Esztergom zártkertjeinek történeti területhasználati vizsgálata a 19. századtól napjainkig

Szerzők

  • Molnárné Abicz Kinga Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29–43., Budapest Főváros Kormányhivatala; Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
  • Vaszócsik Vilja Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29–43., Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, 1111 Budapest, Budafoki út 59., E/3. ép.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3470

Kulcsszavak:

külterület, zártkert, szőlőskertek, tájhasználat, tájváltozás

Absztrakt

Vizsgálatunk fókuszában a speciálisan magyar fogalom, a zártkertek létrejöttét és átalakulását követjük nyomon a 19. századtól napjainkig Esztergom város területén. A filoxéravész (1800-as évek vége, 1900-as évek eleje) előtti időkben Esztergomban, csakúgy, mint az ország számos települése esetében meghatározó, és csaknem kizárólagos művelési formaként jelent meg a szőlőművelés. A vulkanikus talaj kedvező alapot adott a szőlőtermesztés hagyományának, mely évszázadokig meghatározó eleme volt a tájnak. A 20. században a földtulajdon és földhasználati formák újradefiniálásával a volt szőlőterületeken megjelent a zártkert, mint speciális jogi forma, mely a kiskertes mezőgazdasági használatot jelölte meg elsődleges funkcióként. Az aktuális társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a zártkertek használata és határai is változtak, egyes területeket belterületbe vontak, másokat zártkertté minősítettek. A belterületbe vonás elsődleges indokaként a lakófunkció kiterjesztése, egyfajta belső szuburbanizáció jelentkezik a zártkertes övezetben. A volt szőlőskertek átalakulása zártkertté és a mai állapot között eltelt időszak dinamikáját tekintve elmondható, hogy ezen területeken az erőteljes fejlődés és a drasztikus visszaesés váltakozása jellemzi az egyes korszakokat. Célunk, hogy a zártkertek történeti vizsgálata során a korszakokhoz kapcsolódó folyamatokat feltárjuk és mint különleges funkciójú mezőgazdasági formát, mint tájérték és mint őrzendő ökológiai területet bemutassuk Esztergomi mintaterületen.

Hivatkozások

Danyi Zs. 2018: Keresztek és egyéb szakrális elemek felmérése Esztergomban, Esztergom, Kézirat, 55 p.

Csoma Zs. 1997: A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleky Gy. (szerk.) A Táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. A Gödöllőn 1996. június 24-26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa. GATE, Gödöllő, pp. 127–160.

Illés P. 2017: Tájfenntartó szőlőhegyi gazdaközösségek. Néprajzi, történeti és szociokulturális antropológiai írások az Őrség a Vasi-hegyhát/Kemeneshát és a Kemenesalja kistájakról. Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely, 231 p.

Ladányi J., Csanádi G., Csepeli Gy., Szelényi I. 2010: Társadalom és térszerkezeti átalakulások. Válogatott Tanulmányok (1975–2010) Budapesti Corvinus Egyetem, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 260 p.

Lettrich E. 1964: Esztergom a dorogi iparvidék városa. Földrajzi Tanulmányok 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 181 p.

Lettrich E.1959: Esztergom népességszámának és társadalmi rétegződésének alakulása az 1750–1945 közötti időszakban. KSH Népességtudományi Kutatóintézet Közlemények 2(4): 565–579.

Meggyes M. 2006: Szent István városa, Esztergom története. Spori Print „V” Kft., Esztergom, 130 p.

Ónodi G., Cros Kárpáti Zs., Gubicza Cs. 2004: Kertségek és kertművelők. Urbanizáció vagy vidékfejlesztés? Mezőgazda Kiadó, Budapest, 184 p.

Pócsi G. 2012: Vidéki terek a városok peremén: a kiskertes övezet funkcionális differenciálódása. A Falu XXVIII(2): 55–64.

Pócsi G. 2014: Zártkertek vagy kertes házak? A Falu XXIX(4): 55–66.

VÁTI Városépítési Kft. 2017: Esztergom Város Településfejlesztési Koncepciója 2015–2030, Megalapozó Vizsgálat és Célfa, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 2018: Esztergom Város Településrendezési Eszközeinek-Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat-Teljes Körű Felülvizsgálata, Véleményezési Anyag, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 2018: Esztergom Város Településfejlesztési Koncepciója, Véleményezési Anyag, Budapest.

www.mapire.eu; Esztergom Királyi Kataszteri térkép, 1886, 1901. [megtekintve: 2019. január 12.]

Esztergom rendezett tanácsú város kataszteri térképe, 1902.

Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve 1935., 1965. Budapest.

Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 1985.: Komárom Megye Földrajzi Nevei, 169. sz., Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 1960.: Esztergom Közigazgatási Területfejlesztési Vázlata, 1:25 000 XXIII 526 c, Esztergom Városi Tervtár

VÁTI Városépítési Kft. 1970: Komárom Megye Településhálózati Fejlesztési Terve, irányító tervező: Dr. Bihaly Tamás, Bp.

VÁTI Városépítési Kft. 1970.: Esztergom-Dorog-Tokod-Tát Általános Rendezési Terv Program, Bp.

Az 1959. évi 24. tv. erejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról

Az 1967. évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

Az 1987. évi I. törvény a földről

Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről

Az 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről („Építési tv.”, Étv.)

A 253/1997 (XII. 20.) kormányrendelet az országos területrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

Letöltések

Megjelent

2019-07-11

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Esztergom zártkertjeinek történeti területhasználati vizsgálata a 19. századtól napjainkig. (2019). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 17(1), 107-120. https://doi.org/10.56617/tl.3470

Hasonló cikkek

1-10 a 47-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.