Hazai bükkösök konzervációja: szálaló üzemmód és szelektív vadrágás
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3748Kulcsszavak:
növényevő, patás, erdőgazdálkodás, cserjeszint, preferenciaAbsztrakt
A patás növényevők (pl. gímszarvas) szelektív rágása stabilizálhatja vagy destabilizálhatja az erdei életközösségeket, így befolyásolja a biodiverzitás változását. Viszont az élőhely állapota (főleg a cserjeszintben elérhető táplálékkínálat) is visszahat a növényevők populációs változásaira és táplálkozására. A változatos szerkezetű erdők ellenállóbbak lehetnek a növényevők nyomásával szemben is. Ezért azt vizsgáltuk, hogy egy szálaló rendszerben kezelt bükkösben, ami hazánkban még ritkaság, milyen hatása van a vegetációra a nagytestű növényevők rágásának. A pilisszentkereszti vizsgálati területen 2008-2011 között szezonálisan megszámoltuk a cserjeszintben a növényevők számára elérhető fásszárú fajok hajtásait és azt, hogy ezekből mennyit rágtak meg. Becsültük a cserjeszintben elérhető optimális táplálék biomassza mennyiségét és a bükkcsemeték sűrűségét és rágottságát is. A természetes bükkcsemete újulat sűrűsége igen magas volt, míg a rágottságuk elenyésző. A növényevők szelektáltak a magas kőrisre és a szederre, míg a bükköt rendszeresen elkerülték. A bükkerdőkben zajló természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás a biodiverzitás konzervációja mellett pénzügyileg is számos előnnyel járhat. A patások szelektív táplálkozása segíti megfékezni a bükk versenytárs fajait, így megtakarítva pl. az ápolási feladatok költségeit. A szelektív vadrágás alapvető fontosságú a bükkerdők hosszútávú dinamikájának fenntartásában, és természetközeli erdőgazdálkodás mellett kihasználhatjuk előnyeit is.
Hivatkozások
Allombert S., Gaston A. J., Martin J-L. 2005a: A natural experiment on the impact of overabundant deer on songbird populations. Biological Conservation 126: 1-13. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2005.04.001
Allombert S., Stockton S., Martin J-L. 2005b: A natural experiment on the impact of overabundant deer on forest invertebrates. Conservation Biology 19(6): 1917-1929. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2005.00280.x
Diaci J. (ed.) 2006: Nature-based forestry in Central Europe. Alternatives to industrial forestry and strict preservation. University of Ljubljana, Ljubljana.
Gordon I. J., Prins, H. H. T. (eds.) 2008: The ecology of browsing and grazing. Ecological Studies 195. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-540-72422-3
Greenwald K. R., Petit L. J., Waite T. A. 2008: Indirect effects of a keystone herbivore elevate local animal diversity. Journal of Wildlife Management 72(6): 1318-1321. https://doi.org/10.2193/2007-491
Katona K., Kiss M., Bleier N., Székely J., Nyeste M., Kovács V., Terhes A., Fodor Á., Olajos T., Rasztovits E., Szemethy L. (2013): Ungulate browsing shapes climate change impacts on forest biodiversity in Hungary. Biodiversity and Conservation 22(5):1167-1180. https://doi.org/10.1007/s10531-013-0490-8
Milad M., Schaich H., Konold W. 2013: How is adaptation to climate change reflected in current practice of forest management and conservation? A case study from Germany. Biodiversity and Conservation 22(5):1181-1202. https://doi.org/10.1007/s10531-012-0337-8
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Katona Krisztián, Hajdu Márk, Farkas Attila, Szemethy László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
