A vidék elnéptelenedésének környezeti következményei – esettanulmány egy magyarországi „szellemfalu” felhagyott telkein

Szerzők

  • Hardi Tamás MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, 9002 Győr, P.f. 420.
  • Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman O. út 15.
  • Tamás Júlia Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves K. krt. 40.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3471

Kulcsszavak:

botanikai felmérés, elnéptelenedés, felhagyott gyümölcsös, környezeti hatás, visszavadulás

Absztrakt

Jelen tanulmány a vegetáció megváltozásának vizsgálatára fókuszálva elemzi egy dombvidéki régióban a település-felhagyás környezeti hatásait. A nemzetközi irodalomban a települések, illetve vidéki körzetek elnéptelenedésének a környezetre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények. Egyes szerzők szerint ez a hatás eredőjét nézve negatív aminek az a fő oka, hogy a korábban térben és időben is sokféle módon kezelt földterületek, azaz a diverz tájhasználat, a felhagyást követően homogenizálódik; míg más kutatók inkább azt emelik ki, hogy a felhagyott területeken lehetővé válik a természetes élőhelyeknek (és azok sokféleségének) regenerálódása. A kiválasztott falu (Zsörk, Veszprém megye) mintegy 40 éve tekinthető elnéptelenedettnek, így jó lehetőséget nyújt annak megfigyelésére, hogy a természetes növényzet, elsősorban a fák és cserjék milyen módon hódítják meg a korábban lakott ingatlanokat, illetve azok kertjeit. Vizsgálatainkhoz 14 házhelyet jelöltünk ki (ezek 1-1 romos épületből és a körülötte fekvő kertből álltak), és 2018 májusában részletesen felmértük a rajtuk előforduló fásszárú növényzetet. A feljegyzett fajokat három kategóriába csoportosítottuk: a) gyümölcsükért termesztett fajok, b) fásszárú dísznövények és c) vadon élő fák vagy cserjék. A település felhagyását követően jelentős spontán visszaerdősödést nem tapasztaltunk, a környékbeli erdők társulásalkotó fafajai nem, vagy alig fordultak elő. Ugyanakkor feltűnő volt egyes termesztett gyümölcsfa fajok (különösen a dió, a cseresznye és a házi körte példányok) kiváló túlélőképessége a telkeken. A természetes flórából betelepülő fásszárú fajok közül a bogyós termésű cserjék részesedése kimagasló volt, ami a madarak általi terjesztés elsődlegességére utal a széllel terjedő fajokkal szemben. Valószínűleg legalább részben ennek is köszönhető, hogy inváziós fásszárú fajokat gyakorlatilag nem találtunk a felmérés során.

Szerző életrajzok

  • Hardi Tamás, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, 9002 Győr, P.f. 420.

    hardit@rkk.hu

  • Csontos Péter, MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman O. út 15.

    levelező szerző
    cspeter@rissac.hu

  • Tamás Júlia, Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves K. krt. 40.

    tamas.julia@nhmus.hu

Hivatkozások

Baudry J. 1991: Ecological consequences of grazing, extensification and land abandonment: role of interactions between environment, society and techniques. In: Baudry J., Bunce R.G.H. (Eds.) Land abandonment and its role in conservation. Options Méditerranéenes, série séminaires, n. 15. CIHEAM, pp. 13-19.

Chang L., He Y., Yang T., Du J., Niu H., Pu, T. 2014: Analysis of herbaceous plant succession and dispersal mechanisms in deglaciated terrain on Mt. Yulong, China. The Scientific World Journal (2014), Article ID 154539, 13 pages. https://doi.org/10.1155/2014/154539

Connell J.H., Slatyer R.O. 1977: Mechanisms of succession in natural communities and their role in community stability and organization. American Naturalist 111(982): 1119-1144. https://doi.org/10.1086/283241

Csontos P., Tamás J. 2005: Tájidegen fajok által meghatározott spontán erdősödő területek növényzetének vizsgálata. [Vgetation studies in spontaneous woods dominated by non-native trees.] Kanitzia 13: 69-79.

Debussche M., Escarre J., Lepart J. 1982: Ornithochory and plant succession in Mediterranean abandoned orchards. Vegetatio 48(3): 255-266. https://doi.org/10.1007/BF00055269

Filipe M., de Mascarenhas J. M. 2011: Abandoned villages and related geographic and landscape context: guidelines to natural and cultural heritage conservation and multifunctional valorization. European Countryside 3(1): 21-45 https://doi.org/10.2478/v10091-011-0002-3

Horváth F., Dobolyi Z.K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: FLÓRA adatbázis 1.2 - taxonlista és attribútum-állomány. FLÓRA munkacsoport, MTA-ÖBKI, MTM Növénytára, Vácrátót, 267 p.

Howe H.F., Smallwood J. 1982: Ecology of seed dispersal. Annual Review of Ecology, and Systematics 13: 201-228. https://doi.org/10.1146/annurev.es.13.110182.001221

Ivajnšič D., Cousins S.A.O., Kaligarič M. 2012: Colonization by Robinia pseudoacacia of various soil and habitat types outside woodlands in a traditional Central-European agricultural landscape. Polish Journal of Ecology 60(2): 301-309.

Knapp S., Stadler J., Harpke A., Klotz, S. 2016: Dispersal traits as indicators of vegetation dynamics in longterm old-field succession. Ecological Indicators 65: 44-54. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2015.10.003

Lambin E.F., Turner B.L., Geista H.J., Agbolac S. B., Angelsend A., Brucee J.W., Coomes O.T., Dirzo R., Fischer G., Folke C., George P.S., Homewood K., Imbernon J., Leemans R., Li X., Moran E.F., Mortimore M., Ramakrishnan P.S., Richards J.F., Skanes H., Steffen W., Stone G.D., Svedin U., Veldkamp T.A., Vogel C., Xu J. 2001: The causes of land-use and land-cover change: moving beyond the myths. Global Environmental Change-Human and Policy Dimensions, 11(4): 261-269. https://doi.org/10.1016/S0959-3780(01)00007-3

Levey D.J., Silva W.R., Galetti M. (eds) 2001:Seed dispersal and frugivory: ecology, evolution and conservation. CABI Publishing, Wallingford, 511 p.

Mladenov Ch., Ilieva M. 2012: The depopulation of the Bulgarian villages, Bulletin of Geography Socio- economic Series 17: 99-107. https://doi.org/10.2478/v10089-012-0010-8

Moldovan I.A., Moldovan V.S., Ilieş N.M. 2016: Rural Romanian Housing Degradation - effect on land restitution and unemployment rates. Agriculture and Agricultural Science Procedia 10: 438-443. https://doi.org/10.1016/j.aaspro.2016.09.012

Müller D., Munroe D.K. 2008: Changing Rural Landscapes in Albania: Cropland Abandonment and Forest Clearing in the Postsocialist Transition. Annals of the Association of American Geographers 98(4): 855- 876. https://doi.org/10.1080/00045600802262323

Navarro L.M., Pereira H.M. 2012: Rewilding Abandoned Landscapes in Europe. Ecosystems 15: 900-912. https://doi.org/10.1007/s10021-012-9558-7

Nelson N. 1990: Abandoned Farmlands in France. Landscape and Urban Planning 18(3-4): 229-233. https://doi.org/10.1016/0169-2046(90)90009-Q

Otero I., Marull J., Tello E., Diana G.L., Pons M., Coll F., Boada M. 2015: Land abandonment, landscape, and biodiversity: questioning the restorative character of the forest transition in the Mediterranean. Ecology and Society 20(2): 7. https://doi.org/10.5751/ES-07378-200207

Pándi I. 2017a: Farmstead abandonment in the Duna-Tisza Interfluve: landscape ecological and conservation effects. Summary of Ph.D. Thesis, Szent István University, Gödöllő, 26 p.

Pándi I. 2017b: A tanyavilág megszűnésének tájökológiai és természetvédelmi hatásai a Duna-Tisza közi homokhátságon. [Farmstead abandonment in the Duna-Tisza Interfluve: landscape ecological and conservation effects.] Doktori (Ph.D.) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 93 p.

Pándi I., Penksza K., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy. 2014: People move but cultivated plants stay: abandoned farmsteads support the persistence and spread of alien plants. Biodiversity and Conservation 23(5): 1289- 1302. https://doi.org/10.1007/s10531-014-0665-y

Poyatos R., Latron J., Llorens P. 2003: Land use and land cover change after agricultural abandonment - The case of a Mediterranean Mountain Area (Catalan Pre-Pyrenees). Mountain Research and Development 23(4): 362-368. https://doi.org/10.1659/0276-4741(2003)023[0362:LUALCC]2.0.CO;2

Robson J.P., Berkes F. 2011: Exploring some of the myths of land use change: Can rural to urban migration drive declines in biodiversity? Global Environmental Change -Human and Policy Dimensions 21(3): 844-854. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2011.04.009

Stefán E. 2018: Az alsószuhai szőlőhegy tájtörténeti és botanikai vizsgálata. [Botanical and landscape history studies on the vineyard hill of Alsószuha village (NE Hungary)] Botanikai Közlemények 105(1): 129- 142. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.129

Sütő L., Dobány Z., Novák T., Adorján B., Incze J., Rózsa P. 2017: Long-term changes of land use/land cover pattern in human transformed microregions - case studies from Borsod-Abaúj-Zemplén county, north Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences,12(2): 473-483.

Szilassi P. 2017: Magyarországi kistájak felszínborítás változékonysága és felszínborítás mozaikosságuk változása. [Land cover variability and the changes of land cover pattern in landscape units of Hungary.] Tájökológiai Lapok 15(2): 131-138.

Weissteiner Ch.J., Boschetti M., Böttcher K., Carrara P., Bordogna G., Brivio P. A. 2011: Spatial explicit assessment of rural land abandonment in the Mediterranean area. Global and Planetary Change 79: 20- 36. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2011.07.009

Letöltések

Megjelent

2019-07-11

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A vidék elnéptelenedésének környezeti következményei – esettanulmány egy magyarországi „szellemfalu” felhagyott telkein. (2019). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 17(1), 121-129. https://doi.org/10.56617/tl.3471

Hasonló cikkek

1-10 a 212-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>