The main context of the development of the agricultural economy in Szeklerland
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.51-61Keywords:
Szeklerland, agricultural economy, regional differences, economic development op-portunitiesAbstract
In the Szekler region of Romania, there is a strong tradition of agricultural activities, as agriculture still provides a livelihood for many people, but there are nevertheless a number of specific sectoral problems in the region. These difficulties include the fact that the land tenure structure has been significantly fragmented over the past decades, that a significant proportion of local youth have a high propensity to emigrate internationally, and that the entrepreneurial and alternative production skills of farmers with lower education levels are on average low. These data provide a good overview of the factors that most characterise the agricultural sector and farming society in Szeklerland, such as the problem of generational change and the lack of targeted policy measures to promote technological development. Based on these findings, the study presents the potential directions for the development of agricultural production in Szeklerland, in particular through the national polarity of agricultural enterprises and agricultural employment, the expansion of income from agricultural production and the activities of young farmers. Through this research, we will explore spatial-economic linkages that may determine the foundations of local futures and strategies for thriving locally.
References
Bazsik, I. (2023): Vertikális integráció, mint a folyamatos technológiai fejlődés záloga. Gazdálkodás, 67(1), 62–79. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_62-79
Bíró, A. Z. (2022): Székelyföldi térség – vidékkutatási kihívás. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(2), 5–18. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.16
Bíró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. – Székely, K. K. (2021): Conditions of change: The regional role of a Romanian agricultural secondary school. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 12(2), 87–105. https://doi.org/10.14267/CJSSP.2021.2.5
Boekhorst, D. (2017): SCAR – Standing Committee on Agricultural Research. [Elektronikus kiad.] Policy Brief on New approaches on Agricultural Education Systems. Letöltés dátuma: 2022. 10. 01. Forrás: https://scar-europe.org/images/CASA/Documents/D1-1_Representation_Inclusion.pdf
Eurostat (2008): NACE Rev. 2.: Statistical classification of economic activites in the European Community. ISSN: 1977-0375. [Elektronikus kiad.] Letöltés dátuma: 2022. 09. 03. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/ks-ra-07-015
Eurostat (2022): GDP per capita, consumption per capita and price level indices. [Elektronikus kiad.] Letöltés dátuma: 2022. 09. 13. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=GDP_per_capita,_consumption_per_capita_and_price_level_indices
Goda, P. – Hamza, E. – Mezei, K. – Rácz, K. (2022): A vidékfejlesztés helye és szerepe a fej-lesztéspolitikában. Gazdálkodás, 66(6), 532–558. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.66.6.t.pp_532-558
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationship in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Káposzta, J. (2019): A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere. Studia Mundi – Economica, 6(3), 18–28. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.03.18-28
Kelemen, R. – Urbánné Malomsoki, M. – Lőrinc, B. (2022): Románia középvárosainak gazdasági és társadalmi összehasonlítása a Kárpátokon innen és túl. Studia Mundi – Economica, 9(1), 45–56. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.45-56
Kovács, J. T. (2017): Innovatív agrárvállalkozások indítását meghatározó tényezők Székelyföldön. Pro Scientia Ruralis, 2(1), 166–180.
Nagy, S. (2022): Az ipar 4.0 és a digitalizáció szerepe a mezőgazdaságban, különös tekintettel a romániai mezőgazdaságban. International Journal of Engineering and Management Sciences, 7(1), 43–58. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2022.1.4.
NIS (2015–2021): National Institute of Statistics – Romania. Forrás: https://insse.ro/cms/en
Pál, Zs. (2020): Az Európai Unió agrárstruktúrája. In: Halmai, P. (Szerk.): A Közös Agrárpolitika rendszere. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 273–298.
Ritter, K. (2022): A mezőgazdaság súlya és szerepe a helyi fejlesztésekben a falukutatások fényében. In: Obádovics, Cs. – Széles, Zs. (Szerk.): Történelem – társadalom – vidék: Jubileumi tanulmánykötet. Sopron: II. Sopron Egyetemi Kiadó, 218–238. https://doi.org/10.35511/978-963-334-430-9-Ritter
Sajtos, L. – Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó: Budapest, Magyarország.
Székelyi, M. – Barna, I. (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez – Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Elektronikus Kiadó Kft.: Budapest, Magyarország.
Valkó, G. – Kincses, Á. – Kovács, I. (2022): A mezőgazdasági termelő gazdaságok fennmara-dását valószínűsítő tényezők a 2010 és 2020 közötti mezőgazdasági termelés vizsgálata alapján. Statisztikai Szemle, 100(9), 854–872. https://doi.org/10.20311/stat2022.9.hu0854
Bajnai, L. (2011): Az épített örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával. Doktori (Phd) értekezés. Budapest, Scolar Kiadó.
Enyedi, Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Tér és Társadalom, 10(2–3), 244. https://doi.org/10.17649/TET.10.2-3.384.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Prof. Dr. Káposzta József, Kelemen Réka, Lőrinc Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).