Investigation of workplace training from the perspective of emloyers and employees

Authors

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.26-36

Keywords:

adult training, workplace training, advantages of applying, disadvantages of applying, labour market

Abstract

One of the most important fringe benefits for employers is education. Employees who have been trained are more attached to the company and more valued. The survey interviewed 686 employees of enterprises participating in the GINOP-6.1.5-17 "Support for on-the-job training for large enterprises" and GINOP-6.1.6-17 "Support for on-the-job training for micro, small and medium-sized enterprises". The questionnaire survey was carried out in three counties of Hungary, Borsod-Abaúj-Zemplén county, Heves county and Győr-Moson-Sopron county. The respondents had different positions and different educational qualifications. It could be shown that those who had been trained could make use of the new knowledge, and for some of them it led to an increase in income. The biggest risk of on-the-job training is that the workforce trained by the company is seduced by a competing company, resulting in a huge loss for the company.

Kulcsszavak: feln

Author Biography

  • Dávid Hajdú, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences

    PhD student
    E-mail: hajdu.david91@gmail.com

References

Alpek, B. L. – Tésits, R. (2019): A foglalkoztathatóság térszerkezeti és települési dimenziói Magyarországon. Területi Statisztika, 59(4), 381–399. DOI: https://doi.org/10.15196/ts590402

Becker, G. S. (1993 [1964]): Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis,with Special Reference to Education. Third Edition University of Chicago Press, Chicago and London. DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001

Benő K. (1996): A felnőttoktatás változó funkciói. Értelmezési keretek és problémák. In: Kol-tai D. (szerk.): Andragógia olvasókönyv I. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, pp. 78–95.

Dancs L. – Koncz G. (2004): A magyar-ukrán határ menti térség lakosságának alkalmazkodó-képessége – a felzárkózás humán feltételei. In: Süli-Zakar, I. (szerk.) Határon átnyúló kap-csolatok, humán erőforrások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 128–134.

Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

Farkas T. (szerk.) – Kenderfi M. (szerk.) (2012): Partnerség határok nélkül: A munkaerő-piaci képzési programok hátrányos helyzetűek számára Beregszászon és Miskolcon, Budapest, Magyarország: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Budapest. https://www.researchgate.net/publication/369236041_PARTNERSEG_HATAROK_NELKUL.

Hajdú D. – Koncz G. (2022): Employment data of participants in supported adult training for jobseekers and their territorial pattern in Hungary, 2010–2020. Regional Statistics, 12(2), 117–148. DOI: https://doi.org/10.15196/RS120205

Kálmán A. (2012): Lifelong Learning adaptáció, a Tudásháromszög modell. In: Tóth Péter – Duchon Jenő (szerk.) Kutatások és innovatív megoldások a szakképzésben és a szakmai ta-nárképzésben. II. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia, 2012. november 20., Budapest., Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest.

Koncz G. (2017): Demográfiai folyamatok és humán erőforrások Észak-Magyarország vidéki térségeiben. In: Koncz G. (szerk.) Mérföldkövek a gyöngyösi agrárkutatásban. Károly Róbert Kft., Gyöngyös, pp. 75–81.

Koncz G. – Szűcs A. – Nagyné Demeter D. (2018): A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 13(1–2): 139–149. DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2018.1-2.139-149

Krisztián B. (2004): A felnőttképzés gazdasági és társadalmi igénye, Iskolakultúra: Pedagógusok Szakmai-Tudományos Folyóirata, 14(2), 121–122.

Lakner, Sz. (2016): A felnőttképzési módszerek jelentősége és kihívásai az emberi erőforrás fejlesztési gyakorlatban, Magyarország: Lartco Consulting Kft., Pécs.

Le-Dai, B. – Hajdú, D. (2021): Experiences of Participants in On-The-Job Trainings in Borsod-Abaúj-Zemplén County. Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development, 10(2), 81–86. DOI: https://doi.org/10.2478/vjbsd-2021-0014

Lengyel I. (2012) Regionális növekedés, fejlődés, területi tőke és versenyképesség. In Bajmócy Z. – Lengyel I. – Málovics Gy. (szerk.) Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, pp. 151–174.

Mayer J. (2000) Az iskolarendszerű felnőttoktatásról 2000-ben. Új Pedagógiai Szemle, 2000/11, 13–23.

Mócz D. (2012): A felnőttképzés munkaerő-piaci jelentősége In: Sárdi, Csilla (szerk.) A felső-oktatás-pedagógia kihívásai a 21. században, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. pp. 39-49.

Nagy L. (2009): Minőségfejlesztési feladatok a szakképzésben és a felnőttképzésben.

Nyilas O. (2016): Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a felnőttképzés: esély az integrá-cióra? Educatio, 25(3), 451–458.

Schultz, T. W. (1961): Investment in Human Capital. American Economic Review, 51(l17).

Taródiné Cseszka É. (2017): Versenyképesség, emberi tőkeberuházás, élethosszig tartó tanulás. A felnőttoktatás és felnőttképzés szerepe a sikeres munkaerőpiaci kompetenciák kialakítá-sában, Közelítések. Negyedéves internetes folyóirat, 3–4, 21–33.

Tésits R., Alpek B. L., Lendvai T. (2020): A szubjektív tényezők szerepe a hátrányos helyzetű térségek álláskeresőinek foglalkoztathatóságában, Humán Innovációs Szemle, 11(1), 4–21.

Published

2023-07-03

Similar Articles

11-20 of 25

You may also start an advanced similarity search for this article.