Hegyvidéki élőhelyek ökológiai restaurációja mesterséges regenerációval
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3725Kulcsszavak:
Retyezát Nemzeti Park (Románia), biodiverzitás, szubalpin legeltetés, alpesi legeltetés, degradáció, törpefenyő, környezeti előírások, természetvédelmi gazdálkodásAbsztrakt
Az alpesi élőhelyek monitorozása rámutatott arra, hogy ezek az élőhelyek a leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak Romániában. A területen megtalálható törpefenyő állományok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása és megőrzése érdekében gazdálkodási javaslatokat teszünk a vonatkozó Európai Uniós előírások fényében. Annak érdekében, hogy optimális állapotban megóvjuk a Retyezát Nemzeti Park élőhelyeit, konkrét gazdálkodási módszerekre van szükség. Cikkünkben a Retyezát Nemzeti Parkban (romániai Déli-Kárpátok) alpesi élőhelyeit és a megőrzésük érdekében kifejtett természetvédelmi beavatkozási módszereket értékeljük. Bemutatjuk a törpefenyő állományok jelenlegi helyzetét a szubalpin és alpesi legeltetés következtében. Emellett kitérünk a degradált élőhelyek helyreállításának módszereire a hegyvidéki gyepek regenerációjának technikáját alkalmazva. Ebből a szempontból fontos módszerek a legelő állatállomány gyepállapothoz igazítása érdekében tett gazdálkodási előírások, valamint az erdei élőhelytípusok regenerációjának támogatása.
Hivatkozások
Appleton, M.R., Pasca, C., Entwistle, A., Brigham, E. 2001: Management Planning Workshop Process Report and Summary of Outcomes for Retezat National Park, Piatra Craiului National Park and Vanatori Neamt Forest Park, Fauna & Flora International, Cambridge
Appleton, M.R. 2002: Guide for the preparation of the management plans for protected areas in Romania (Ghid pentru Elaborarea Planurilor de Management pentru ariile protejate din România, in Romanian), Project on biodiversity conservation management in Romania
Bede-Fazekas, Á., Horváth, L., Kocsis, M. 2014: Impact of climate change on the potential distribution of Mediterranean pines. Időjárás, 118: 41–52.
Candrea Bozga, Ş.B., Lazăr, G., Tudoran, G.M., Stăncioiu P.T. 2009: Priority forest, sub–alpine and alpine habitats in Romania – Monitoring the conservation status (Habitate prioritare alpine, subalpine şi forestiere din România – Monitorizarea stării de conservare, in Romanian), Press of Universităţii Transilvania, Braşov
Doniţă, N., Popescu, A., Paucă–Comănescu, M., Mihăilescu, S., Biriş, I.A. 2005: Habitats in Romania (Habitatele din România, in Romanian), Editura Tehnică Silvică, Bucureşti
Entwistle, A. 2001: Developing Monitoring Programmes for Protected Areas, for use on the ‘Biodiversity Conservation and Management Project’, Romania. Fauna & Flora International, Cambridge
Garamvölgyi, Á., Hufnagel, L. 2013. Impacts of climate change on vegetation distribution. No. 1. Applied Ecology and Environmental Research, 11: 79–122. https://doi.org/10.15666/aeer/1101_079122
Greenpeace 2012: Intact Forest Landscapes, www.intactforests.org
Hodor, C. 2008: Prioritary alpine habitats in Romania – Monitoring plans (Habitate prioritare alpine, subalpine şi forestiere din România – Planul de monitorizare a habitatului cu tufărişuri cu Pinus Mugo şi Rhododendron Myrtifolium din România, in Romanian), Brasov
Malatinszky, Á., Ádám, Sz., Falusi, E., Saláta, D., Penksza, K. 2013: Climate change related land use problems in protected wetlands: a study in a seriously affected Hungarian area. Climatic Change 118 (3-4): 671–682. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Maracchi, G., Sirotenko, O., Bindi, M. 2005. Impacts of present and future climate variability on agriculture and forestry in the temperate regions: Europe. Climatic Change, 70: 117–135. https://doi.org/10.1007/1-4020-4166-7_6
Podmaniczky, L., Balázs, K., Belényesi, M., Centeri, Cs., Kristóf, D., Kohlheb, N. 2011. Modelling Soil Quality Changes in Europe. An Impact Assessment of Land Use Change on Soil Quality in Europe. Ecological Indicators, 11: 4–15. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2009.08.002
Programme 2008: National Sustainable Development Strategy Romania 2013–2020–2030, Romanian Ministry of Environment and Sustainable Development, National Centre for Sustainable Development, United Nations Development Programme, Bucharest
Radu, S. 2004: The Retezat, yesterday and today (Retezatul, ieri şi azi, in Romanian), Monography Parcului Naţional Retezat, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro
Rajkovic, S., MARKOVIC, M., Rakonjac, L., NEVENIC, R., MILOVANOVIC, J., MIRIC, M. 2012: Life Cycle assessment – Ozone injury in forest ecosystems. Acta Technica Corviniensis – Bulletin of Engineering 1 (5): 93– 98.
Report 2008: Management Plan of Retezat National Park – Biosphere Reserve, 2009–2013, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro
Report 2009: Conservative management of alpine habitats as a Natura 2000 Site in Retezat National Park (Managementul Conservativ al Habitatelor Alpine ca Sit Natura 2000 in Parcul National Retezat, in Romanian), Proiect NATURA 2000, http://www.natura2000.ro
Report 2012: Ensure favorable conservation status for priority habitats in Romania (Asigurarea stării favorabile de conservare pentru habitatele prioritare din Romania, in Romanian), Romanian Ministry of Environment, National Agency for Environment Protection (ANPM), http://www.lifenatura2000.ro
Report 2013: Management Plan of Retezat National Park – Biosphere Reserve, 2014–2020, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro
Untaru, E., Constandache, C., Nistor, S. 2012: Current status and projections for the future in respect environmental reconstruction by afforestation of degraded land in Romania (Starea actuală şi proiecţii pentru viitor în privinţa reconstrucţiei ecologice prin împăduriri a terenurilor degradate din România, in Romanian), Revista pădurilor, 128(1): 16–26.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Kiss Imre, Alexa Vasile
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).