A 20. század eleji életreform-mozgalmak és a reformpedagógia harmadik ciklusának babavilága: A Käthe Kruse és a Waldorf-babák

Enikő Pásztor

doi:10.17165/TP.2015.1-2.24

Authors

Enikő Pásztor Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.24

Abstract

Nowadays, especially among city intellectuals a kind of returning to nature can be experienced as it also happened at the time of the reformation movements at the turn of the 19–20th century. Human beings’ escape from the city to nature by returning to natural lifestyle replies critically to the negative effects of the disaffected society. Then as well as now life-reformers are characterized as nature-lovers in eating, clothing, establishing their environment, but also in the nursing of children. The former opinions about toys and playthings of the children are still alive. The success of the reformation puppets owned by Käthe Kruse, maybe the best- known puppet manufacturer of the world hides in the tenderness and softness, the lack of which has caused the unpopularity of the rigid reformation toys. The reformation puppets have inspired among others the Waldorf-puppets constituting the integrated part of the Waldorf-pedagogy, evolving in the third cycle of reformation pedagogy and still existing worldwide.

References

Carlgren, Frans (1992): Szabadságra nevelés – Rudolf Steiner pedagógiája – Képek és tudósítások a nemzetközi Waldorf-iskolai mozgalomról. Budapest : Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány, 1992. 310 p.

Gellér Katalin – Keserü Katalin (1987): A gödöllői művésztelep. Budapest : Corvina Kiadó, 1987. 248 p.

Katz, Gabriele (2010): Käthe Kruse Die Biografie. Berlin : Osburg Verlag, 2010. 464 p.

Kruse, Käthe (1951): Das grosse Puppenspiel. Heidelberg : Kurt Vowinckel Verlag, 1951. 162 p.

Nádai Pál (1911): Könyv a gyermekről – Munka, játék, művészet 1. kötet. Budapest : Franklin Társulat, 1911. 192 p.

Németh András (1996): A reformpedagógia múltja és jelene. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 168 p.

Németh András (2002): Reformpedagógia-történeti tanulmányok – Európai kölcsönhatások, nemzeti sajátosságok. Budapest : Osiris Kiadó, 2002. 235 p.

Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945 – Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. Budapest : Eötvös Kiadó, 2012. 112 p.

Németh András (2014): Életreform kommunák és a reformpedagógia – recepciós folyamatok a 20. század első felében. In: Németh András–Pukánszky Béla–Pirka Veronika (szerk.): Továbbélő utópiák – reformpedagógia és életreform a 20. század első felében. Budapest : Gondolat Kiadó, 2014. 22–60. p.

Németh András – Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. 344 p.

Steiner, Rudolf (1969): A gyermek egészséges fejlődése. Budapest : Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Waldorf Szövetség, 1969. 395 p.

Steiner Rudolf (2005): Gyermeknevelés – A gyermek játéka. Budapest : Élőszó Kiadó, 2005. 58 p.

Tészabó Júlia (2011): Játék – pedagógia, gyermek – kultúra tanulmányok. Budapest : Gondolat Kiadó, 2011. 157 p.

Internetes hivatkozások:

Gyarmati Orsolya (2013): Waldorf-baba kontra Barbie – Természetes játék a képzelőerőért. [online] Csaladhalo.hu 2013. 04. 16. [2014. május 28.] < URL: http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/waldorf-baba-kontra-barbie