Területhasználat-változás a Szilas-patak vízgyűjtő területén 1990-től
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3522Kulcsszavak:
CORINE, felszínborítás, változáselemzés, távérzékelt adatok, természetvédelemAbsztrakt
A felszínborítás és a területhasználati adatok elemzése igen fontos eszköz, amely hozzájárul a rendelkezésre álló területek megfelelő célra való alkalmazására. Manapság egyre szélesebb körben hozzáférhető távérzékeléssel nyert adatokkal könnyen, gyorsan, nagy területről gyűjthetünk hasznos információkat. A CORINE felszínborítási adatbázis használatával lehővé vált a hosszútávú területhasználati adatok elemzése. A kutatás tárgyát a Szilas-patak vízgyűjtő területe képezi, amelynek jelentős szerepe van a természetvédelemben, a vízgazdálkodásban, valamint a rekreáció tekintetében a fővárosban és az agglomerációban élők számára. A kutatás fő célja a Szilas-patak vízgyűjtő területén az adott vizsgálati periódusban (1990-2018) a területhasználtban és felszínborításban bekövetkező változások nyomon követése és elemzése. Az elemzések alapján elmondhatjuk, hogy a változások során két irány mutatkozott, egyrészt 10%-kal csökkent a nem öntözött szántóföldek kiterjedése, míg az urbanizációs folyamatok erősödtek. Az ipari és kereskedelmi létesítmények 2%- kal, az út- és vasúthálózathoz kapcsolódó területek 2%-kal, a nem összefüggő településszerkezet 3,4%-kal, a sport és szabadidős tevékenységcsoporthoz tartozó területek részaránya pedig 1,2%-kal növekedett.
Hivatkozások
Baics T. 2013: Táji- és talajvízszint-változások Kunfehértó térségében. Tájökológiai Lapok 11(1): 41-65.
Bajor Z. 2013: Ökológiai állapotfelmérés: Naplás-tó és környéke. Budapest, p. 6.
Bakos, K., Barczi, A., Vona, M., Evelpidou, N., Centeri, Cs. 2008: Potential effects of land use change around the Inner Lake in Tihany, Hungary - examination of geology, pedology and plant cover/land use interrelations. Cereal Research Communications 36: 143—146.
Bakó G. 2019: Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana. Tájökológiai Lapok 17(1): 61-74.
Barczi A., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO - Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom 10(1-2): 41-48.
Bartus, P., Baráz, Cs., Malatinszky, Á. 2018: Landscape changes in a 19th century wood pasture and grazing forest. Hungarian Geographical Bulletin 67(1): 13-27. https://doi.org/10.15201/hungeobull.67.1.2
Birkás, M., Dekemati, L, Kende, Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55-64. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.6
Bognár A. L. [Nagy Á., Ménesi L., Pólay L, Szabados-Molnár I. (szerk.)] 2005: Védett természeti értékek a fővárosban. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest, p. 38.
Cardille, J. A., Foley, J. A. 2003: Agricultural land-use change in Brazilian Amazonia between 1980 and 1995: Evidence from integrated satellite and census data. Remote Sensing of Environment 87(4): 551—562. https://doi.org/10.1016/j.rse.2002.09.001
Centeri, Cs., Grónás, V., Demény, K., Idei, Sz., Penksza, K., Nagy, A. 2012: Interrelation of land use change, nature conservation and urbanization in the Gödöllő Hillside, Hungary. In: E., Turunen, A., Koskinen (eds.): Urbanization and the global environment. Nova Science Publishers, New York. pp. 1-50.
Civco, D. L., Hurd, J. D., Wilson, E. H., Song, M., Zhang, Z. 2002: A comparison of land use and land cover change detection methods. ASPRS-ACSM Annual Conference and FIG XXII Congress.
Demény, K., Centeri, Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications 36(Suppl 5): 1739-1742.
Demény, K., Centeri, Cs., Szalai, D. 2016: Analysis of land stability and land-use change processes in the 19- 20th centuries: a case study in Gödöllő Hillside, Hungary. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment 8: 39-49. https://doi.org/10.1515/ausae-2016-0004
Deng, J. S., Wang, K. 2008: PCA-based land-use change detection and analysis using multitemporal and multisensor satellite data. International Journal of Remote Sensing 29(16): 4823-4838. https://doi.org/10.1080/01431160801950162
Dömsödi J. 2007: A földértékelés, földminősítés módszertani elemzése (rendszerezése) és továbbfejlesztése. Geodézia és Kartográfia 59(3): 26-33.
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219-233.
Grósz J. 2012: A Szilas-patak bioindikációs vizsgálata. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő, p. 62.
Grósz, J., Waltner, L, Vekerdy, Z. 2019: First analysis results of in situ measurements for algae monitoring in Lake Napiás (Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 14(2): 385-398. https://doi.org/10.26471/cjees/2019/014/088
Harbor, J. M. 1994: A practical method for estimating the impact of land-use change on surface runoff, groundwater recharge and wetland hydrology. Journal of the American Planning Association 60(1): 95- 108. https://doi.org/10.1080/01944369408975555
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 1023.
Molnár D. 2019: Agrármonitoring rendszer geometriai pontosságának tájökológiai szempontú, távérzékeléses ellenőrzési módszerekkel történő vizsgálata. Tájökológiai Lapok 17(1): 85-91.
Mucsi L., Kovács F., Henits L., Tobak Z., Leeuwen, van B., Szatmári J., Mészáros M. 2007: Városi területhasználat és felszínborítás vizsgálata távérzékeléses módszerekkel. Városökológia 1: 146-152.
Mucsi, L., Henits, L., Unger, J. 2010: Analysis of the relationship between urban land use and urban heat island using RS methods. XXX. EARSeL Symposium, Paris.
Németh C. 1996: Üzemelési szabályzat a Szilas-pataki tározóhoz. Mélyépíter Mévit Kft.. Budapest.
Penksza, K., Centeri, Cs., Vona, M., Malatinszky, Á., Szentes, Sz., Balogh, Á., Pottyondy, Á., Szemán, L. 2007: The effects and environmental aspects of grasslands use change on plant-soil-erosion relations in Hungary. Lucrari Stiintifice Management Agricol 9: 375-380.
Pécsi M. [Pécsi M, Marosi S., Szilárd J. (szerk.)] 1958: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 744.
Seto, K. C., Woodcock, C. E., Song, C., Huang, X., Lu, J., Kaufmann, R. K. 2002: Monitoring land-use change in the Pearl River Delta using Landsat TM. International Journal of Remote Sensing 23: 1985-2004. https://doi.org/10.1080/01431160110075532
Stollmayemé Bonz, E. 1991: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához. Calandrella 5(1): 65-84.
Szabó B., Centeri Cs., Vona M. 2011: A Túrái Legelő Természetvédelmi Terület és környékének tájváltozás vizsgálata katonai térképek alapján. Tájökológiai Lapok 9(1): 1-11.
Tóth A., Centeri Cs. 2008: Tájváltozás vizsgálat Galgahévíz településen és környékén. Tájökológiai Lapok 6(1): 165-180.
Tóth T., Hannos K., Saláta D., Penksza K. 2018: A hollókői fás legelő növényzetének változása (2011-2017). Táj ökológiai Lapok 16(2): 143-156.
Varga A., Bölöni J. 2009: Erdei legeltetés, fáslegelők, legelöerdök tájtörténete. Természetvédelmi Közlemények 15: 68-79.
Weng, Q. 2002: Land use change analysis in the Zhujiang Delta of China using satellite remote sensing, GIS and stochastic modelling. Journal of Environmental Management 64(3): 273—284. https://doi.org/10.1006/jema.2001.0509
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Saeidi, Sahar, Grósz János, Sebők András, Deganutti de Barros, Vinicius, Waltner István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
