ELNŐIESEDETT-E A FELSŐOKTATÁS VEZETŐI SZINTEN?
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.1-8Schlagwörter:
nők, felsőoktatás, vezetés, kitekintés, tudományos pályaAbstract
Jelen tanulmányom célja bemutatni – főként szekunder adatbázisokra támaszkodva – a felsőoktatás jelenlegi helyzetét a vezetők tekintetében. Évtizedek óta tudjuk (és számos tudós már meg is írta), hogy az oktatás alapvetően elnőiesedett szakmává vált a XX. században, kiváltképp a XXI. századra. Természetesen ezen folyamat eredményeként kialakult helyzetnek számos gazdasági vetülete volt és van napjainkban is, így a választott téma nem csupán társadalmi tényezők együttállásának köszönhetően alakult ki. A kérdés számomra az, hogy az oktatás „királynője”, a legmagasabb presztízs értekkel bíró felsőoktatási karrier vajon mennyire nyitott a nők számára és amennyiben nyitott, ők maguk mennyire élnek ezzel? Megjelennek-e nem csak az oktatói, kutatói oldalon, hanem a vezetésben is? A felsőoktatási modellváltások vajon erre is hatással voltak? Ezen kérdések maradéktalan megválaszolására természetesen a tanulmány terjedelmi határai okán sem törekszem, azonban mindenképpen célom egy átfogó képet nyújtani hazai és nemzetközi kitekintés által.
Literaturhinweise
Czeglédi Cs., Borsos E. (2012): Női karrierút a felsőoktatásban. IN: A virtuális intézet közép-európa kutatására közleményei 4: 5 pp. 105-114., 10 p.
Davies, C., Holloway, P. (2004): Troubling Transformations: Gender Regimes and Organizational Culture in the Academy In Morley, L.-Walsh, V. eds: Feminist Academics: Creative Agents for Change, Taylor & Francis Group, Chapter 1 pp. 7-21.
Harding, S. (2002): How can women’s standpoint advance the growth of scientific knowledge?In Maxwell, L.–Slavin, K.–Young, K. (szerk.) (2002): Gender&Research, ConferenceProceedings, Brussels, 8-9 November 2001, European Commission DG Research
Káposzta, J; Nagy, H. (2015): Status report about the progess of the Visegrad Countries in relation to Europe 2020 targets. EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 22:1 pp. 81-99., 19 p. DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018
http://www.matud.iif.hu/2010-11.pdf , (letöltés ideje: 2017.09.07)
https://cultura.hu/aktualis/nok-az-egyetemeken/ , (letöltés ideje: 2021.10.07)
https://firgraf.oh.gov.hu/prg/gyorslista.php?gy=10 , (letöltés ideje: 2022.01.10)
https://mta.hu, (letöltés ideje: 2020.05.21)
https://mta.hu/mta_hirei/attorni-az-uvegplafont-kijutni-az-utvesztobol-elsokent-ult-ossze-a-nok-a-tudomanyban-kerekasztal-az-akademian-107103, (letöltés ideje: 2021.11.16)
https://mta.hu/mta_hirei/megalakult-a-nok-a-kutatoi-eletpalyan-elnoki-bizottsag-107348 , (letöltés ideje: 2021.11.22)
https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0019.html , (letöltés ideje: 2022.01.03)
https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0020.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)
https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0022.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)
Mona Eliasson, Helena Berggren & Fredrik Bondestam (2000): Mentor Programmes-A Shortcut for Women's Academic Careers? Higher Education in Europe, 25:2, 173-179, DOI: https://doi.org/10.1080/713669251
Papp E. (2007): A nők és férfiak közti esélyegyenlőség a kutatás-fejlesztésben Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, PhD értekezés.
Perez, C.C. (2019): Láthatatlan nők, GABO könyvkiadó és kereskedelmi kft., 428 o., ISBN: 9789634068969
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2022 Boros Eszter
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
