Egy tipikus közép-magyarországi agrártáj – Pusztaszabolcs és környéke – természetes flórája
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3739Kulcsszavak:
degradáltság, flóratérképezés, kultúrtáj, lösznövényzet, természetességi mutatókAbsztrakt
Jelen dolgozat a Magyar Flóratérképezési Program keretében megvizsgált két Pusztaszabolcs melletti kvadrát (8878/1 és 8878/3) flóráját mutatja be. Az összesen 68,75 km2-nyi terület bejárása 2003.–2004. években történt. A 8878/1-es négyzet fajszáma 260, a 8878/3-asé 321, a két négyzet összfajszáma pedig 366 volt. A Sørensen-index a két négyzet flórájának magas (74%-os) hasonlóságát mutatta, ezért természetességi-degradáltsági értékelésüket az összevont fajlista alapján tárgyaltuk. A fajkészlet természetvédelmiérték kategóriák szerinti megoszlása a terület degradált állapotát jelezte, mivel az erre utaló fajok részaránya megközelítette a 60 százalékot. A szociális magatartás típusok szerinti elemzés ezzel egybehangzó eredményt adott, itt a leromlást indikáló fajok aránya 63% volt. Mindkét elemzési mód esetén tovább növekedett a leromlást jelző fajok csoportjainak részaránya, ha a számításokat csak a nagyobb elterjedésű (mindkét térképezési négyzetben előforduló) fajokra vonatkozóan végeztük el. A természetes vegetáció elszegényedésének elsődleges oka a nagytáblás művelésű szántóföldek uralkodó jelenléte a kistájban, amihez még hozzájárul a megmaradt mezsgyék és más vonalas tájelemek jelentős bolygatottsága is. Az általános leromlottság ellenére nyomokban még fellelhetők voltak a kistáj természetes növényzetét egykor meghatározó löszvegetáció elemei, de a védett löszfajok közül csak a Taraxacum serotinum került elő.
Hivatkozások
Bagi I. 2004: Selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon, özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 319–336.
Barina Z. 2006: A Gerecse hegység flórája. Rosalia. 1. kötet. Magyar Természettudományi Múzeum, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, Budapest.
Borbás V. 1879: Budapestnek és környékének növényzete. Magy. Kir. Egy. Könyvnyomda, Budapest, 172 pp.
Borhidi, A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Hung. 39(1-2): 97–181.
Cseresnyés I., Csontos P., Bózsing E., Tamás J. 2009: Kukorica és kalászos gabonavetések gyomnövényzetének vizsgálata eltérő vízgazdálkodású talajokon. Magyar Gyomkutatás és Technológia 10(2): 37–52.
Csiky J. 2004: A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri Bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. Pécsi Tudományegyetem kiadása, Pécs, 451 pp.
Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić D., Teleki B., Tiborcz V., Zagyvai G., Bartha D. 2012: Néhány inváziós és potenciálisan inváziós neofiton allelopátiás hatásának vizsgálata. Botanikai Közlemények 99(1–2): 159–171.
Csontos P. 2001: A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest, 155 pp.
Csontos P., Lőkös L. 1992: Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén. Szünbotanikai alapozás természetvédelmi területek felméréséhez. Bot. Közlem. 79(2): 121–143.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Guo, Q. F., Brown, J. H., Valone, T. J., Kachman, S. D. 2000: Constraints of seed size on plant distribution and abundance. Ecology 81(8): 2149–2155. https://doi.org/10.1890/0012-9658(2000)081[2149:COSSOP]2.0.CO;2
Fekete G. 1959: A Velencei-tó, partvidéke és a Velencei-hegység fitocönológiai viszonyai. Egyetemi doktori értekezés kézirata, ELTE - MTM Növénytár, Budapest.
Hegedűs Á. 1994: Budapest jelenlegi virágos flórája. Animula Kiadó, Budapest. 68 pp.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: FLÓRA adatbázis 1.2 taxonlista és attribútumállomány. FLÓRA munkacsoport, MTA ÖBKI, MTM Növénytára, Vácrátót.
Kalapos T., Szerényi J. 1997: A Magyarországról kipusztultnak vélt deres szádorgó (Orobanche caesia Rchb.) előfordulása az érdi Sánc-hegyen. Kitaibelia 2: 41–43.
Kazinczi, G., Béres, I., Mikulás, J., Nádasy, E. 2004: Allelopathic effect of Cirsium arvense and Asclepias syriaca. Journal of Plant Diseases and Protection, Special Issue 19: 301–308.
Király G. 2003: A magyarországi flóratérképezés módszertani alapjai. Útmutató és magyarázat a hálótérképezési adatlapok használatához. Flora Pannonica 1(1): 3–20.
Kovács M. 1975: Beziehung zwischen Vegetation und Boden. Die Bodenverhältnisse der Waldgesellschaften des Mátragebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Jakobsson, A., Eriksson, O. 2002: Seed size and frequency patterns of understory plants in Swedish deciduous forests. Ecoscience 9(1): 74–78. https://doi.org/10.1080/11956860.2002.11682692
Leishman, M. R., Wright, I. J., Moles, A. T., Westoby, M. 2000: The evolutionary ecology of seed size. In: Fenner, M. (ed.) Seeds: The ecology of regeneration in plant communities. CABI Publishing, Wallingford, pp: 31–57. https://doi.org/10.1079/9780851994321.0031
Lendvai G., Horváth A. 1994: Adatok a Mezőföld löszflórájához. Bot. Közlem. 81(1): 9–12.
Oakwood, M., JURADO, E., LEISHMAN, M., Westoby, M. 1993: Geographic ranges of plant-species in relation to dispersal morphology, growth form and diaspore weight. Journal of Biogeography 20(5): 563–572. https://doi.org/10.2307/2845727
Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. I. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadás-kivonatok és poszter-összefoglalók, Budapest, p. 167.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. (4., átdolgozott kiadás) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Somlyay L. 2009: A Budai-hegység florisztikai növényföldrajzának fő vonásai. Kitaibelia 14(1): 35–68.
Szerényi J., Kalapos T. 1998: A Himantoglossum caprinum (M.-Bieb.) Spreng és a Coeloglossum viride (L.) Hartm. alföldi előfordulása az Érdi Mezőföldön. Botanikai Közlemények 85(1-2): 81–88.
Szujkó-Lacza, J. (ed.) 1982: The flora of the Hortobágy National Park. Natural history of the national parks of Hungary, 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Thompson, K., Gaston, K. J., Band, S. R. 1999: Range size, dispersal and niche breadth in the herbaceous flora of central England. Journal of Ecology 87(1): 150–155. https://doi.org/10.1046/j.1365-2745.1999.00334.x
Tóth, A., Balogh, Á., Wichmann, B., Dancza, I., Szalkay, Cs., Penksza, K. 2011: Seasonal changes in weed vegetation on arable Pannonian sand and loess lands in Hungary. Hungarian Journal of Industrial Chemistry Veszprém 39(2): 313–315.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: PÉCSI, M. (ed.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp: 508–642.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Tamás Júlia, Csontos Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
