Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés

Szerzők

  • Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Keller Norbert Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Ujhegyi Nikolett Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Kovács Imre Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. e-mail: szlaci@ns.vvt.gau.hu
  • Patkó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. e-mail: szlaci@ns.vvt.gau.hu
  • Schally Gergely Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Tóth Bálint Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Biró Zsolt Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3654

Kulcsszavak:

agrár-környezetgazdálkodás, apróvad, mezei nyúl, indikátor, AKG, módszertan

Absztrakt

Az Európai Unió számos tagországában hoztak létre agrár-környezetgazdálkodási programokat, melyek az intenzív mezőgazdaság káros hatásait hivatottak mérsékelni. Eredményességüket komoly szakmai vita kíséri, mely pusztán gazdasági jelentőségük miatt is kiemelt fontossággal bír. Hazánkban 2014-ben zárult le az Agrár-környezetgazdálkodási Támogatási Rendszer (AKG) 5 éves ciklusa. Ennek apróvadfajokra gyakorolt hatásának felmérésével a Vadvilág Megőrzési Intézetet bízta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az apróvadfajok – kiemelten a mezei nyúl (Lepus europaeus) – kiváló bioindikátorai a hasonló programoknak, illetve a mezei ökoszisztémáknak, az extenzív gazdálkodási módoknak. Állományváltozásuk számos egyéb, sok esetben veszélyeztetett, nehezen megfigyelhető faj állományalakulását is jelzi. Az AKG és az apróvad- állományok kapcsolatát kis és nagy térléptékű elemzésekkel is vizsgáltuk, előbbiek magukba foglalták a széles körben alkalmazott állománybecslési, területhasználat-elemzési módszereket, utóbbiak pedig az Országos Vadgazdálkodási Adattár állománybecslési- és terítékadatait vetették össze az AKG-ben résztvevő mezőgazdasági parcellák adataival. Ezen adatsorok kiértékelése által lehetővé vált az AKG gyakorlati eredményeinek minél pontosabb felmérése, valamin kialakításra került egy, a jövőben is jól használható monitoring-rendszer a későbbi programok ellenőrzésére.

Információk a szerzőről

  • Szemethy László, Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    szlaci@ns.vvt.gau.hu

Hivatkozások

AVRIL, A., LETTY, J., LÉONARD, Y., PONTIER, D. 2014: Exploration forays in juvenile European hares (Lepus europaeus): dispersal preludes or hunting-induced troubles? BMC Ecology, 14:6. https://doi.org/10.1186/1472-6785-14-6

ANGELICI, F. M., RIGA, F., BOITANI, L., LUISELLI, L. 1999: Use of dens by radiotracked brown hares Lepus europaeus. Behavioral Processes 47: 205–209. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(99)00064-9

BENTON, T. G., VICKERY, J. A., WILSON, J. D. 2003: Farmland Biodiversity: Is habitat heterogenity the key? Trends in Ecology and Evolution 18 (4): 182–188. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(03)00011-9

BIRÓ ZS., SZEMETHY L., HELTAI M., CSÁNYI S., TÓTH K., LETTY, J., LÉONARD, Y., PONTIER, D. 2014: Alapozó tanulmány a mezei nyúl fajkezelési tervhez. Szent István Egyetem, Gödöllő, p. 152.

BROWNE, S. J., AEBISCHER, N. J. 2003: Arable stewardship: impact of the pilot scheme on the brown hare and grey partridge after five years. Final report to Defra on Contract ref. RMP1870vs3.

CATTADORI, I. M., HAYDON, D. T., THIRGOOD, S. J., HUDSON, P. J. 2003: Are indirect measures of abundance a useful index of population density? The case of red grouse harvesting. Oikos 100 (3): 417–639. https://doi.org/10.1034/j.1600-0706.2003.12072.x

COWAN, D. P. 2004: An overview of the current status and protection of the Brown hare (Lepus europaeus) in the UK. A report prepared for exploration forays in juvenile European Wildlife Division, UK.

COWAN, D. P. 2004: An overview of the current status and protection of the Brown hare (Lepus europaeus) in the UK. A report prepared for European Wildlife Division, UK.

CSÁNYI S., TÓTH K., KOVÁCS I., SCHALLY G. (szerk.) 2014: Vadgazdálkodási Adattár - 2013/2014. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, p. 48.

EUROPEAN COMMISSION DG VI 1998: State of application of regulation (EEC) - Evaluation of Agri- Environment Programmes. IV/7655/98. No. 2078/92.

FARAGÓ S. 1997: Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 356.

FARAGÓ S. 2006a: A mező, mint a vad otthona. In: FARAGÓ S. (szerk.): Magyar Vadász Enciklopédia. Totem Plusz Könyvkiadó Kft, Budapest, p. 95–119.

FARAGÓ S. 2006b: A mezőgazdálkodás és a vadgazdálkodás kapcsolata. In: HELTAY I., KABAI P. (szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve 2. Pauker Nyomdaipari Kft, p. 8–19.

FARAGÓ S. 2006c: Vadászható vadfajaink. In: FARAGÓ, S. (szerk.): Magyar Vadász Enciklopédia. Totem Plusz Könyvkiadó Kft, Budapest, p. 202–204.

FERRETTI, M., PACI, G., PORRINI, S., GALARDI, L., BAGLIACCA, M. 2010: Licensee PAGEPress, Italy Italian Journal of Animal Science 2010; 9:e54.

FISCHER, C., TAGAND, R. 2012: Spatial behaviour and survival of translocated wild brown hares. Animal Biodiversity and Conservation 35 (2): 189–196. https://doi.org/10.32800/abc.2012.35.0189

HELTAI M. 2004: Élőhelyfejlesztés, és -javítás, egyetemi jegyzet. Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, p. 96.

HORVÁTH M., SZITTA T., FIRMÁNSZKY G., SOLTI B., KOVÁCS A., MOSKÁT C. 2010: Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in an expanding eastern imperial eagle (Aquila heliaca) population. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2), 187–200.

JENNINGS, N., SMITH, R. K., HACKLÄNDER, K., HARRIS, S., WHITE, P. C. L. 2006: Variation in demography, condition and dietary quality of hares Lepus europaeus from high-density and low-density populations. Wildlife Biology12: 179–189. https://doi.org/10.2981/0909-6396(2006)12[179:VIDCAD]2.0.CO;2

KAISER, T., ROHNER, M. S., MATZDORF, B., KIESEL, J. 2010: Validation of grassland indicator species selected for result-oriented agri-environmental schemes. Biodiversity and Conservation 19 (5): 1297–1314. https://doi.org/10.1007/s10531-009-9762-8

KLEIJN, D., BAQUERO, R. A., CLOUGH, Y., DIAZ, M., DE ESTEBAN, J., FERNÁNDEZ, F., GABRIEL, D., HERZOG, F., HOLZSCHUCH, A., JÖHL, R., KNOP, E., KRUESS, A., MARSHALL, E. J. P., STEFFAN-DEWENTER, I., TSCHARNTKE, T., VERHULST, J., WEST, T. M., YELA, J. L. 2006: Mixed biodiversity benefits of agri- environment schemes in five European countries. Ecology Letters 9: 243–254. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2005.00869.x

KLEIJN, D., BERENDSE, F., SMIT, R., GILISSEN, N. 2001: Agri-environment schemes do not effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413: 723–725. https://doi.org/10.1038/35099540

KLEIJN, D., RUNDLOF, M., SCHEPER, J., SMITH, H.G., TSCHARNTKE, T. 2011: Does conservation on farmland contribute to halting the biodiversity decline? Trends in Ecology & Evolution 26: 474–481. https://doi.org/10.1016/j.tree.2011.05.009

KLEIJN, D., SUTHERLAND, W. J. 2003: How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 40: 947–969. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2003.00868.x

KREBS, C. J., BOONSTRA, R., NAMS., V., O'DONOUGHE, M., HODGES, K. E., BOUTIN, S. 2001: Estimating snowshoe hare population density from pellet plots: a further evaluation. Canadian Journal of Zoology 79: 1–4. https://doi.org/10.1139/z00-177

KUNST, PJG., VAN DER WAL, R., VAN WIEREN, S. 2001: Home ranges of brown hares in a natural salt marsh: comparisons with agricultural systems. Acta Theriologica 46, 287–294.

LUNDSTRÖM-GILLIÉRON, C., SCHLAEPFER, R. 2003: Hare abundance as an indicator for urbanisation and intensification of agriculture in Western Europe. Ecological modelling 168: 283–301. https://doi.org/10.1016/S0304-3800(03)00142-X

MACDONALD, D. W., TATTERSALL, F. H., SERVICE, K. M., FIRBANK, L. G., FEBER, R. E. 2007: Mammals, agri-environment schemes and set-aside – what are the putative benefits? Mammal Review. 37: 259–277. https://doi.org/10.1046/j.1440-1770.2002.00172_37_4.x

MISIOROWSKA, M., WASILEWSKI, M. 2008: Spatial organisation and mortality of released hares – preliminary results. Annales Zoologici Fennici 45:286–290. https://doi.org/10.5735/086.045.0408

OPPERMANN, R., BRIEMLE, G. 2002: Blumenwiesen in der landwirtschaftlichen Förderung. Naturschutz und Landschaftsplanung 34: 203–209.

OPPERMANN, R., GUJER, H. U. 2003: Artenreiches Grünland bewerten und fördern – MEKA und ÖQV in der Praxis (1). Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, Hohenheim, p. 199.

PE'ER, G., DICKS, L. V., VISCONTI, P., ARIETTAZ, R., BÁLDI, A., BENTON, T. G., COLLINS, S., DIETERICH, M., GREGORY, R. D., HARTIG, F., HENIE, K., HOBSON, P. R., KLEIJN, D., NEMANN, R. K., ROBIJNS, T., SCHMIDT, J., SCHWARTZ, A., SUTHERLAND, W. J., TURBÉ, A., WULD, F., SCOTT, A. V. 2014: EU agricultural reform fails on biodiversity – Science 344 (6188): 1090–1092. https://doi.org/10.1126/science.1253425

PESCHEL U., FUCHS S., KLAR N., VOIGT C. C. 2004: Home range and habitat use of the brown hare (Lepus europaeus) on organic farmland. Wissenschaftliches Poster zum 5th International Symposium on Physiology, Behaviour and Conservation of Wildlife. Berlin, 26.

REICHLIN, T., KLANSEK, E., HACKLANDER, K. 2006: Diet selection by hares (Lepus europaeus) in arable land and its implications for habitat management. European Journal of Wildlife Research 52: 109–118. https://doi.org/10.1007/s10344-005-0013-3

REID, N., MCDONALD, R. A., MONTGOMERY, W. I. 2007: Mammals and agri-environment schemes: hare haven or pest paradise? Journal of Applied Ecology 44: 1200–1208. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2007.01336.x

RÜHE, F., HOHMANN, U. 2004: Seasonal locomotion and home-range characteristics of European hares (Lepus europaeus) in an arable region in central Germany. European Journal of Wildlife Research, 50: 101– 111.

SAINTE MARIE, C. 2014: Rethinking agri-environmental schemes. A result-oriented approach to the management of species-rich grasslands in France. Journal of Environmental Planning and Management 57:5: 704– 719. https://doi.org/10.1080/09640568.2013.763772

SANTILLI, F., GALARDI, L. 2006: Factors affecting brown hare (Lepus europaeus) hunting bags in Tuscany region (Central Italy). Hystrix - Italian Journal of Mammalogy 17 (2): 143–153.

SCHNELLER K., FÖLDESI P., MAGYARI J., NEIDERT D. 2007: Agrár-környezetgazdálkodási programok területi összefüggései. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ, Keszthely, p. 1–10.

SMITH, R.K., JENNINGS, N.V., ROBINSON, A., HARRIS, S. 2004: Conservation of European hares Lepus europaeus in Britain: is increasing habitat heterogenity in farmland the answer? Journal of Applied Ecology 41: 1092–1102. https://doi.org/10.1111/j.0021-8901.2004.00976.x

SMITH, R. K., JENNINGS, N., V., HARRIS, S. 2005: A quantitative analysis of the abundance and demography of European hares Lepus europaeus in relation to habitat type, intensity of agriculture and climate. Mammal Review (35) 1: 1–24. https://doi.org/10.1111/j.1365-2907.2005.00057.x

STEVENS, D. K., BRADBURY, R. B. 2006: Effects of the Arable Stewardship Pilot Scheme on breeding birds at field and farm-scales. Agriculture, Ecosystems & Environment 112: 283–290. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.07.008

SZEMETHY L., BIRÓ ZS., KELEMEN J. 2004: Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl-gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről. SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, p. 1–37.

TAPPER, S. C. 2001: Technical annex VII Brown hare. Ecological Evaluation of the Arable Stewardship Pilot Scheme, 1998–2000. Game Conservancy Trust, Fordingbridge, Hampshire, UK, p. 1-16.

TARNAWA Á., KLUPÁCS H., JOLÁNKAI M. 2010: Effect of agro-ecosystem components on the population dynamics of European brown hare (Lepus Europaeus PALLAS). Acta Agronomica Hungarica 58(4): 419–426. https://doi.org/10.1556/AAgr.58.2010.4.10

TSCHARNTKE, T., KLEIN, A.M., KRUESS, A., STEFFAN-DEWENTER, I., THIES, C. 2005: Landscape perspectives on agricultural intensification and biodiversity-ecosystem service management. Ecology Letters 8: 857– 874. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2005.00782.x

VAUGHAN, N., LUCAS, E. A., HARRIS, S., WHITE, P. C. L. 2003: Habitat associations of European hares Lepus europaeus in England and Wales: implications for farmland management. Journal of Applied Ecology 40: 163–175. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2003.00784.x

VEPSÄLÄINEN, V., TIAINEN, J., HOLOPAINEN, J., PIHA, M., SEIMOLA, T. 2010: Improvements in the Finnish agri-environment scheme are needed in order to support rich farmland avifauna. Annales Zoologici Fennici 47: 287–305. https://doi.org/10.5735/086.047.0501

WHITTINGHAM, M. J. 2007: Will agri-environment schemes deliver substantial biodiversity gain, and if not why not? Journal of Applied Ecology 44: 1–5. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2006.01263.x

ZABEL, A., HOLM-MÜLLER, K. 2008: Conservation performance payments for carnivore conservation in Sweden. Conservation Biology 22: 247–251. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2008.00898.x

ZABEL, A., ROE, B. 2009: Optimal design of pro-conservation incentives. Ecological Economics 69: 126–134. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2009.08.001

ZELLWEGER-FISCHER, J., KÉRY M., PASINELLI, G. 2011: Population trends of brown hares in Switzerland: The role of land-use and ecological compensation areas. Biol. Conserv. 144: 1364–1373. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2010.11.021

http://akg-info.hu

http://eurlex.europa.eu/budget/data/D2009VOL4/EN/index.html

http://www.europa.eu.int/comm/agriculture/envir/programs/evalrep/concl_en.html

A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár- környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

Letöltések

Megjelent

2015-07-19

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés. (2015). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 13(1), 9-17. https://doi.org/10.56617/tl.3654

Hasonló cikkek

1-10 a 77-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei