A VIDÉKI TÉR FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ IPARI KENDER HASZNOSÍTÁSÁRA
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.35-44Kulcsszavak:
vidékfejlesztés, fenntarthatóság, regionális gazdaság, ipari kendertermesztésAbsztrakt
Az elmúlt években lezajló, életünket nagyban meghatározó konjunkturális változások hatására a társadalomnak szükségszerűen szembesülnie kellett azokkal az externáliákkal, amelyek mind az egészségünket, környezetünket, továbbá jóléti viszonyainkat is átstrukturálták. A társadalom tagjai a pandémia időszaka alatt többségében felértékelték egészségük és az élhető környezet fontosságát, a tipikusan vidéki jellemzőkkel bíró életforma jelentőségét, az élhető tér kialakítását, köztük az alternatív, fenntartható építészeti lehetőségek kiaknázását egyaránt. Fontos megemlítenünk, hogy a természet-, társadalom- és gazdaság hármas egységének együttes kezelése az integrált vidékfejlesztés alapjaiként határozhatóak meg, ahol a természet halmazában helyezkedik el a társadalom és azon belül a gazdaság halmaza. Ebből kifolyólag minden egyes, a gazdasági folyamatokat befolyásoló tevékenységek mögött a természet dimenzióját kell előtérbe helyeznünk. Ezeket a szabályszerűségeket betartva fenntartható módon lehet az életközösségeket kialakítani. Egészséges életterünk megteremtése érdekében a fenntartható településgazdálkodás céljaiban is szereplő elővigyázatosság elvét alkalmazva a negatív ökológiai hatások minimálisra történő csökkentése és a környezeti feltételek javítása szükségszerű.
A klimatikus és ökológiai adottságainknak köszönhetően az ipari kender gazdaságos termesztésének és hasznosításának lehetősége évszázadokig adott volt hazánkban. Azonban a XX. század első harmadában mind globálisan, mind hazai szinten törvényileg lehetetlenítették el a „kendergazdaság” előrehaladását, s technológiai fejlődését, így a mai kor agrártechnológiájához képest ennek a növénynek a termesztése és feldolgozása jelentős lemaradásban szenved. Napjainkra azonban egyre több országban újra kibontakozni látszik az ipari kender köré épült iparág újraélesztése és fellendítése. Tanulmányunkban ezen fejlesztési irány vizsgálatát tűztük ki célul.
Hivatkozások
Csatári, B. (2001). A vidék földrajzi kérdései. Szeged: Földrajzi Konferencia.
Dudics, K. (2013). Ökológikus építészet felé- Mit tanulhat az építészet az ökológiától- és mit tehet érte? Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Budapest.
Fleischer, T. (2014). A fenntarthatóság fogalmáról. In I. Bukovics, T. Fleischer, L. Kátai-Urbán, G. Németh, G. Németh, T. Réti, és mtsai., Közszolgálat és fenntarthatóság (old.: 9-24). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Káposzta, J., Honvári, P. (2019). A smart falu koncepciójának főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához. Tér és társadalom , 33 (1), 83-97. DOI: https://doi.org/10.17649/tet.33.1.3091
Kis, K. (2007). A biomassza energetikai hasznosításának helye és szerepe a vidékgazdaságban. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle , 55-61.
Kis, K. (2014). Vidékgazdaság, kultúra, lokalizáció: eltérő válaszok és fejlődési differenciák. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 9-28.
Lányi, E. (2009). Fenntartható és energiatudatos építés. Energiagazdálkodás , old.: 22-25.
Lányi, E. (2010). Környezettudatos épített környezet- A modellváltás elvei és építészeti eszközei. Budapest: Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani tanszék.
Lengyel, I. (2010). A regionális tudomány "térnyerése": Reális esélyek avagy csalfa délibábok? Tér és társadalom , 24 (3), 11-40. DOI: https://doi.org/10.17649/tet.24.3.1326
Meadows, Randers, J., H, D., Meadows, D. L. (1972). The limits of growth. Universe Books: New York.
Meggyesi, T. (2006). Településfejlesztés. Budapest.
Milávics, G., Ván, H. (2008). Az ökológiai fenntarthatóság és regionális versenyképesség összefüggései. Tér és társadalom , 22 (2), 21-40. DOI: https://doi.org/10.17649/tet.22.2.1168
Szlávik, J. (2005). Fenntartható környezet és erőforrás gazdálkodás. KJK-Kerszöv: Budapest.
Az ipari kender ágazatának stratégiai területei. NSKI, 2020.
Venczel, Márk, Peredy, Zoltán, Rohács, Dániel, Rohács, József (2019): Intelligens biztonsági megoldások a nemzetközi repülőterek jövőbeli terrorfenyegetettségének hatékony csökkentése érdekében. REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK (1997-TŐL) 31: 3 pp. 187-204, 18 p. (2019) DOI: https://doi.org/10.32560/rk.2019.3.631
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Kapás György Ádám, Lőrinc Balázs, Káposzta József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
