ELNŐIESEDETT-E A FELSŐOKTATÁS VEZETŐI SZINTEN?

Autor/innen

  • Eszter Borsos Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.1-8

Schlagwörter:

nők, felsőoktatás, vezetés, kitekintés, tudományos pálya

Abstract

Jelen tanulmányom célja bemutatni – főként szekunder adatbázisokra támaszkodva – a felsőoktatás jelenlegi helyzetét a vezetők tekintetében. Évtizedek óta tudjuk (és számos tudós már meg is írta), hogy az oktatás alapvetően elnőiesedett szakmává vált a XX. században, kiváltképp a XXI. századra. Természetesen ezen folyamat eredményeként kialakult helyzetnek számos gazdasági vetülete volt és van napjainkban is, így a választott téma nem csupán társadalmi tényezők együttállásának köszönhetően alakult ki. A kérdés számomra az, hogy az oktatás „királynője”, a legmagasabb presztízs értekkel bíró felsőoktatási karrier vajon mennyire nyitott a nők számára és amennyiben nyitott, ők maguk mennyire élnek ezzel? Megjelennek-e nem csak az oktatói, kutatói oldalon, hanem a vezetésben is? A felsőoktatási modellváltások vajon erre is hatással voltak? Ezen kérdések maradéktalan megválaszolására természetesen a tanulmány terjedelmi határai okán sem törekszem, azonban mindenképpen célom egy átfogó képet nyújtani hazai és nemzetközi kitekintés által.

Autor/innen-Biografie

  • Eszter Borsos, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

    Levelező szerző
    borsos.eszter@uni-mate.hu

Literaturhinweise

Czeglédi Cs., Borsos E. (2012): Női karrierút a felsőoktatásban. IN: A virtuális intézet közép-európa kutatására közleményei 4: 5 pp. 105-114., 10 p.

Davies, C., Holloway, P. (2004): Troubling Transformations: Gender Regimes and Organizational Culture in the Academy In Morley, L.-Walsh, V. eds: Feminist Academics: Creative Agents for Change, Taylor & Francis Group, Chapter 1 pp. 7-21.

Harding, S. (2002): How can women’s standpoint advance the growth of scientific knowledge?In Maxwell, L.–Slavin, K.–Young, K. (szerk.) (2002): Gender&Research, ConferenceProceedings, Brussels, 8-9 November 2001, European Commission DG Research

Káposzta, J; Nagy, H. (2015): Status report about the progess of the Visegrad Countries in relation to Europe 2020 targets. EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 22:1 pp. 81-99., 19 p. DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018

http://www.matud.iif.hu/2010-11.pdf , (letöltés ideje: 2017.09.07)

https://cultura.hu/aktualis/nok-az-egyetemeken/ , (letöltés ideje: 2021.10.07)

https://firgraf.oh.gov.hu/prg/gyorslista.php?gy=10 , (letöltés ideje: 2022.01.10)

https://mta.hu, (letöltés ideje: 2020.05.21)

https://mta.hu/mta_hirei/attorni-az-uvegplafont-kijutni-az-utvesztobol-elsokent-ult-ossze-a-nok-a-tudomanyban-kerekasztal-az-akademian-107103, (letöltés ideje: 2021.11.16)

https://mta.hu/mta_hirei/megalakult-a-nok-a-kutatoi-eletpalyan-elnoki-bizottsag-107348 , (letöltés ideje: 2021.11.22)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0019.html , (letöltés ideje: 2022.01.03)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0020.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0022.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)

Mona Eliasson, Helena Berggren & Fredrik Bondestam (2000): Mentor Programmes-A Shortcut for Women's Academic Careers? Higher Education in Europe, 25:2, 173-179, DOI: https://doi.org/10.1080/713669251

Papp E. (2007): A nők és férfiak közti esélyegyenlőség a kutatás-fejlesztésben Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, PhD értekezés.

Perez, C.C. (2019): Láthatatlan nők, GABO könyvkiadó és kereskedelmi kft., 428 o., ISBN: 9789634068969

Veröffentlicht

2022-03-02

Ähnliche Artikel

11-20 von 26

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.