Investigation of the settlement development possibilities through the example of Egerszalók
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.04.104-119Keywords:
településfejlesztés, vidékfejlesztés, endogén erőforrások, EgerszalókAbstract
There is no doubt that one of the most important and exciting spatial economic issues of our time is the potential for complex development of different settlements and regions. It is clear that development is essential for all settlements, as those that provide more workplaces and offer a variety of entertainment, cultural, sporting and other services have a higher population holding power, a lower propensity to emigrate and at the same time encourage other residents to buy property and settle in prosperous areas. In addition, investors are more likely to set up companies in a developed settlement, thus contributing, among other things, to further strengthening the ability of the settlement to attract capital. Based on these general reflections, the focus of the study is on a village in Heves County, Egerszalók, and its demographic and economic factors, as well as on the potential for settlement development. The aim of the analysis is to highlight the potential of the endogenous resources of the settlement, which has a unique natural formation in Hungary, and to show how the situation of Egerszalók has evolved and changed, where the impact of the thermal resource on the settlement development is considered to be extraordinary.
References
Bajmócy, Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejelsztésbe. Jate Press, Szeged. ISBN: 978–963–315–039–9
Capello, R. (2011): Location, Regional Growth and Local Development Theories. Aestimum, 1, pp. 1–25.
Czene, Z., Ricz, J. (2010): Területfejlesztési füzetek 2. – Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok, VÁTI Nonprofit Kft., Budapest.
Horváth, G. (2001). A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 203-231. p.
Káposzta, J. (2014): Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás 58. (05), 399.-412. p.
Káposzta, J. (2020): A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban. Tér és Társadalom 34. évf., 1. szám. pp. 37-40.
Káposzta, J., Nagy, H. (2022): The major relationships in economic growth of the rural space. EUROPEAN COUNTRYSIDE 14 (2022)1 pp. 67-86., 20 p. (2022) DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kovács, D. (2015): Falusi turizmus Magyarországon – kérdések és dilemmák. Területi Statisztika, 2015, 55(6): pp. 592–613.
Lengyel, I. (2012): A hazai területfejlesztés zsákutcái: a triális Magyarország. In Rechnitzer J. – Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, pp. 140–150.
Lengyel, I. (2021). Regionális és Városgazdaságtan. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-963-306-816-8.
Mezei, C. (2006): Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet- Európában. Tér és Társadalom, 3, pp. 95-108.
Terluin, I. J. (2003): Differences in economic development in rural regions of advanced countries: an overview and critical analysis of theories. Journal of Rural Studies 19 (3), 327–344. pp. DOI: https://doi.org/10.1016/S0743-0167(02)00071-2.
Ward, N. et al. (2005): Universities, the Knowledge Economy and ’Neo-Endogenous Rural Deve- lopment’. Centre for Rural Economy Discussion Paper Series No. 1.
Internetes forrás
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2011-2020 https:www.ksh.hu
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR): 2011-2020. https:www.teir.hu
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Tóth Borbála, Urbánné Malomsoki Mónika, Lőrinc Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
