A Csanádi-hát halmainak komplex jellemzése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3514Kulcsszavak:
mounds (kurgans), landscape archaeology, Great Hungarian Plain, loess vegetation, botanical survey, halmok (kurgánok, kunhalmok), tájrégészet, Alföld, löszvegetáció, botanikai felmérésAbsztrakt
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található halmok (kurgánok, kunhalmok) kataszterezése és felmérése közben a csanádi-háti kurgánok komplex jellemzésére is sor került. Elsősorban a katonai felmérések és a 18-19. századi kéziratos térképek alapján felkerestünk minden fennálló és már elpusztított régészeti korú halomsírt (a kurgánok többségét a Jamanja-entitás közösségei emelték a késő rézkorban). A teljes felszínükön szántottak kivételével az összes halomról a hajtásos növények tekintetében teljességre törekvő flóralista készült. A felmért 21 települése összkiterjedése 1039,41 km2. Összesen 254 kurgánt dokumentáltunk. Ezek közül 64-et már elszántottak vagy elhordtak (ez az összes halom 25,2%-át jelenti). A Csanádi-hát halmai legnagyobb számban és sűrűségben következetesen a nagyobb vizek mentén, valamint a hosszan elnyúló oromvonulatokon találhatók. Elvégeztük a ma is létező 190 kurgán állapotfelmérését (ez az összes halom 74,8%-a). Ezek közül 96 (a regisztrált halmok 37,8%-a) teljes területét szántóföldként hasznosítják, ezért ezek a részletesebb növénytani vizsgálatokra alkalmatlanok voltak. 94 halmon (a regisztráltak 37,0%-án) azonban az évenként változó agrárkultúrákon kívül egyéb növényzetet is dokumentáltunk (erdősávot, fasort, földútszélt, csatornapartot, tanyatelket, háromszögelési betonpontot, temetőt stb.). Több halom a mai napig őrzi az ősi lösznövényzet fragmentumait. Néhány természetvédelmi vagy florisztikai szempontból értékes előkerült növényfaj: taréjos búzafű (Agropyron cristatum), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), horgas bogáncs (Carduus hamulosus), halvány zanót (Chamaecytisus virescens), vörös szarumák (Glaucium corniculatum), nagy varjúbab (Hylotelephium maximum) hengeres peremizs (Inula germanica), nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), korcs mák (Papaver hybridum), macskahere (Phlomis tuberosa), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), parlagi rózsa (Rosa gallica), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), pusztai meténg (Vinca herbacea). A halmok megőrzéséhez hosszú távú természetvédelmi stratégia szükséges (például a művelés felhagyása, élőhely-kezelés). Az Európai Unió közös agrárpolitikájában megvalósított kölcsönös megfeleltetés bevezetése is egy ilyen előremutató, gyakorlati kezdeményezésként értékelhető.
Hivatkozások
Árgay Z., Balczó B., Tóth P. 2013: A kunhalmok megőrzésének hagyományos és új módjai, szereplői. [Traditional and new methods and stakeholders in conservation of kurgans.] A Falu 28(1): 69-80.
Bálint A. 1938: A kaszaperi középkori templom és temető: Das Gräberfeld und die Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter. Dolgozatok 14: 139-190.
Bálint A. 1939: Csanádapácai ásatások: Die ausgrabungen in Csanádapáca. Dolgozatok 15: 179-182.
Bálint A. 1941: Csanád, Arad, Torontál k. e. e. vármegyék régészeti katasztere. Csanádvármegyei Könyvtár 37. A Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat kiadványa 5. Csanád Vármegye Közönsége, Makó, p. 36.
Banner J. 1926: A nagykamarás! leletek. [Die funde von Nagykamarás.] Dolgozatok 2: 136-143.
Banner J. 1927: Ásatás a Bánkút-Rózsamajor melletti halomban. [Grabung im auf dér Meierei Bánkut-Rózsa befindlichen Hügel.] Dolgozatok 3: 219-221.
Barczi A. 2003: Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. In: Penksza K., Korsós Z., Pap I. (eds.): III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. 2003. október 28-30. Előadások összefoglalói. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, pp. 5-15.
Barczi A. 2016: Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata. Szent István Egyetem Egyetemi Kiadó, Gödöllő, p. 179.
Bede Á. 2014: A tiszántúli halmok régészeti geológiai és kömyezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei. [Geoarchaeological and environmental historical survey prospects on kurgans in the eastern part of the Great Hungarian Plain.] PhD dissertation, Szeged, p. 177.
Botos Á., Tóth Cs. A., Novák T. J. 2019: Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően. [Changes in soil characteristics after abandonment of cultivation on the mounds of Tiszántúl.] Tájökológiai Lapok 17: 23-31.
Bozó L. 2018: Dél-Békés természeti értékei. Saját kiadás/Private edition, Kevennes. p. 199.
Csathó A. I. 2008: Ősi sztyepprétmaradvány a medgyesegyházi temetőben. In: Korsós Z., Gyenis Gy., Penksza K. (eds.): A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése. 2008. szeptember 25-26. Magyar Biológiai Társaság, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, pp. 19-25.
Csathó A. I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége: [Significance and timeliness for nature conservation of the verges.] Természetvédelmi Közlemények 15: 171-181.
Csathó A. I. 2011: Az elsődleges és másodlagos mezsgyék növényzetének összehasonlító vizsgálata a battonyai Gránic és Csárda-dűlő példáján. [Differences between the vegetation of primary and secondary verges - examples of the Gránic and Csárda-dűlő, Battonya.] Tájökológiai Lapok 9: 345-356.
Csathó A. [J.] 1986: A battonya-kistompapusztai löszrét növényvilága. Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103-115.
Csathó A. J. 2005: A battonya-tompapusztai löszpusztarét élővilága. Új-Battonya sorozat [12]. Without publisher [Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár], Battonya. p. 128.
Deák B. 2018: Természet és történelem. A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest, p. 150.
Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. L, Bragina, T. M., Apostolova, L, Dembicz, L, Bykov, N. L, Török, P. 2016: Cultural monuments and nature conservation: A review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25: 2473-2490. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2
Détár L. 2012: Botanikai vizsgálatok Szarvas környéki kunhalmokon. In: Csengeri E., Szitó J. (eds.): Válogatott tudományos diákköri munkák 2011-ben. Agrártörténeti füzetek 33. Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Öreggazdász Egyesület, Békéscsaba—Szarvas-Gyula, pp. 11-50.
Dövényi Z. (ed.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Második, átdolgozott és bővített kiadás, p. 876.
Ecsedy, I. 1979: The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungaricae. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1-85.
ELTE 2001: Kunhalom és földvár kataszter. Manuscript. Körös-Maros National Park Directorate (Szarvas), archives.
Gazdag L. 1960: Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén. [Alté wasserláufe und verlassene flussbetten in dér umgebung von Orosháza.] A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1960: 257- 306.
Gazdag L. 1964a: A Száraz-ér vízrendszere. Földrajzi Értesítő 13: 367—374.
Gazdag L. 1964b: Battonya régi térképei. Battonyai füzetek 3. Battonyai Községi Tanács V. B., József Attila Művelődési Otthon Helytörténeti Szakköre, Battonya. p. 30.
Gerling, C., Bánffy, E., Dani, J., Köhler, K., Kulcsár, G., Pike, A. W. G., Szeverényi, V., Heyd, V. 2012: Immigration and transhumance in the Early Bronze Age Carpathian Basin: the occupants of a kurgan. Antiquity 86: 1097—1111. https://doi.org/10.1017/S0003598X00048274
Google Earth: Google Earth Pro online GIS application, 28/2/2019.
Gyucha A. 2000: Elek határának régészeti emlékei és történeti vázlata az őskortól a késő középkorig. In: Havassy P. (ed.): Tanulmányok Elek történetéhez I. Eleki évszázadok 1. Elek Város Önkormányzata, Elek. pp. 33—40.
Herczeg, E., Barczi, A., Penksza, K. 2006: Examinations on plants soil and in grasslands of South-East Hungary (Floristical summary and the vegetation of Sap kurgan). [Dél-tiszántúli kunhalmok botanikai és talajtani vizsgálatai (Florisztikai összefoglaló, Sáp-halom vegetációja).]. Tájökológiai Lapok 4: 95-102.
Hévvízi S. 1980: A Békés megyében megindult helynévgyűjtésről és az eddig megjelent névtani munkákról. Névtani Értesítő 3: 84—86.
Hévvízi S. 1993: Medgyesegyháza külterületének történeti helynevei. In: Szabó F. (ed.): Medgyesegyháza. 1893-1993. Tanulmányok a nagyközséggé alakulás centenáriuma tiszteletére. Nagyközségi Önkormányzat, Medgyesegyháza. pp. 147-160.
Hévvízi S. 2006: Battonya helynevei. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8: 343-357.
Horváth, T. 2011: Hajdúnánás-Tedej-Lyukas-halom - An interdisciplinary survey of a typical kurgan from the Great Hungarian Plain region: a case study. (The revision of the kurgans from the territory of Hungary). In: Pető, Á., Barczi, A. (eds.): Kurgan Studies. An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Archaeopress, Oxford, pp. 71-131.
Jankó J. 1887: Tót-Komlós. A Békésmegyei Régészeti és Mivelődéstörténehni Társulat Évkönyve 12 (1885— 1886): 57-91.
T. Juhász I. 1974: Freilegung dér Arpadenzeitlichen Kirche in Dombegyház-Vizesmonostor. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971/2: 183-186.
Kispál Z. 2004: A mindszenti és szentesi kunhalmok természetvédelmi-botanikai vizsgálata. In: Tóth A. (ed.): A kunhalmokról - más szemmel: [Kurgans]. Alföldkutatásért Alapítvány - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kisújszállás-Debrecen. pp. 71-79.
Kiss Cs. 1999: A kunhalmok védelme és megmentésük lehetőségei. A Puszta 16: 240-287.
Kiss, T., Sümeghy, B., Sípos, Gy. 2014: Late Quaternary paleodrainage reconstruction of the Maros River alluvial fan. Geomorphology 204: 49-60. https://doi.org/10.1016/j.geomorph.2013.07.028
Kunhalom-program 2002: Országos kunhalom-kataszter és adatbázis. Kézirat. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala, Alföldkutatásért Alapítvány, Budapest- Kisújszállás. Körös-Maros Nemzeti Park/Körös-Maros National Park Directorate (Szarvas), Archívum/Archives.
Lakatos P. 1972: Adatok Békés megye délkeleti részének településtörténetéhez a honfoglalás koráig, különös tekintettel Nagykamarás és Medgyesegyháza községekre. Békési Élet 7: 33-46.
Lakos J. (ed.) 1976-1979: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 1. Kamarai térképek I—III.: Katalog dér Kartensammlung des Ungarischen Staatsarchivs 1. Die Karten des Statthaltereiarchivs I-III. Magyar Országos Levéltár, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Intézet), Budapest, p. 271, p. 392, p. 289.
Lakos J., Dóka K. (eds.) 1978—1988: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. Kamarai térképek I-III.: Katalog dér Kartensammlung des Ungarischen Staatsarchivs 2. Die Karten des Ungarischen Kameralarchivs I-III. Magyar Országos Levéltár, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest, p. 217, p. 276, p. 293.
Merkl O., Ködöböcz V., Deli T., Danyik T. 2014: Bogárfaunisztikai adatok a Dél-Tiszántúlról (Co/eo^íera): Faunistic data to the beetles from the south-eastern Great Hungarian Plain (Co/eop/era). Crisicum 8: 99— 152.
MOL: National Archives of Hungary (Budapest).
MOL térképtára I—II. 2006: A Magyar Országos Levéltár térképtára I. Kamarai térképek (1747-1882). II. Helytartótanácsi térképek (1735-1875). DVD-ROM. Magyar Országos Levéltár, Arcanum Kiadó, Budapest.
MRT 10: Jankovich B. D., Medgyesi P., Nikotin E., Szatmári L, Torma I. 1998: Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. Magyarország régészeti topográfiája 10. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 953.
Nagy K. 1968: Alakos kályhacsempék Kevermesről: Ofenkacheln von Kevermes. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1968: 91-98.
Pelle F. 1965: Általános történet. In: Pelle F. (compiled): A 150 éves Kevermes község története. Kevermes község tanácsa, Kevermes. pp. 15-97.
Pelle F. 1978: Régészeti leletek Kevermesen és környékén. A Békés megyei múzeumi szervezet múzeumpedagógiai füzetei [5]. Without publisher, Békéscsaba, p. 10.
Pelle F. 1981: Kevermes község és határának földrajzi nevei és azok rövid története. Kézirat/Manuscript. 68 p. Museum of Ethnography (Budapest), EA 21428.
Pelle F. 2011: Beszélő halmok. Földrajz, történelem és csillagászat egy adott Békés megyei területen. Kézirat. Békéscsaba, p. 26. Móra Ferenc Museum (Szeged), Archaeological Repository 6420-2014.
Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros-völgy edényes növényei L: [Vascular plants of Maros-valley I. ] Crisicum 1: 35-74.
Pető, Á., Barczi, A. (eds.) 2011: Kurgan Studies. An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Archaeopress, Oxford, p. 350. https://doi.org/10.30861/9781407308029
Pesty F. 1983: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helynévtárából. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. Békés megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága, Békéscsaba, p. 230.
Radnai M. 1967: Göncöl-szekér elhelyezkedésű halomcsoport a békésmegyei kétegyházi réten. Csóvás halmok Dombegyház határában. Manuscript. Békéscsaba, p. 6. Munkácsy Mihály Museum (Békéscsaba), Archaeological Repository 432/1967.
Radnai M. 1981: A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban. Békés Megyei Tanács V. B., Békéscsaba, p. 249.
Rákóczi A. 2016: A közös agrárpolitika tájvédelmi előírásainak hatásai a Békés megyei kunhalmok állapotára [The effect of the scenery protection regulations of Common Agricultural Policy on the condition of Cumanian mounds in Békés County.] PhD dissertation. Gödöllő, p. 165.
Rákóczi A., Barczi A. 2014: Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. [Protected landscape elements in the European Union and the hungarian effects of the regulation in the look of the kurgans.] Tájökológiai Lapok 12: 95-105.
Rákóczi A., Barczi A. 2017: A kunhalmok védelmét szolgáló intézkedések gazdálkodói megítélésének vizsgálata. [The protection of cumanian mounds examination of the smallholder jodgement of measure.] Tájökológiai Lapok 15: 1-7.
Sallainé Kapocsi J., Jakab G., Csathó A. L, Penksza K., Tóth T. 2012: A Dél-Tiszántúl növényfajainak Vörös Listája. In: Jakab G. (ed.): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei 1. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 380-399.
Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. L, Zachwatowicz, M., Jablonska, E. (2011): The value and need for protection of kurgan flora in the anthropogenic landscape of steppe zone in Ukraine. Plant Biosystems 145: 638-653. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601335
Szabó J. J. 1978: Battonya határának településtörténeti képe az újkőkortól az Árpád-korig. Manuscript, p. 206. Battonyai Helytörténeti Gyűjtemény.
Szatmári I. 2005: Békés megye középkori templomai: [Mediaeval Churches in Békés County]. Békés Megyei Múzeumok Igazgatóság, Békéscsaba, p. 214. https://doi.org/10.1556/ArchErt.129.2004.1-2.8
Szatmári L, Vágó Cs. 1993: Medgyesegyháza területének településtörténete az őskortól a törökvilág végéig. In: Szabó F. (ed.): Medgyesegyháza. 1893-1993. Tanulmányok a nagyközséggé alakulás centenáriuma tiszteletére. Nagyközségi Önkormányzat, Medgyesegyháza. pp. 8-66.
Szelekovszky L. (ed.) 1996: Dombegyház kunhalmai. Békés Megyei Önkormányzat, Békéscsaba, p. 56.
Szelekovszky L. 1999: Békés megye kunhalmai. Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba, p. 64.
Szelekovszky L. 2005: Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok: [Movilele cunice - valori culturale comune.] Dombegyház Nagyközség Ónkormányzata, Dombegyház, p. 109.
Szeverényi, V., Czukor, P., Priskin, A., Szalontai, Cs. 2017: Recent work at Late Bronze Age fortified settlements in southeast Hungary. In: Heeb, B. S., Szentmiklosi, A., Krause, R., Wemhoff, M. (eds.): Fortifications: The rise and fall of defended sites in Late Bronze and Early Iron Age of South-East Europe. Staatliche Museen zu Berlin Preussicher Kulturbesitz, Berlin, pp. 145-158.
Thaisz L. 1902: Florisztikai adatok Csanádvármegyéből. Növénytani Közlemények 1: 61-63.
Thaisz L. 1905: Csanád vármegye flórájának katalógusa. Manuscript. Hungarian Natural History Museum, Research Historical Collection, p. 464.
Tóth A. 1988: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai: [Die Kurgane des Komitats Szolnok im Gebiet Links dér Theiss.] Zounuk 3: 349-410.
Tóth A. 1996: A kunhalmokról mai szemmel. Természetbúvár 51(1): 32-34.
Tóth A. (ed.) 2004: A kunhalmokról - más szemmel: [Kurgans.] Alföldkutatásért Alapítvány, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kisújszállás—Debrecen, p. 192.
Tóth, A. 2011: Requiem for kurgans. In: Pető, Á., Barczi, A. (eds.): Kurgan Studies. An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Archaeopress, Oxford, pp. 1-5.
Tóth, Cs. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the state of prehistoric mounds in Hungary: law as a conservation measure. Conservation and Management of Archaeological Sites 20: 113—142. https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Tóth T. 2012: A Dél-Tiszántúl növényzetének kutatói. In: Jakab G. (ed.): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei 1. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 58-69.
Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. 2018: Cultural heritage and biodiversity conservation - plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65-80. https://doi.org/10.3897/natureconservation.24.20019
Virágh, D. 1979: Cartographical data of the kurgans in the Tisza Region. In: Ecsey, I. (ed.): The People of the Pit-Grave Kurgans in Easter Hungary. Fontes Archeologici Hungaricae. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 119-148.
Virók V. 2006: A békés-csanádi hát flórájának kutatása Kitaibeltől napjainkig: [The research of the flora of the ridge in Békés-Csanád from Kitaibel up to now.] A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 8: 77-87.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. [Change of the vegetation on the Kántor kurgan and its relation with the soil water regime.] Tájökológiai Lapok 2: 341-348.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550-553.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Bede Ádám, Csathó András István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
