Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik összehasonlítása két ökofaluban: Visnyeszéplakon és Gyűrűfűn
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3492Kulcsszavak:
természetközeli gazdálkodás, élőhelyek állapota, ökoszisztéma-szolgáltatás, ökofaluAbsztrakt
Napjainkra a különböző válságok következtében egyre inkább igény mutatkozik a természet által az embereknek nyújtott javak feltérképezésére, az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatására. Feltételezésünk, hogy a természetközeli gazdálkodás segíti fenntartani azokat az élőhelyeket, melyek jó minőségben képesek az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtani. Vizsgálati mintaterületeink Gyűrűfű és Visnyeszéplak ökofalvak, ahol az emberi tevékenység már több évtizede a természettel összhangban működik, és a gazdálkodás szempontjából a tájpotenciálhoz igazodik. Kutatásunk során elemeztük az ökoszisztémák állapotát mindkét mintaterületen, valamint a települések ökoszisztéma-szolgáltatásait hasonlítottuk össze térképi, táblázatos és szöveges formában. Az adatgyűjtés és -elemzés során szakirodalmi művekre, térképi adatbázisokra, 8 interjúra és a Visnyeszéplakon elvégzett fészkelő-madárállomány felmérésre támaszkodtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a mintaterületeken az ökoszisztémák állapota rendkívül jó a tájszerkezet és a fajdiverzitás szempontjából is, de vannak veszélyeztető tényezők (talaj minősége, víz mennyisége), amelyek befolyásolják és némiképp negatívan is hatnak a gazdálkodásra. Összesen 12 ökoszisztéma-szolgáltatást azonosítottunk (külön-külön 11–11-et). Az ökoszisztéma-szolgáltatások száma alapján a visnyeszéplaki gyümölcsös élőhely bizonyult a legkiemelkedőbbnek, ezt követték a gyűrűfűi erdők és a visnyeszéplaki gyepek. Az eredmények alapján több különbség is látszik a két település ökoszisztémáinak állapotában és az élőhelyeik szolgáltatásnyújtó képességében. Fontos különbség a területek szerkezeti jellegének eltérése: amíg Visnyeszéplakon kiegyensúlyozottabb az élőhelyek eloszlása, addig Gyűrűfűn az erdő és cserjés, valamint a gyep élőhelyek dominálnak. Fontos eltérés még a két ökofalu között a gyümölcsösök kezelése, ami tetten érhető a gyümölcsösök ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtó képességében is. Összességében ugyanakkor a két település az alapcélokban egyezik, ami leginkább hangsúlyosan járul hozzá adott ökoszisztéma-szolgáltatások jelenlétéhez és ahhoz, hogy a még potenciális szolgáltatások a jövőben realizálhatóak legyenek.
Hivatkozások
Arany I., Czúcz B., Kalóczkai Á., Kelemen A. M., Kelemen K., Papp J., Papp T., Szabó L., Vári Á., Zólyomi Á. 2017: Mennyit érnek a természet ajándékai? – A Nyárád és KisKüküllő menti natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatás kutatásának összefoglaló tanulmánya. Milvus Csoport, Marosvásárhely. p. 72.
Ábrahám L. 2009: Adatok a Biodiverzitás Napokon Gyűrűfűn előkerült recésszárnyú fajokról (Neuroptera). Natura Somogyiensis 13: 147–150.
Borsos B. 2007: Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. PhD értekezés. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 207.
Borsos B. 2016: Az új Gyűrűfű. Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. L’ Harmattan Kiadó, Budapest. p. 247.
Cser B. 2009: Kérész (Ephemeroptera) és álkérész (Plecoptera) faunisztikai vizsgálatok a gyűrűfűi Biodiverzitás Napon. Natura Somogyiensis 13: 73–76.
Farkas G. 1996: Ibafa összevont rendezési tervének módosítása. Gyűrűfű rendezési terve. Szabályozási terv. ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai-magyar Kft. Gyűrűfű. p. 14.
Farkas J. 2009: „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű!”. Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. Tabula 12(1): 75–94.
Farkas J. 2014: „Kicsi kis hősök”. Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei. Kovász 18(1-4): 43–66.
Haines-Young, R., Potschin, M. 2010: The links between biodiversity, ecosystem services and human wellbeing. In: Raffaelli, D.G., Frid, C.L.J. (eds.) Ecosystem ecology: a new synthesis. Cambridge University Press, Cambridge. pp. 110–139. https://doi.org/10.1017/CBO9780511750458.007
Haines-Young, R., Potschin, M. 2013: Common International Classification of Ecosystem Services (CICES): Consultation on version 4, August-December 2012. EEA Framework Contract No EEA/IEA/09/003
Haines-Young, R., Potschin, M. 2018: Common International Classification of Ecosystem Services (CICES): V5.1 and Guidance on the application of the revised structure. https://doi.org/10.3897/oneeco.3.e27108
Héra Z. 2009: Puhatestűek (Mollusca) biodiverzitása Gyűrűfű térségében. Natura Somogyiensis 13: 39–42.
Jax, K., Barton, D.N., Chan, K., de Groot, R., Doyle, U., Eser, U., Wichmann, S. 2013: Ecosystem services and ethics. Ecological Economics 93: 260–268. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2013.06.008
Józan Zs. 2009: A Biodiverzitás Napon Gyűrűfűn gyűjtött fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera: Aculeta) fajok ismertetése. Natura Somogyiensis 13: 151–154.
Karcza Zs., Halmos G. 2004: A magyarországi Állandó Ráfordítású Gyűrűzés (CES) mintavételezési protokollja. MME, Budapest. p. 11.
Kelemen E. 2013: Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. p. 190.
Kondorosy E. 2009: Gyűrűfű poloskanépessége (Heteroptera) három Biodiverzitás Nap alapján. Natura Somogyiensis 13: 97–104.
Kovács E. 2014: Az ökoszisztéma szolgáltatások megjelenése a biodiverzitás politikában. In: Kelemen E., Pataki Gy. (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Budapest. pp. 131–143.
Kovács E., Harangozó G., Marjainé Szerényi Zs., Csépányi P. 2015: Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom. p. 217.
Kovács E., Kelemen E., Czúcz B. 2014: A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen E., Pataki Gy. (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Budapest. pp. 15–34.
Kovács P., Szinetár Cs., Eichardt J. 2009: A I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae). Natura Somogyiensis 13: 43–52.
Kovács T. 2009: Kétéltűek és hüllők (Amphibia, Reptilia) Gyűrűfű körzetében (2006-2008). Natura Somogyiensis 13: 191–194.
Körmendi S. 2009: Gyűrűfűi vizes élőhelyek Rotatoria és Crustacea faunájának vizsgálata. Natura Somogyiensis 13: 53–56.
Krausz K., Pápai J., Kinal F. 2009: Adatok az egyenesszárnyúak (Orthoptera), a fogólábúak (Mantoptera), a csótányok (Blattoptera) és a fülbemászók (Dermaptera) rendjeihez. Natura Somogyiensis 13: 81–84.
Kutasi Cs. 2009: Futóbogarak Gyűrűfű környékéről (Coleoptera: Carabidae). Natura Somogyiensis 13: 105–114.
Lanszki J., Zsebők S. 2009: A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján. Natura Somogyiensis 13: 203–209.
Lantos T. 2005: Dráva menti gyümölcsészet. Ormánság Alapítvány, Markóc. p. 216.
Lantos T. 2018: Alkalmazkodó gyümölcsészet. Elvi útmutató természetszerű gyümölcsösök műveléséhez. Ormánság Alapítvány, Markóc. p. 86.
Morschhauser T., Purger D., Ortmann-né Ajkai A., Rudolf K. 2009: Az edényes flóra diverzitása Gyűrűfű környékén. Natura Somogyiensis 13: 19–24.
Ortmann-né Ajkai A., Fridrich Á., Morschhauser T. 2009: Gyűrűfű környékének tájhasználata és élőhelyei. Natura Somogyiensis 13: 39–41.
Patton M.Q. 2002: Qualitative research and evaluation methods. Sage, London. p. 688.
Pál-Fám F., Morschhauser T., Rudolf K. 2009: Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén. Natura Somogyiensis 13: 9–18.
Szeőke K. 2009: A Gyűrűfű molylepkéin (Microlepidoptera) végzett biodiverzitás vizsgálat eredményei. Natura Somogyiensis 13: 163–168.
Tartally A. 2009: Adatok Gyűrűfű hangyafaunájához (Hymenoptera: Formicidae). Natura Somogyiensis 13: 155–158.
Tóth S. 2009a: Adatok Gyűrűfű kétszárnyú (Diptera) faunájához a Biodiverzitás Napok gyűjtései alapján. Natura Somogyiensis 13: 179–190.
Tóth S. 2009b: Gyűrűfű szitakötő (Odonata) faunája a Biodiverzitás Napok gyűjtései alapján. Natura Somogyiensis 13: 77–80.
Uherkovich Á., Ábrahám L. 2007: A keleti lápibagolylepke – Arytrura musculus (Ménétriés, 1859) (Lepidoptera: Noctuidae) előfordulása a Zselicben. Natura Somogyiensis 10: 361–363.
Uherkovich Á. 2009: Biodiverzitás vizsgálatok a zselici Gyűrűfű tegzesein (Trichoptera). Natura Somogyiensis 13: 159–162. https://doi.org/10.24394/NatSom.2007.10.361
Wágner L., Ónodi M., Laczik D. 2009: A 2006-2008-as gyűrűfűi Biodiverzitás Napok ornitológiai eredményei (Aves). Natura Somogyiensis 13: 195–202.
http1: KÖRINFO honlapja: http://enfo.agt.bme.hu/gis/korinfo/ [Megtekintve 2020.09.10.]
http2: DoSOReMI honlapja: http://dosoremi.hu/table.html [Megtekintve 2020.09.10.]
http3: MePAR honlapja: https://www.mepar.hu/mepar/ [Megtekintve 2020.09.10.]
http4: https://cices.eu/resources/ (Version 5.1 Spreadsheet; CICES-V4-3 Spreadsheet) [Megtekintve: 2020. július.]
http5: Bank L. és Völgyi S. Ökológiai állapot-felmérő adatlap:
http://provertes.hu/vedett_teruletek_pdf/baranya_megye/adatlap_4389.pdf [Megtekintve: 2020.09.21.]
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Prohászka Viola Judit, Kollányi László, Borsos Béla, Fridrich István, Kilián Imre, Máté László, Zaja Péter, Kovács Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
