A munkahelyi képzések vizsgálata a munkavállalók szemszögéből
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.1.pp.26-36Kulcsszavak:
felnőttképzés, munkahelyi képzések, pályázati előnyök, pályázati hátrányok, munkaerőpiacAbsztrakt
A munkáltatók egyik legfontosabb béren kívüli juttatása az oktatás. A beiskolázott munkavállalók jobban kötődnek a vállalkozáshoz, megbecsülésük nő. A kutatásban a „GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok számára és a GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok számára” pályázatban résztvevő vállalkozások munkavállalói, összesen 686 fő került megkérdezésre. A kérdőíves vizsgálat hazánk három megyéjében zajlott, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Heves megyében és Győr-Moson-Sopron megyében. A megkérdezettek más beosztásban, más iskolai végzettséggel rendelkeztek. Kimutatható volt, hogy a képzettek hasznosítani tudták az új ismereteket, egy részüknek jövedelemnövekedést eredményezett. A munkahelyi képzéseknek a legnagyobb veszélye, hogy a vállalat által beiskolázott munkaerőt elcsábítja egy konkurens vállalkozás, amely hatalmas veszteséget eredményez a vállalat számára.
Hivatkozások
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2019): A foglalkoztathatóság térszerkezeti és települési dimenziói Magyarországon. Területi Statisztika, 59(4), 381–399. DOI: https://doi.org/10.15196/ts590402
Becker, G. S. (1993 [1964]): Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis,with Special Reference to Education. Third Edition University of Chicago Press, Chicago and London. DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226041223.001.0001
Benő K. (1996): A felnőttoktatás változó funkciói. Értelmezési keretek és problémák. In: Kol-tai D. (szerk.): Andragógia olvasókönyv I. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, pp. 78–95.
Dancs L. – Koncz G. (2004): A magyar-ukrán határ menti térség lakosságának alkalmazkodó-képessége – a felzárkózás humán feltételei. In: Süli-Zakar, I. (szerk.) Határon átnyúló kap-csolatok, humán erőforrások. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 128–134.
Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Farkas T. (szerk.) – Kenderfi M. (szerk.) (2012): Partnerség határok nélkül: A munkaerő-piaci képzési programok hátrányos helyzetűek számára Beregszászon és Miskolcon, Budapest, Magyarország: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Budapest. https://www.researchgate.net/publication/369236041_PARTNERSEG_HATAROK_NELKUL.
Hajdú D. – Koncz G. (2022): Employment data of participants in supported adult training for jobseekers and their territorial pattern in Hungary, 2010–2020. Regional Statistics, 12(2), 117–148. DOI: https://doi.org/10.15196/RS120205
Kálmán A. (2012): Lifelong Learning adaptáció, a Tudásháromszög modell. In: Tóth Péter – Duchon Jenő (szerk.) Kutatások és innovatív megoldások a szakképzésben és a szakmai ta-nárképzésben. II. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia, 2012. november 20., Budapest., Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest.
Koncz G. (2017): Demográfiai folyamatok és humán erőforrások Észak-Magyarország vidéki térségeiben. In: Koncz G. (szerk.) Mérföldkövek a gyöngyösi agrárkutatásban. Károly Róbert Kft., Gyöngyös, pp. 75–81.
Koncz G. – Szűcs A. – Nagyné Demeter D. (2018): A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 13(1–2): 139–149. DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2018.1-2.139-149
Krisztián B. (2004): A felnőttképzés gazdasági és társadalmi igénye, Iskolakultúra: Pedagógusok Szakmai-Tudományos Folyóirata, 14(2), 121–122.
Lakner, Sz. (2016): A felnőttképzési módszerek jelentősége és kihívásai az emberi erőforrás fejlesztési gyakorlatban, Magyarország: Lartco Consulting Kft., Pécs.
Le-Dai, B. – Hajdú, D. (2021): Experiences of Participants in On-The-Job Trainings in Borsod-Abaúj-Zemplén County. Visegrad Journal on Bioeconomy and Sustainable Development, 10(2), 81–86. DOI: https://doi.org/10.2478/vjbsd-2021-0014
Lengyel I. (2012) Regionális növekedés, fejlődés, területi tőke és versenyképesség. In Bajmócy Z. – Lengyel I. – Málovics Gy. (szerk.) Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, pp. 151–174.
Mayer J. (2000) Az iskolarendszerű felnőttoktatásról 2000-ben. Új Pedagógiai Szemle, 2000/11, 13–23.
Mócz D. (2012): A felnőttképzés munkaerő-piaci jelentősége In: Sárdi, Csilla (szerk.) A felső-oktatás-pedagógia kihívásai a 21. században, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. pp. 39-49.
Nagy L. (2009): Minőségfejlesztési feladatok a szakképzésben és a felnőttképzésben.
Nyilas O. (2016): Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a felnőttképzés: esély az integrá-cióra? Educatio, 25(3), 451–458.
Schultz, T. W. (1961): Investment in Human Capital. American Economic Review, 51(l17).
Taródiné Cseszka É. (2017): Versenyképesség, emberi tőkeberuházás, élethosszig tartó tanulás. A felnőttoktatás és felnőttképzés szerepe a sikeres munkaerőpiaci kompetenciák kialakítá-sában, Közelítések. Negyedéves internetes folyóirat, 3–4, 21–33.
Tésits R., Alpek B. L., Lendvai T. (2020): A szubjektív tényezők szerepe a hátrányos helyzetű térségek álláskeresőinek foglalkoztathatóságában, Humán Innovációs Szemle, 11(1), 4–21.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Hajdú Dávid
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
