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2019-1565888_ga (2019. 04. 09.)

http5: http://oakeylife.hu/ (2019. 04. 09.)

Letöltések

Megjelent

2019-07-11

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben. (2019). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 17(1), 75-84. https://doi.org/10.56617/tl.3466

Hasonló cikkek

1-10 a 164-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.