A vasútszakmai oktatás fejlesztési lehetőségei
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.58-70Schlagwörter:
Education 4.0, vasútszakma, oktatás, személyiségAbstract
A vasút biztonságos működése megköveteli, hogy a dolgozók megkapják azt az elméleti és gyakorlati képzést, amellyel a megbízható működés ténylegesen kivitelezhető. A tanulmány célja a vasútszakmai oktatás deficitjeinek vizsgálata. A kutatás során arra kerestünk választ, hogy az erősségek/gyengeségek feltárása mellett, melyek azok a lehetőségek/veszélyek, amelyek ismeretében javítható, fejleszthető az oktatás minősége. Egyéni és fókuszcsoportos interjúkat végeztünk, melyek eredménye alapján SWOT analízist készítettünk. Megállapítottuk, hogy erősségként jelenik meg, hogy az oktatók nagy része elhivatott, innovatív ötleteik vannak. A képzési rendszer viszont elavult és a tananyag egységesítésére lenne szükség. A szervezeti egységek számos lehetőséget látnak a helyzet javítására úgy, mint bemeneti és kimeneti követelmények erősítése, az oktatás gyakorlatiasabbá tétele, valamint az Education 4.0 alkalmazásával további innovatív megoldások megvalósítása. A szervezeti egységek egymást is segíthetik a legjobb gyakorlatok megosztásával. A tananyag egységesítése és modernizálása mellett olyan közös fórum megszervezését javasoljuk, amely segíthet a tudásmegosztásban.
Literaturhinweise
Andersen, K. N. (2020): Assessing task-orientation potential in primary science textbooks: Toward a new approach. Journal of Research in Science Teaching, 57(4), 481–509. DOI: https://doi.org/10.1002/tea.21599
Bakken, J. – Andersson-Bakken, E. (2021): The textbook task as a genre. Journal of Curriculum Studies, 53(6), 729–748. DOI: https://doi.org/10.1080/00220272.2021.1929499
Borbély-Pecze, T. B. – Suhajda, C. J. – Kenderfi, M. – Tajtiné, L. G. – Juhász, Á. (2020): Pálya-konstrukció és pályaalkalmasság – Egyazon életpálya két olvasata. Uj Pedagógiai Szemle, (9-10.), 13–33.
Coe, R. – Rauch, C. J. – Kime, S. – Singleton, D. (2020): Great Teaching Toolkit - Evidence Re-view. Cambridge: Evidence Based Education in partnership with Cambridge Assessment In-ternational Education.
Bakken, J. – Andersson-Bakken, E. (2021): The textbook task as a genre. Journal of Curriculum Studies, 53(6), 729–748. DOI: https://doi.org/10.1080/00220272.2021.1929499
Borbély-Pecze, T. B. – Suhajda, C. J. – Kenderfi, M. – Tajtiné, L. G. – Juhász, Á. (2020): Pálya-konstrukció és pályaalkalmasság – Egyazon életpálya két olvasata. Uj Pedagógiai Szemle, (9/10), 13–33.
Coe, R. – Rauch, C. J. – Kime, S. – Singleton, D. (2020): Great Teaching Toolkit – Evidence Re-view. Cambridge: Evidence Based Education in partnership with Cambridge Assessment In-ternational Education.
Farkas, A. – Filep, R. – Dajnoki, K. (2023a): Az oktatói személyiség sajátosságai a vasútszakmá-ban. Acta Medicinae et Sociologica, 14(36), 108–129.
Farkas, A. – Filep, R. – Dajnoki, K. (2023b): Educational experiences in the railway industry. An-nals of the University of Oradea Economic Science, (1/2), 111–121.
Farkas, A. – Filep, R. – Dajnoki, K. (2023c): Munkával Kapcsolatos Attitűdök Vasútszakmai Ok-tatók Körében. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, (1), 1–12.
Fodor, M. – Jäckel, K. – Nagy, O. (2017): Employer Branding a Z generáció szemével - Milyen munkahelyre vágynak és milyen szempontok alapján döntenek a munkahelyválasztásról a ”Z - k ”. Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században, (Budapest), 145–153.
Gergely, É. – Pierog, A. (2016): Motivációs tényezők feltárása civil és profitorientált szervezetek-nél. Gradus, 3(1), 368–373.
Hajdu, F. – Barizsné, H. E. (2020): Students’ Assertive Communication Skills at University of Debrecen. The Annals of the University of Oradea. Economic Sciences, 29(2), 223–228.
Häußler, M. – Borrmann, A. (2021): Knowledge-based engineering in the context of railway de-sign by integrating BIM, BPMN, DMN and the methodology for knowledge-based engineering applications (MOKA). Journal of Information Technology in Construction, 26, 193–226. DOI: https://doi.org/10.36680/j.itcon.2021.012
Hughes, P. – Robinson, R. – Figueres-Esteban, M. – van Gulijk, C. (2019): Extracting safety in-formation from multi-lingual accident reports using an ontology-based approach. Safety Scien-ce, 118, 288–297. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ssci.2019.05.029
Khabarov, V. – Volegzhanina, I. (2022): An impact of ontology-based service-oriented ecosystems on digital transformation of railway transport and engineering education. Transportation Rese-arch Procedia, 63, 1899–1908. DOI: https://doi.org/10.1016/j.trpro.2022.06.210
Kim, L. E. – Jörg, V. – Klassen, R. M. (2019): A Meta-Analysis of the Effects of Teacher Persona-lity on Teacher Effectiveness and Burnout. Educational Psychology Review, 31(1), 163–195. DOI: https://doi.org/10.1007/s10648-018-9458-2
Klusmann, U. – Aldrup, K. – Roloff, J. – Lüdtke, O. – Hamre, B. K. (2022): Does Instructional Quality Mediate the Link Between Teachers’ Emotional Exhaustion and Student Outcomes? A Large-Scale Study Using Teacher and Student Reports. Journal of Educational Psychology, 114(6), 1442–1460. DOI: https://doi.org/10.1037/edu0000703
Kőmüves, Zs. Hopp, A. Szabó-Szentgróti, G. (2022): Generációs különbségek és motiváció az élelmiszeriparban. Studia Mundi – Economica, 9(2), 37–48.
Konstantinidou, E. – Kyriakides, L. (2022): Instructional engagement and student learning out-comes: Direct and indirect effects based on country-specific contingencies. Studies in Educati-onal Evaluation, 73(November 2021), 101144. DOI: https://doi.org/10.1016/j.stueduc.2022.101144
Kotsis, Á. – Darnai, B. (2022): A felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásainak elemzése Kano-modell segítségével. Marketing & Menedzsment, 56(3), 43–53. DOI: https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.04
Kun, A. I. – Boros, J. – Kotsis, Á. (2022): Tudják-e a hallgatók, hogy mennyit (nem) tudnak? – A Dunning–Kruger-hatás vizsgálata üzleti szakokon tanuló felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében. Marketing & Menedzsment, 56(3), 7–20. DOI: https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.01
Madigan, D. J. – Kim, L. E. (2021): Does teacher burnout affect students? A systematic review of its association with academic achievement and student-reported outcomes. International Jour-nal of Educational Research, 105(September 2020), 101714. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijer.2020.101714
Mukul, E. – Büyüközkan, G. (2023): Digital transformation in education: A systematic review of education 4.0. Technological Forecasting and Social Change, Volume 194(August 2022), 122664. DOI: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2023.122664
Sweller, J. – van Merriënboer, J. J. G. – Paas, F. (2019): Cognitive Architecture and Instructional Design: 20 Years Later. Educational Psychology Review, 31(2), 261–292. DOI: https://doi.org/10.1007/s10648-019-09465-5
Tripathi, R. (2016): Assessment centers: Benefits and shortcomings. International Journal of Emerging Research in Management &Technology, 5(2), 2278–9359.
van Vemde, L. – Donker, M. H. – Mainhard, T. (2022): Teachers, loosen up! How teachers can trigger interpersonally cooperative behavior in students at risk of academic failure. Learning and Instruction, 82(December 2021), 101687. DOI: https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2022.101687
Varga, E. – Szira, Z. – Boda, H. – Hajós, L. (2017): A munkaerőpiacon elvárt kompetenciák rele-vanciájának összehasonlító elemzése a munkáltatók és a felsőoktatásban végzős fiatal munka-vállalók aspektusából. Studia Mundi – Economica, 4(1), 82–93.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Farkas Attila, Filep Roland, Dajnoki Krisztina
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
