A rövid ellátási lánc és újfajta értékesítési rendszer létjogosultságának vizsgálata a kecskeméti járásban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.03.60-74

Kulcsszavak:

helyi termék, mezőgazdaság, versenyképesség, vidékfejlesztés

Absztrakt

Miközben a szakirodalom és az Unió politikája a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepét hangsúlyozza, a kisebb mezőgazdasági termelők piaci esélyei egyre kilátástalanabbak a nagy multinacionális cégek ár-leszorító hatásának következtében, mely a lokális kapcsolatrendszerekben is tetten érhető. Fő célom az volt, hogy vizsgáljam, miként jellemezhető a rövid ellátási lánc klasszikusának számító helyi piac, és annak működése segíthető-e modern megoldásokkal. Primer kutatásomban arra kerestem a választ, hogy egy általam kiválasztott területen - a kecskeméti városi termelői piacon, és a kecskeméti járásban lévő gazdáknak milyen véleményük formálódott ki az utóbbi években a magyar termékekről és a magyar termékek értékesítéséről. A városi piacon megforduló vásárlókat a vásárlási szokásaikról kérdeztem meg, miért járnak oda, milyen termékeket vásárolnak és hogyan informálódnak az új termékekkel kapcsolatban. A helyi termelőket Kecskemét járásában hasonló kérdésekkel kérdeztem meg, csak az értékesítési oldalról. Milyen nehéz eladni ma magyar terméket, amikor sok multinacionális cég mellett a versenyhátrányuk jelentős. Továbbá a vásárlókat és a termelőket is megkérdeztem, mit szólnának egy olyan újfajta rendszerhez, ahol nem csak információkat kapnának a vásárlók a helyi termékekről, de azokat ott meg is vásárolhatnák.

Információk a szerzőről

  • Orbán Zsolt Á., Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskol

    PhD-hallgató
    E-mail: orban.zs.adam@gmail.com

Hivatkozások

Balázs, B. (2012): Local food network development in Hungary. International Journal of Sociology of Agriculture and Food 19 (3) 403-421. p.

Balázs, B. – Simonyi, B. (2009): Együtt a helyi élelmiszer rendszerekért – Civil összefogás a kistermelői rendelet módosítására. Védegylet, ESSRG, Budapest.

Benedek Zs. (2014): A rövid ellátási láncok hatásai. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest

Benedek Zs. – Fertő I. – Baráth L. – Tóth J. (2013): Hogyan kapcsolódhatnak a mezőgazdasági termelők a modern élelmiszerláncokhoz? A rövid ellátási láncok működésének hazai sajátosságai: egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. Vidékkutatás 2012-2013, NAKVI, Budapest

Gallastegui G. I. (2002): The Use of Eco-Labels: A Review of the Literature. European Environment 12 (6) 316–31. p.

Gorotyák I. (2013): Rövid élelmiszerellátási láncok és vidékfejlesztés. Szakdolgozat. EJF, Szeged

Imreh Sz. – Deák I. - Kosztopulosz A. – Kürtösi Zs. – Lukovics M. – Prónay Sz. (2013): Gazdasági alapismeretek I., online oktatási csomag, https://uszeged.hu/tamop412e-0011-belso/digitalizalttananyagok/digitalizalttananyagok?folderID=26601&objectParentFolderId=26601 Letöltve: 2020.02.18.

Juhász A. (Szerk.) (2012): A közvetlen értékesítés szerepe és lehetőségei a hazai élelmiszerek piacra jutásában – Élet a modern kiskereskedelmi csatornákon kívül? Agrárgazdaságtani Kutató Intézet, Budapest.

Juhász A. – Szabó D. (2013): Piacok jellemzői fogyasztói és termelői szemmel. Agrárgazdaságtani Kutató Intézet, Budapest

Kotler P. - Keller K. L. (2006): Marketingmenedzsment. Budapest: Akadémiai Kiadó, 921. p.

Kuslits B. – Kocsis T. (2018): Körforgás, visszacsatolás a fenntartható élelmiszerpiacon. Lépések 23 (2) 6–7. p.

Kuslits B. – Kocsis T. (2019): Visszatérés a piachoz: fenntartható élelmiszer fogyasztás Budapesten. Magyar Tudomány 180 (6) 884–893. p.

Lehota J. – Csíkné M. É. (2012): Értékesítési sajátosságok - közvetlen értékesítési csatornái. 117-155. p. In: Szakály Z. (Szerk.): Agrártermékek közvetlen értékesítési marketingje. Magyar Agrárkamara, Budapest, 251. p.

Nagy Sz. (2019): Az ár, a minőség, a márkanév és a környezetbarátság fontossága a vásárlói döntések során. 252-264. p. In: „Mérleg és kihívások” - XI. Nemzetközi tudományos konferencia. (11.)(2019)(Miskolc-Lilafüred). Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc

OECD (1995): Niche Markets as a Rural Development Strategy. OECD, Paris

Péter E. - Illyés L. (2019): A helyi értékesítés szerepe Csíkszereda és vonzáskörzetében. Gazdálkodás, 63 (3) 204-217. p.

Póla P. (2014): Rövid Élelmiszer láncokkal a vidék fejlesztéséért. http://www.mvhhacs.hu/tanulmanyok Letöltve: 2020.02.18.

Ritter K. – Áldorfainé L. – Áldorfai Gy. (2017). A mezőgazdaság mint endogén erőforrás szerepe a helyi fejlesztésben Bátya példáján keresztül. Studia Mundi – Economica, 4 (3) 78-31. p. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.78-91

Varga J. (2016): A helyi pénzek megjelenése és szerepe a gazdaságban. 161-207. p. In: Kerekes S. (Szerk.): Pénzügyekről másképpen: Fenntarthatóság és közösségi pénzügyek. Budapest: CompLex Wolters Kluwer, 303. p.

Varga J. (2017): A Chiemgauer, mint sikeres helyi pénz működése. Közép-Európai Közlemények 10 (2) 91-100. p

Letöltések

Megjelent

2020-12-28

Hasonló cikkek

1-10 a 85-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.