A survey of woody plants chosen for the establishment of front gardens in villages suburbanized to varying degrees around Kecskemét
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3445Keywords:
exotic species, fruit trees, garden culture, old village, ornamental trees, new residential area, suburbanizationAbstract
We examined the number of species and individuals of woody vegetation in a total of 150 front gardens in settlements located at three different distances from Kecskemét and affected by suburbanization to different degrees. Most often, one species or two individuals occurred in front gardens, but there were also front gardens with 8 or more species and 14 or more individuals in some cases. The total of 668 recorded individuals belonged to 111 species, among which the first five places were occupied by Biota orientalis, Hibiscus syriacus, Thuja occidentalis, Catalpa bignonioides and Cerasus vulgaris. The combined number of individuals of the five species accounted for 26% of all woody plant individuals observed. The data were evaluated according to several groupings: tree, shrub, hedge or liana; native, archaeophyte or neophyte; fruit tree vs. ornamental tree; deciduous vs. evergreen; and the effect of the electric power transmission lines above the front gardens was also examined. Our results highlight the plant selection habits of the residents, which can be taken into account for the development of appropriate town planning and landscape planning concepts.
References
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 61–92.
Bański, J., Wesołowska, M. 2010: Transformations in housing construction in rural areas of Poland’s Lublin region - Influence on the spatial settlement structure and landscape aesthetics. Landscape and Urban Planning 94: 116–126. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2009.08.005
Bassuk, N.L. 1990: Street tree diversity making better choices for the urban landscape. METRIA 7: Proceedings of the Seventh Conference of the Metropolitan Tree Improvement Alliance. IL: Morton Arboretum, Lisle. pp. 71–78.
Bayón, Á., Godoy, O., Maurel, N., van Kleunen, M., Vilà, M. 2021: Proportion of non-native plants in urban parks correlates with climate, socioeconomic factors and plant traits. Urban Forestry & Urban Greening 63: 127215 DOI: https://doi.org/10.1016/j.ufug.2021.127215
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definícióikra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 35–59.
Breuste, J.H. 2013: Investigations of the urban street tree forest of Mendoza, Argentina. Urban Ecosystems 16: 801–818. DOI: https://doi.org/10.1007/s11252-012-0255-2
Celesti-Grapow, L., Ricotta, C. 2021: Plant invasion as an emerging challenge for the conservation of heritage sites: the spread of ornamental trees on ancient monuments in Rome, Italy. Biological Invasions 23(4): 1191–1206. DOI: https://doi.org/10.1007/s10530-020-02429-9
Csorba P., Ádám S., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 112–129.
Dilley, J., Wolf, K.L. 2013: Homeowner Interactions with Residential Trees in Urban Areas. Arboriculture & Urban Forestry 39(6): 267–277.
Farley, J. 2013: Street tree diversification and location considerations. M.Sc. Theses. Utah State University, Logan, Utah. p. 36. All Graduate Plan B and other Reports. 404. [https://digitalcommons.usu.edu/gradreports/404]
Hegedűs G. 2009: A lakóparkok és lakóparkszerű létesítmények általános jellemzői a magyarországi megyei jogú városokban. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 4(3-4): 219–223. DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2009.3-4.219-223
KSH 2022: Magyarország Helységnévtára. https://www.ksh.hu/apps/hntr.main?p_lang=HU (adatok elérése: 2022.08.24.)
Linders, T.E.W., Schaffner, U., Eschen, R., Abebe, A., Choge, S.K., Nigatu, L., Mbaabu, P.R., Shiferaw, H., Allan, E. 2019: Direct and indirect effects of invasive species: Biodiversity loss is a major mechanism by which an invasive tree affects ecosystem functioning. Journal of Ecology 107(6): 2660–2672. DOI: https://doi.org/10.1111/1365-2745.13268
Magyar D. 2021: Allergén növények I. Fák és cserjék. Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest. p. 79.
Moro, M. F., Westerkamp, C. 2011: The alien street trees of Fortaleza (NE Brazil): qualitative observations and the inventory of two districts. Ciência Florestal, Santa Maria 21(4): 789–798. DOI: https://doi.org/10.5902/198050984524
Most, W.B., Weissman, S. 2012: Trees and power lines: Minimizing conflicts between electric power infrastructure and the urban forest. Center for Law, Energy & the Environment, University of California, Berkeley. p. 26. [https://escholarship.org/uc/item/8kg6t2jx]
Pándi, I., Penksza, K., Botta-Dukát, Z., Kröel-Dulay, Gy. 2014: People move but cultivated plants stay: abandoned farmsteads support the persistence and spread of alien plants. Biodiversity and Conservation 23(5): 1289–1302. DOI: https://doi.org/10.1007/s10531-014-0665-y
Pásztor L., Dobos E., Michéli E., Várallyay Gy. 2018: Talajok. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 82–93.
Reiszig E. 1910: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei. In: Borovszky S. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye I. kötet. Országos Monográfia Társaság, Budapest. pp. 25–165.
Reynolds, L.V., Perry, L.G., Shafroth, P.B., Katz, G., Norton, A. 2022: Invasion of Siberian elm (Ulmus pumila) along the South Platte River: the roles of seed source, human influence, and river geomorphology. Wetlands 42(1): 10. DOI: https://doi.org/10.1007/s13157-021-01516-4
Shackleton, C. 2016: Do indigenous street trees promote more biodiversity than alien ones? Evidence using mistletoes and birds in South Africa. Forests 7: 134. DOI: https://doi.org/10.3390/f7070134
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest p. 892.
Sjöman, H., Östberg, J., Bühler, O. 2012: Diversity and distribution of the urban tree population in ten major Nordic cities. Urban Forestry & Urban Greening 11(1): 31–39. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ufug.2011.09.004
Surányi D. 2005: A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon. Tájökológiai Lapok 3(1): 1–17.
TeIR 2022: Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Helyzet-Tér-Kép. Lechner Nonprofit Kft., Budapest. [https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/] (adatok elérése: 2022.08.24.)
Varga I.-né F.M. 2015: Mozaikok Fülöpszállás történetéből a II. világháborúig. [Szerk., a szöveget gond. és a latin szövegeket ford. Balogh Mihály.] Fülöpszállás, Önkormányzat. pp. 44–48.
Velekei B. 2020: Potenciálisan inváziós fás szárú fajok terjedésének vizsgálata dunántúli botanikus kertekben és arborétumokban. Botanikai Közlemények 107(2): 149–162. DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.149
Zheng, B., Zhang, Y., Chen, J. 2011: Preference to home landscape: wildness or neatness? Landscape and Urban Planning 99(1): 1–8. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.08.006
Hivatkozott internetes oldal:
http1.: Gömb szivarfa ültetése. Megyeri Szabolcs kertészete. https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/gomb_szivarfa_csemete_vasarlasa (legutóbbi elérése: 2022.10.12.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Tamás Júlia, Csontos Péter, Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit, Hardi Tamás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
