A gödöllői német nemzetiségi nyelvoktatás helyzetének és hatásának elemzése
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.71-86Kulcsszavak:
német nemzetiség, Gödöllő, nemzetiségi nyelvoktatás, nyelvi szocializációAbsztrakt
A tanulmány a gödöllői német nemzetiségi kisebbség helyzetét és nyelvoktatási lehetőségeit elemzi. Bemutatja, hogy mi az a többlet, amit a nemzetiségi nyelven való oktatás a gyerekek számára biztosít, hogyan és milyen tényezők hatnak a nemzetiségi nyelvoktatásra, hogyan hat a nemzetiségi nyelvoktatás a nyelvtanulással, továbbtanulással kapcsolatos attitűdre, a nemzetiségi kisebbséghez tartozásra, a nemzetiségi közösségi érzésre. Az otthoni szokásrendbeli, kulturális és családi szocializációs közeg, a nyelvhasználat hatását is elemezzük.
A szakirodalomra támaszkodva áttekintjük a történelmi és törvényi hátteret, a magyarországi németek nyelvhasználatát, a nemzetiségi iskolai nevelés irányelveit. A vizsgálat alapja a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola német nemzetiségi nyelvoktatásának bemutatása. Erre épül az online kérdőíves kutatás, amelyben 105 tanulót kérdeztünk meg (36 nemzetiségi nyelvet beszélő és 69 nem nemzetiségi nyelvet beszélő tanulót) a nyelvi szocializáció és az anyanyelvi oktatás kapcsolódásaira fókuszálva. A kitöltésekből kijött eredményeket SPSS és Microsoft Excel segítségével dolgoztuk fel.
Hivatkozások
Bronfenbrenner, U. (1979): The Ecology of Human Developement. Harvard University Press
Dobos B. (2020): Német nemzetiségi önkormányzatiság Magyarországon (1994–2014). In: Eiler F. – Tóth Á. (szerk.) (2020): A magyarországi németek elmúlt 100 éve. Nemzetiségpolitika és helyi közösségek, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Argumentum Kiadó, Budapest.
Farkas, T. (2003): A kistérségek a vidékfejlesztés és a területfejlesztés hálójában. In: Nemes, Nagy J (szerk.) Kistérségi mozaik: Tanulmányok Budapest, ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, pp. 19–38.
G. Merva M. – Horváth L. (szerk.) (2007): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő).
Kassai Zs. – Farkas T. (2007): A Leader+ program alulnézetből. In: Comitatus: Önkormányzati Szemle 17(5), 71–80.
Kassai, Zs. – Farkas T. (2016): School closures in rural Hungary. In: Elena, Horská; Zuzana, Kapsdorferová; Marcela, Hallová (szerk.) The Agri-Food Value Chain: Challenges for Natural Resources Management and Society : International Scientific Days 2016: Conference proceedingsNitra, Szlovákia : Slovak University of Agriculture in Nitra, pp. 477–483.
Manherz K. (szerk.) (1998): A magyarországi németek. Változó világ 23. Útmutató, Győr.
Réger Z. (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Skutnabb-Kangas, T. (1997): Nyelv, oktatás, kisebbségek, Budapest: Teleki László Alapítvány
Tilkovszky L. (1997): Német nemzetiség – magyar hazafiság: Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Kalocsai Ottó, Kolta Dóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
