Székelyföldi agrárgazdaság fejlesztésének főbb összefüggései
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.51-61Schlagwörter:
Székelyföld, agrárgazdaság, regionális különbségek, gazdaságfejlesztési lehetőségekAbstract
Románia székelyföldi területén erős tradíciók övezik a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, hiszen napjainkban is sokak megélhetését biztosítja az agrárium, mindazonáltal a térségben számos speciális ágazati problémakör is fellelhető. E nehézségek közé tartozik, hogy a birtokszerkezet jelentősen felaprózódott az elmúlt évtizedek során, továbbá, hogy a helyi ifjúság jelentős hányadának magas a nemzetközi elvándorlási hajlandósága, emellett az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező gazdálkodók vállalkozási- és alternatív termelési megoldásokra való képessége is átlagosan alacsonynak tekinthető. Ezek alapján jól kőrül határolhatóak mindazon tényezők, amelyek Székelyföld agráriumát és gazdatársadalmát leginkább jellemzik, így – többek között – a generációváltás problematikáját vagy a technológiai fejlődést elősegítő, célzott szakpolitikai intézkedések hiányát. Kiindulva e megállapításokból a tanulmányunkban Székelyföld agrártermelésének potenciális fejlesztési irányait mutatjuk be, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak országos polaritásán, a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmek bővülésén, továbbá a fiatal gazdálkodók tevékenységén keresztül. A kutatással olyan térgazdasági kapcsolatokat tárunk fel, amelyek meghatározhatják a lokális jövő alapjait, illetve a helyben való boldogulás stratégiáját.
Literaturhinweise
Bazsik, I. (2023): Vertikális integráció, mint a folyamatos technológiai fejlődés záloga. Gazdálkodás, 67(1), 62–79. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_62-79
Bíró, A. Z. (2022): Székelyföldi térség – vidékkutatási kihívás. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(2), 5–18. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.16
Bíró, A. Z. – Sárosi-Blága, Á. – Székely, K. K. (2021): Conditions of change: The regional role of a Romanian agricultural secondary school. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 12(2), 87–105. https://doi.org/10.14267/CJSSP.2021.2.5
Boekhorst, D. (2017): SCAR – Standing Committee on Agricultural Research. [Elektronikus kiad.] Policy Brief on New approaches on Agricultural Education Systems. Letöltés dátuma: 2022. 10. 01. Forrás: https://scar-europe.org/images/CASA/Documents/D1-1_Representation_Inclusion.pdf
Eurostat (2008): NACE Rev. 2.: Statistical classification of economic activites in the European Community. ISSN: 1977-0375. [Elektronikus kiad.] Letöltés dátuma: 2022. 09. 03. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/ks-ra-07-015
Eurostat (2022): GDP per capita, consumption per capita and price level indices. [Elektronikus kiad.] Letöltés dátuma: 2022. 09. 13. Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=GDP_per_capita,_consumption_per_capita_and_price_level_indices
Goda, P. – Hamza, E. – Mezei, K. – Rácz, K. (2022): A vidékfejlesztés helye és szerepe a fej-lesztéspolitikában. Gazdálkodás, 66(6), 532–558. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.66.6.t.pp_532-558
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationship in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1), 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Káposzta, J. (2019): A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere. Studia Mundi – Economica, 6(3), 18–28. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.03.18-28
Kelemen, R. – Urbánné Malomsoki, M. – Lőrinc, B. (2022): Románia középvárosainak gazdasági és társadalmi összehasonlítása a Kárpátokon innen és túl. Studia Mundi – Economica, 9(1), 45–56. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.45-56
Kovács, J. T. (2017): Innovatív agrárvállalkozások indítását meghatározó tényezők Székelyföldön. Pro Scientia Ruralis, 2(1), 166–180.
Nagy, S. (2022): Az ipar 4.0 és a digitalizáció szerepe a mezőgazdaságban, különös tekintettel a romániai mezőgazdaságban. International Journal of Engineering and Management Sciences, 7(1), 43–58. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2022.1.4.
NIS (2015–2021): National Institute of Statistics – Romania. Forrás: https://insse.ro/cms/en
Pál, Zs. (2020): Az Európai Unió agrárstruktúrája. In: Halmai, P. (Szerk.): A Közös Agrárpolitika rendszere. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 273–298.
Ritter, K. (2022): A mezőgazdaság súlya és szerepe a helyi fejlesztésekben a falukutatások fényében. In: Obádovics, Cs. – Széles, Zs. (Szerk.): Történelem – társadalom – vidék: Jubileumi tanulmánykötet. Sopron: II. Sopron Egyetemi Kiadó, 218–238. https://doi.org/10.35511/978-963-334-430-9-Ritter
Sajtos, L. – Mitev, A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó: Budapest, Magyarország.
Székelyi, M. – Barna, I. (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez – Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Elektronikus Kiadó Kft.: Budapest, Magyarország.
Valkó, G. – Kincses, Á. – Kovács, I. (2022): A mezőgazdasági termelő gazdaságok fennmara-dását valószínűsítő tényezők a 2010 és 2020 közötti mezőgazdasági termelés vizsgálata alapján. Statisztikai Szemle, 100(9), 854–872. https://doi.org/10.20311/stat2022.9.hu0854
Bajnai, L. (2011): Az épített örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával. Doktori (Phd) értekezés. Budapest, Scolar Kiadó.
Enyedi, Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Tér és Társadalom, 10(2–3), 244. https://doi.org/10.17649/TET.10.2-3.384.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Prof. Dr. Káposzta József, Kelemen Réka, Lőrinc Balázs
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
