Magtömeg vizsgálatok az Impatiens parviflora DC. különböző növényföldrajzi régiókban élő populációiban

Szerzők

  • Csontos Péter Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet H-1022 Budapest, Herman O. út 15.
  • Damian Chmura Institute of Engineering and Environmental Protection, Faculty of Materials and Environmental Sciences, University of Bielsko-Biała, 2 Willowa Str, PL 43-309 Bielsko-Biała, Poland
  • Sándor András Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet H-1022 Budapest, Herman O. út 15.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3769

Kulcsszavak:

inváziós fajok, populációk összevetése, magtömeg, kisvirágú nebáncsvirág

Absztrakt

Jelen dolgozat célja az Impatiens parviflora lengyelországi és magyarországi populációiból származó magtömeg adatok összehasonlító statisztikai elemzése. A vizsgált faj magvait négy lengyelországi és három magyarországi populációból gyűjtöttük be 2011. július és szeptember között. Az egyik magyarországi populációból két alkalommal is gyűjtöttünk – megkülönböztetve a korai és a késői magtermést – s így összesen nyolc magtételhez jutottunk. Minden egyes magtételből 5 db 50 magos mintát különítettünk el, majd azokat lemértük 0,01 mg pontosságú digitális gyorsmérlegen. A kapott magtömeg adatokat általánosan elterjedt, egyvál tozós statisztikai tesztekkel elemeztük. A vizsgált kisvirágú nebáncsvirág populációk ezermagtömegei 4,297 g és 7,279 g között változtak. A magtömeg adatok hét magtétel esetében, a populációk közötti összehasonlításban statisztikai értelemben nem különböztek, azonban a nyolcadik (a Vadálló-köveknél gyűjtött) minta magtömege szignifikánsan eltért a többitől és a legkisebb ezermagtömegűnek bizonyult. A négy lengyel populációból származó magtétel ezermagtömegeinek nagyátlaga (6.721 g) meghaladta a magyarországi magtételek esetében kapott nagyátlagot (5.968 g). Az eltérés lehetséges okai, és a magtömeg vélhető összefüggése a faj kolonizációs sikerével megvitatásra kerültek. Végül, arra utaló adatokat is kaptunk, hogy a termésérési időszakban bekövetkező néhány hetes aszály korlátozza az Impatiens parviflora magprodukcióját és kisebb ezermagtömeget eredményezhet, de az összefüggés pontosabb meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.

Szerző életrajzok

  • Csontos Péter, Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet H-1022 Budapest, Herman O. út 15.

    csontos.peter@agrar.mta.hu

  • Damian Chmura, Institute of Engineering and Environmental Protection, Faculty of Materials and Environmental Sciences, University of Bielsko-Biała, 2 Willowa Str, PL 43-309 Bielsko-Biała, Poland

    dchmura@ath.bielsko.pl

  • Sándor András, Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet H-1022 Budapest, Herman O. út 15.

    sandorandras85@gmail.com

Hivatkozások

Borbás V. 1891: A növények vándorlása s Budapest flórájának vendégei. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 23: 16-18.

Coombe D. E. 1956: Impatiens parviflora DC. Journal of Ecology 44(2): 701-713. https://doi.org/10.2307/2256857

Chmura D. 2008: Size variability in Impatiens parviflora DC. in natural and anthropogenic forest habitats (S Poland). Thaiszia - J. Bot. 18(Suppl. 1): 35-42.

Csiszár Á. 2004: A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia Raf. ex DC.) terjedési stratégiáinak vizsgálata. Ph.D. értekezés kézirata, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. (In Hungarian)

Csiszár Á. 2006: A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia RAF. ex DC.) regenerációs képességének vizsgálata. In: Mihalik E. (szerk.) XII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium Sárkány Sándor emlékére, 2006. június 22-23., JATEPress, Szeged, pp: 218-222. (In Hungarian)

Csontos P. 1984: Az Impatiens parviflora DC. vadállókövi (Pilis) állományának cönológiai és ökológiai vizsgálata. (Ecological and phytosociological studies in a stand of Impatiens parviflora DC. at the Vadálló Rocks, Pilis Mts., Hungary.) Abstracta Botanica 8: 15-34. (in Hung. with Engl. summ.)

Csontos P. 1986a: Dispersal and establishment of Impatiens parviflora, an introduced plant, in a hardwood forest. Abstracta Botanica 10: 341-348.

Csontos P. 1986b: Phytosociological description of a hilly country stand of Impatiens parviflora DC. Studia Botanica Hungarica, 19: 115-118.

Denisiuk Z., Chmura D., Adamski P. 2009: Flowering and generative reproduction in isolated populations of endangered species Carlina onopordifolia Besser (Asteraceae) in Poland. Polish Journal of Ecology 57(1): 89-97.

Goulart M. F., Lemos J. P., Lovato M. B. 2006: Variability in fruit and seed morphology among and within populations of Plathymenia (Leguminosae-Mimosoideae) in areas of the Cerrado, the Atlantic Forest, and transitional sites. Plant Biology 8(1): 112-119. https://doi.org/10.1055/s-2005-865964

Guo H., Mazer S. J., Du G. Z. 2010: Geographic variation in seed mass within and among nine species of Pedicularis (Orobanchaceae): effects of elevation, plant size and seed number per fruit. Journal of Ecology 98(5): 1232-1242. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2010.01688.x

Harper J. L. 1977: The population biology of plants. Academic Press, London.

InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows. GraphPad Software, Inc., San Diego.

Jacquemyn H., Brys R., Hermy M. 2001: Within and between plant variation in seed number, seed mass and germinability of Primula elatior: Effect of population size. Plant Biology 3(5): 561-568. https://doi.org/10.1055/s-2001-17728

Klimko M., Antkowiak M., Nowińska R. 2009: The influence of habitat conditions on anatomical structure of Impatiens parviflora DC. (Balsaminaceae). Botanika - Steciana 13: 191-202.

Kollmann J., Bañuelos M. J. 2004: Latitudinal trends in growth and phenology of the invasive alien plant Impatiens glandulifera (Balsaminaceae). Diversity and Distributions 10: 377-385. https://doi.org/10.1111/j.1366-9516.2004.00126.x

Komosińska E., Wódkiewicz M., Jarzyna I., Jarochowska E., Milanowski R., Chwedorzewska K., Wyszomirski T. 2006: Some attempts to detect genetic differences between populations of small balsam (Impatiens parviflora DC.). Biodiversity Research and Conservation. 3-4: 245-247.

Moravcová L., Pyšek P., Jarošík V., Havlíčková V., Zákravský P. 2010: Reproductive characteristics of neo-phytes in the Czech Republic: traits of invasive and non-invasive species. Preslia 82: 365-390.

Obeso J. R. 1993: Seed mass variation in the perennial herb Asphodelus albus: sources of variation and position effect Oecologia 93(4): 571-575. https://doi.org/10.1007/BF00328967

RBG 2008: Royal Botanic Gardens Kew, Seed Information Database (SID). Version 7.1. Available from: http://data.kew.org/sid/ (May 2008)

R Development Core Team 2011: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0, URL http://www.R-project.org/.

Tamura N., Hayashi, F. 2008: Geographic variation in walnut seed size correlates with hoarding behaviour of two rodent species. Ecological Research 23(3): 607-614. https://doi.org/10.1007/s11284-007-0414-8

Trepl L., 1984. Über Impatiens parviflora DC. als Agriophyt in Mitteleuropa. Diss. Bot. 73: 1-400.

Vaughton G., Ramsey M. 1998: Sources and consequences of seed mass variation in Banksia marginate (Proteaceae) Journal of Ecology 86: 563-573. https://doi.org/10.1046/j.1365-2745.1998.00279.x

Willis, S. G., Hulme, P. E. 2004: Environmental severity and variation in the reproductive traits of Impatiens glandulifera. Functional Ecology 18(6): 887-898. https://doi.org/10.1111/j.0269-8463.2004.00907.x

Wulff R. D. 1986: Seed Size Variation in Desmodium paniculatum: I. Factors Affecting Seed Size. Journal of Ecology 74(1): 87-97. https://doi.org/10.2307/2260350

Letöltések

Megjelent

2012-07-09

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Magtömeg vizsgálatok az Impatiens parviflora DC. különböző növényföldrajzi régiókban élő populációiban. (2012). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(1), 1-7. https://doi.org/10.56617/tl.3769

Hasonló cikkek

1-10 a 111-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>