Lakott területeken megjelenő nyestek (Martes foina) problémáinak felmérése és összehasonlítása két településen

Szerzők

  • Plank Patrik Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Biró Zsolt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3425

Kulcsszavak:

Tata, Szárliget, kérdőív, szőrcsapda, kártétel

Absztrakt

A lakott területeken megjelenő nyestek és azok kártétele napjainkban egyre többször kerül elő, más lakott településen megjelenő vadfajainkkal együtt. A városok és falvak terjeszkedéseinek hatására egyre több élőlény talál otthonra a lakott területeken és ennek következtében a lakosság és a ragadozó fajok közti konfliktusok száma megnövekszik. A vizsgálat során két lakott településen (Szárliget, Tata) előforduló nyestek kártételét próbáltuk felmérni kérdőív segítségével. A kérdőíves felmérés eredményeit kiegészítendő szőrcsapdákat és műfészkeket helyeztünk ki a településeken a ragadozók előfordulásának objektív vizsgálatára. A kutatás során a következőkre kerestük a választ: mely időszakokban történtek a károk, mit károsítottak a leggyakrabban a nyestek, és hogy mekkora a különbség a város és falu közt a károsítások terén. A védekezés és riasztás szempontjából mindkét településen, az interneten terjedő praktikákkal (pl. vizes palack elhelyezése a gépjárművek körül) próbálkoznak a legtöbben, amely sikertelen szokott lenni. Mindkét településen a személygépjárműveket károsították a legtöbbet, és azon belül is a kábelek megrágásával okoztak leggyakrabban kárt. A kihelyezett szőrcsapdákat Szárligeten macskák keresték fel, a műfészkeket szintén macskák, vagy madarak illetve kóbor kutyák. A szőrcsapda és műfészek felmérésből jól látszik a mind két településen nagy számban jelen lévő kóbor kutyák és macskák jelenléte. Összességében elmondható, hogy a kérdőíves felmérés eredményei igazolják a hazai és külföldi szakirodalmakat és publikációkat a nyest városi jelenlétéről és károkozásáról.

Információk a szerzőről

  • Plank Patrik, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    email: plankpatrik94@gmail.com

Hivatkozások

Csányi S., Heltai M. (szerk.) 2010: Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 205p.

Dudus, L., Zalewski, A., Kozioł, O., Jakubiec, Z., Król, N. 2014: Habitat selection by two predators in an urban area: The stone marten and red fox in Wrocław (SW Poland). Mammalian Biology 79(1): 71–76. https://doi.org/10.1016/j.mambio.2013.08.001

Heltai M. (szerk.) 2010: Emlős ragadozók Magyarországon, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 240

Heltai M., Antal Cs., Kovács F., Rácz K., Csépányi P., Nagy A., Csókás A., Schally G., Csányi S. 2016. A vaddisznó budapesti előfordulásának jogi és biológiai háttere I. Erdészeti Lapok 5: 154–156.

Heltai M., Szőcs E. 2008: Városi vadgazdálkodás. Jegyzet vadgazda mérnök szakos hallgatók részére. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő. 94 p.

Herr, J., Schley,L., Roper,T. J. 2009: Stone martens (Martes foina) and cars: investigation of a common human-wildlife conflict. European Journal of Wildlife Research 55: 471–477. https://doi.org/10.1007/s10344-009-0263-6

Kistler, C., Hegglin, D., von Wattenwyl, K. Bontadina, F. 2013: Is electric fencing an efficient and animal-friendly tool to prevent stone martens from entering buildings? European Journal of Wildlife Research 59: 905–909. https://doi.org/10.1007/s10344-013-0752-5

Kurucz K. 2011: A különböző tojástípusok, mesterséges fészkek és a zavarás szerepe fészekaljpredációs vizsgálatok során. Doktori (PhD) értekezés, PTE, Pécs 103 p.

Pataki G., Hubik M., Mitnyik J., Ányos L. 2014: Tata város szociális térképe. 97 p.

Patkó L. 2017: Nem invazív monitoring módszerek fejlesztése emlős ragadozó fajok esetében. Doktori (PhD) értekezés, SZIE, Gödöllő, 115 p.

Sheatsley, P.B. 1983: Questionnaire construction and item writing. In: Rossi, P.H., Wright, T.D. and Anderson, A.B. (Eds.): Handbook of Survey Research. Academic Press New York. 195–230. p. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-598226-9.50012-4

Szemethy L., Heltai M., Csányi S. 2000: A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és a monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 51–61.

Szőcs E., Heltai M. 2009: Nyestek a városban. Nimród 97(4): 11–13.

Tóth M. A. 1999: Az én odúm a te házad - A hódító nyest. Élet és Tudomány 19: 597–599.

Wierzbowska I., Hedrzak M., Popczky B., Okarma H., Crooks K. 2016: Predation of wildlife by free-ranging domestic dogs in Polish hunting grounds and potential competition with the grey wolf. Biological Conservation 201: 1–9. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2016.06.016

http 1: Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján (2020. január 1.) XLS táblázat. Nyilvantarto.hu (Hozzáférés: 2021.03.10.)

Letöltések

Megjelent

2021-07-28

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Lakott területeken megjelenő nyestek (Martes foina) problémáinak felmérése és összehasonlítása két településen. (2021). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 19(1), 13-22. https://doi.org/10.56617/tl.3425

Hasonló cikkek

1-10 a 37-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.