Különböző mértékben szuburbanizálódott, Kecskemét környéki falvak előkertjeiben található fásszárú növények felmérése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3445Palavras-chave:
díszfák, egzóták, haszonfák, kertkultúra, régi falu, szuburbanizáció, új településrészResumo
Kecskeméttől háromféle távolságban elhelyezkedő, a szuburbanizációtól eltérő mértékben érintett településeken összesen 150 előkertben vizsgáltuk meg az ott előforduló fásszárú növényzet faj- és egyedszámát. Az előkertekben leggyakrabban egy faj, illetve két egyed fordult elő, de voltak 8 vagy több fajt és 14 vagy több egyedet felmutató előkertek is. Az összesen feljegyzett 668 egyed 111 fajhoz tartozott, amelyek közt az első öt helyet a Biota orientalis, a Hibiscus syriacus, a Thuja occidentalis, a Catalpa bignonioides és a Cerasus vulgaris foglalták el. Az öt faj összevont egyedszáma az összes megfigyelt fásszárú növényegyed 26%-át tette ki. Az adatokat többféle csoportosítás szerint is értékeltük: fa, cserje, sövény vagy lián; őshonos, archeofiton vagy neofiton; gyümölcsfa vs. díszfa; lombhullató vs. örökzöld; valamint vizsgáltuk az előkert felett húzódó légvezetékek hatását is. Eredményeink rávilágítanak a lakosok növényválasztási szokásaira, amit a megfelelő településrendezési és tájtervezési koncepciók kialakításához figyelembe lehet venni.
Referências
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 61–92.
Bański, J., Wesołowska, M. 2010: Transformations in housing construction in rural areas of Poland’s Lublin region - Influence on the spatial settlement structure and landscape aesthetics. Landscape and Urban Planning 94: 116–126. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2009.08.005
Bassuk, N.L. 1990: Street tree diversity making better choices for the urban landscape. METRIA 7: Proceedings of the Seventh Conference of the Metropolitan Tree Improvement Alliance. IL: Morton Arboretum, Lisle. pp. 71–78.
Bayón, Á., Godoy, O., Maurel, N., van Kleunen, M., Vilà, M. 2021: Proportion of non-native plants in urban parks correlates with climate, socioeconomic factors and plant traits. Urban Forestry & Urban Greening 63: 127215 DOI: https://doi.org/10.1016/j.ufug.2021.127215
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definícióikra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 35–59.
Breuste, J.H. 2013: Investigations of the urban street tree forest of Mendoza, Argentina. Urban Ecosystems 16: 801–818. DOI: https://doi.org/10.1007/s11252-012-0255-2
Celesti-Grapow, L., Ricotta, C. 2021: Plant invasion as an emerging challenge for the conservation of heritage sites: the spread of ornamental trees on ancient monuments in Rome, Italy. Biological Invasions 23(4): 1191–1206. DOI: https://doi.org/10.1007/s10530-020-02429-9
Csorba P., Ádám S., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 112–129.
Dilley, J., Wolf, K.L. 2013: Homeowner Interactions with Residential Trees in Urban Areas. Arboriculture & Urban Forestry 39(6): 267–277.
Farley, J. 2013: Street tree diversification and location considerations. M.Sc. Theses. Utah State University, Logan, Utah. p. 36. All Graduate Plan B and other Reports. 404. [https://digitalcommons.usu.edu/gradreports/404]
Hegedűs G. 2009: A lakóparkok és lakóparkszerű létesítmények általános jellemzői a magyarországi megyei jogú városokban. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 4(3-4): 219–223. DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2009.3-4.219-223
KSH 2022: Magyarország Helységnévtára. https://www.ksh.hu/apps/hntr.main?p_lang=HU (adatok elérése: 2022.08.24.)
Linders, T.E.W., Schaffner, U., Eschen, R., Abebe, A., Choge, S.K., Nigatu, L., Mbaabu, P.R., Shiferaw, H., Allan, E. 2019: Direct and indirect effects of invasive species: Biodiversity loss is a major mechanism by which an invasive tree affects ecosystem functioning. Journal of Ecology 107(6): 2660–2672. DOI: https://doi.org/10.1111/1365-2745.13268
Magyar D. 2021: Allergén növények I. Fák és cserjék. Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest. p. 79.
Moro, M. F., Westerkamp, C. 2011: The alien street trees of Fortaleza (NE Brazil): qualitative observations and the inventory of two districts. Ciência Florestal, Santa Maria 21(4): 789–798. DOI: https://doi.org/10.5902/198050984524
Most, W.B., Weissman, S. 2012: Trees and power lines: Minimizing conflicts between electric power infrastructure and the urban forest. Center for Law, Energy & the Environment, University of California, Berkeley. p. 26. [https://escholarship.org/uc/item/8kg6t2jx]
Pándi, I., Penksza, K., Botta-Dukát, Z., Kröel-Dulay, Gy. 2014: People move but cultivated plants stay: abandoned farmsteads support the persistence and spread of alien plants. Biodiversity and Conservation 23(5): 1289–1302. DOI: https://doi.org/10.1007/s10531-014-0665-y
Pásztor L., Dobos E., Michéli E., Várallyay Gy. 2018: Talajok. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 82–93.
Reiszig E. 1910: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei. In: Borovszky S. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye I. kötet. Országos Monográfia Társaság, Budapest. pp. 25–165.
Reynolds, L.V., Perry, L.G., Shafroth, P.B., Katz, G., Norton, A. 2022: Invasion of Siberian elm (Ulmus pumila) along the South Platte River: the roles of seed source, human influence, and river geomorphology. Wetlands 42(1): 10. DOI: https://doi.org/10.1007/s13157-021-01516-4
Shackleton, C. 2016: Do indigenous street trees promote more biodiversity than alien ones? Evidence using mistletoes and birds in South Africa. Forests 7: 134. DOI: https://doi.org/10.3390/f7070134
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest p. 892.
Sjöman, H., Östberg, J., Bühler, O. 2012: Diversity and distribution of the urban tree population in ten major Nordic cities. Urban Forestry & Urban Greening 11(1): 31–39. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ufug.2011.09.004
Surányi D. 2005: A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon. Tájökológiai Lapok 3(1): 1–17.
TeIR 2022: Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Helyzet-Tér-Kép. Lechner Nonprofit Kft., Budapest. [https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/] (adatok elérése: 2022.08.24.)
Varga I.-né F.M. 2015: Mozaikok Fülöpszállás történetéből a II. világháborúig. [Szerk., a szöveget gond. és a latin szövegeket ford. Balogh Mihály.] Fülöpszállás, Önkormányzat. pp. 44–48.
Velekei B. 2020: Potenciálisan inváziós fás szárú fajok terjedésének vizsgálata dunántúli botanikus kertekben és arborétumokban. Botanikai Közlemények 107(2): 149–162. DOI: https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.149
Zheng, B., Zhang, Y., Chen, J. 2011: Preference to home landscape: wildness or neatness? Landscape and Urban Planning 99(1): 1–8. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2010.08.006
Hivatkozott internetes oldal:
http1.: Gömb szivarfa ültetése. Megyeri Szabolcs kertészete. https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/gomb_szivarfa_csemete_vasarlasa (legutóbbi elérése: 2022.10.12.)
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2022 Tamás Júlia, Csontos Péter, Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit, Hardi Tamás
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
