Az ásott kutak vízminősége két ökofaluban: Visnyeszéplakon és Gyűrűfűn
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3449Palavras-chave:
vízhiány, talajvíz, vízmintavétel, természetközeli gazdálkodásResumo
Napjainkban a felszín alatti vizek jó minősége kulcsfontosságú, különös tekintettel azokra a településekre, ahol nincs vezetékes víz és a lakosok többségében ásott kutakból nyerik a mindennapokhoz használt vizet. Ezeken a területeken rendkívül fontos a negatív környezeti hatások elkerülése, hiszen a felszín alatti vizek könnyen elszennyeződhetnek. Olyan mintaterületeken végeztük vizsgálatainkat, ahol a lakosok fokozottan figyelnek környezetükre és szívügyüknek tartják, hogy ne károsítsák a körülöttük élő természetet. Ez a két terület Visnyeszéplak és Gyűrűfű, Magyarország két legrégebbi ökofalva, ahol a lakosok természetközeli és vegyszermentes gazdálkodást folytatnak, és életmódjukra is a vegyszermentesség jellemző. Mindkét mintaterület Magyarország délnyugati részében, a Zselic kistájban található Visnye, illetve Ibafa települések részeként. Visnyeszéplakon közelítőleg 150–180 fő, azaz 35–39 család, Gyűrűfűn 20–30 fő, azaz körülbelül 10 család lakik. Visnyeszéplakon 1 család kivételével mindenkinek ásott kútja van, Gyűrűfűn 4 családnak van ásott kútja. 2020. október és 2021. november között, 7 alkalommal, összesen 34 ásott kutat (Visnyeszéplak: 30; Gyűrűfű: 4) vizsgáltunk meg 8 paraméter alapján (hőmérséklet, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, nitrit, nitrát, ammónium, foszfát). A mérések minden esetben a helyszínen történtek fotométer, pH mérő, oldott oxigén-mérő, vezetőképesség mérő és hőmérsékletmérő segítségével. Az eredmények kiértékelése során a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet, valamint a felszín alatti vizekre (6/2009. (IV. 14.)) vonatkozó kormányrendeletekben szereplő határértékeket vettük alapul. A nitrát, a nitrit és az ammónium mutatott a rendeletekben meghatározott értékektől eltérő eredményeket. Visnyeszéplak esetében nitrát szempontjából a kutak vizének közel fele, míg Gyűrűfűnél csak negyede volt határérték felett. Ammónium esetében a visnyeszéplaki kutak csupán harmadának, a gyűrűfűi kutak negyedének vize volt határérték feletti. Nitrit esetében voltak a legkedvezőbbek az eredmények, ugyanis egyik településen sem volt az átlagérték határérték feletti érték. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a hosszú távú szennyeződésnek (nitrát) Gyűrűfűn kisebb jelentősége van, mint Visnyeszéplakon, viszont a friss szennyezettséget mutató értékek esetében (ammónium, nitrit) mindkét terület hasonlóan jónak bizonyult. Fontos kiemelni, hogy az eredmények alapján biztosan nem határozhatóak meg a szennyeződések okai, illetve forrásai, de feltehetőleg köze lehet korábbi szennyezésekhez, illetve a jelenlegi szennyvízkezeléshez, állattartáshoz, kertgazdálkodáshoz.
Referências
Bakonyi P. 1992: Gyűrűfű ökofalu megvalósíthatósági tanulmányának vízgazdálkodási megalapozása. VITUKI, II. Hidraulikai Intézet, Budapest, Témaszám: 7613/2/2127. p.15. mellékletek nélkül
Borsos B. 2007: Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. PhD értekezés. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 207.
Bufa-Dőrr Zs., Izsák B., Sebestyén Á., Róka E., Khayer B., Bártfai B., Vargha M. 2020: Kis ivóvízellátó rendszerek és magánkutas ivóvízellátás egészségkockázata. Egészségtudomány 64(4): 6–29.
Csorba P. 2021: Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. p. 409.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 876.
Farkas G. 1996: Ibafa összevont rendezési tervének módosítása. Gyűrűfű rendezési terve. Szabályozási terv. ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai-magyar Kft. Gyűrűfű. p. 14.
Farkas J. 2014: „Kicsi kis hősök”. Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei. Kovász 18(1–4): 43–66.
Farkas J. 2017: Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon. L’Harmattan Kiadó, Budapest, p. 197.
Felföldy L. 1981: A vizek környezettana általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 289.
Földessy J. 2011: Környezetföldtan. In: Domokos E. (szerk.) Környezetmérnöki tudástár 1. kötet. Pannon Egyetem, Környezetmérnöki intézet, Veszprém. p. 336.
Héra G., Ligeti Gy. 2005: Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, p. 371.
Ilisics N. 2010: Visnyeszéplaki vízföldtani adatok térinformatikai ismertetése. Szakdolgozat. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs. p. 62.
Lőrincz N. 2010: “Vissza a jövőbe” avagy egy alternatív közösség életének konfliktusai. Szakdolgozat. ELTE TáTK Társadalmi Tudományok BA, Budapest. p. 49.
Lukács R. 2017: A vallások etikai alapelveinek megjelenése a természetvédelemben. Szakdolgozat. Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely. p. 76.
Nel, L.; Boeni, A.F., Prohászka, V.J., Szilágyi, A., Tormáné Kovács, E., Pásztor, L., Centeri, C. 2022: InVEST Soil Carbon Stock Modelling of Agricultural Landscapes as an Ecosystem Service Indicator. Sustainability 14: 9808. DOI: https://doi.org/10.3390/su14169808
Stiller J. 1961: Az ásott kutak biológiai vizsgálata. Állattani közlemények 48(1–4): 129–133.
Szabó Gy., Szabó Sz., Szabó A., Szemán B. 2006: A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron. III. Magyar Földrajzi Konferencia cikk kiadvány, p. 13. (http://geography.hu/mfk2006/pdf/Szab%F3%20Gy%F6rgy.pdf)
Internetes források
http1: Kormányhivatali információ az ivóvíz okozta betegségekről: https://www.kormanyhivatal.hu/download/6/fe/20000/KOZEG%20Iv%C3%B3v%C3%ADz%20okozta%20betegs%C3%A9gek.pdf [megtekintve: 2022. 11. 08.]
http2: Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és vízbiztonsági főosztály: Ivóvíz kiskáté: https://www.antsz.hu/data/cms42272/vizes_GYIK_egyeztetett.pdf [megtekintve: 2022. 11. 08.]
http3: KÖRINFO honlapja: http://enfo.agt.bme.hu/gis/korinfo / [megtekintve: 2022. 08. 04.]
http4: DOSoReMI honlapja: https://dosoremi.hu/maps/genetikus-tipus/ [megtekintve: 2022. 08. 04.]
http5: MBSZF honlapja: https://map.mbfsz.gov.hu/tvz/ [megtekintve: 2022. 08. 04.]
http6: OKIR honlapja: http://web.okir.hu/map/?config=BASE&lang=hu [megtekintve: 2022. 08. 16.]
Hivatkozott jogszabályok
Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Parliament, L327 (October 2000)
(https://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/vki_en_hu_hivatalos_20040901_1_1.pdf) [megtekintve: 2022. 08. 04.]
A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100201.kor) [megtekintve: 2022. 08. 04.]
A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv [megtekintve: 2022. 08. 04.]
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2022 Prohászka Viola Judit, Tormáné Kovács Eszter, Grósz János, Waltner István
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
