Pedagógusok tapasztalatai a fogyatékosságok iránti szemléletformálás témájában

Ágnes Tóth-Szerecz

doi:10.17165/tp.2023.1.63-74

Autor/innen

Ágnes Tóth-Szerecz Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Neveléstudományi Intézet, E-mail cím: toth-szerecz.agnes@uni-mate.hu

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.63-74

Schlagwörter:

sajátos nevelési igény, integráció, szemléletformálás, pedagógus, pedagógus attitűd

Abstract

A hatályos hazai, közneveléshez kapcsolódó dokumentumok tartalmaznak olyan elemeket, amelyek elősegíthetik a fogyatékosságok iránti érzékenyítést. A Nemzeti alaptanterv értelmében kiemelendő alapelv a tanulók közti különbségek, eltérések természetes elfogadása. A kerettantervek áttekintésekor pedig a tananyaghoz kapcsolódóan látszik, hogy folyamatosan jelen van a szociális kompetenciák fejlesztése. A társadalmi érzékenyítés témakörében nagy szerepet kapnak a köznevelési intézmények, valamint az abban oktató-nevelő munkát végző pedagógusok is. A köznevelés fontos szereplőiként jelentősége van annak, hogy a gyakorló pedagógusok hogyan vélekednek a fogyatékosság iráni érzékenyítés megvalósíthatóságáról, s milyen lehetőségek elérhetőek számukra.

Jelen empirikus jellegű kutatásban az alsó tagozaton, többségi általános iskolákban dolgozó pedagógusok (n = 243) körében online és papíralapú kérdőív segítségével került felmérésre, hogy a fogyatékosságok elfogadása iránti szemléletformálás módszerét alkalmazzák-e valamilyen formában az általuk tanított osztályokban. Az eredmények tükrében a felmért populáció nyitottnak bizonyult az érzékenyítő foglalkozások, programok iránt, de külső szakmai segítség nélkül elenyésző arányban jellemző annak alkalmazása. Az érzékenyítő programok közül keveset ismernek, csak egy szűk réteg vesz részt osztályával külső helyszínen megvalósuló rendezvényeken. A nevelési intézményen belüli lehetőségekkel többen élnek, érzékenyítő programokhoz csatlakozva, vagy osztályfőnöki órán tárgyalva erről.

A tantárgyak közül leginkább az etika és a magyar irodalom vonatkozásában találkoztak a fogyatékosság témájával, vagy ahhoz köthető illusztrációval. Amennyiben a tananyagban találkoztak a fogyatékossággal, szinte minden pedagógus elmélyedt a fogyatékosságok iránti érzékenyítésben, a kapcsolódó ismeretek átadásával. A válaszadó pedagógusok közel fele a közneveléshez köthető dokumentumokban (Nemzeti alaptanterv, kerettantervek, tankönyvek) nem ismeri azokat az irányelveket, amelyek lehetőséget teremtenek a szemléletformálásra.

Literaturhinweise

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Letöltés dátuma: 2022. 12. 21. forrás: https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00

Az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny 17, 290–446. Letöltés dátuma: 2022. 12. 21. forrás: http://geogo.elte.hu/images/MK_20_017.pdf

Horváthné Moldvay, I. (2006). Attitűdvizsgálat pedagógusok körében az integrált nevelésről. Iskolakultúra, 16(10), 81–97.

KSH (2021). Általános iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021. KSH honlapja. Letöltés dátuma: 2022. 12. 21. forrás:https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/alt-iskola2021/index.html

Némethné Tóth, Á. (2009). Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar pedagógia, 109(2), 105–120.

Szabó, D. (2016). Látlelet a pedagógusok befogadó neveléshez-oktatáshoz való hozzáállásáról. Iskolakultúra, 26(4), 21–36. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.21

Szegő, Á. (2008). Pedagógusok attitűdje az integrált oktatással kapcsolatban. Alkalmazott pszichológia, X(3–4), 21–34.

Szemereiné Szigethy, E. (2018). Befogadói attitűdvizsgálat Somogy megyei többségi iskolák pedagógusai körében. In: Hanák, Zs. (Ed.) Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere. (pp. 177–193). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó.

Tóth-Szerecz, Á. (2015). Sajátos nevelési igényű gyermekek az iskolarendszerben, inkluzív nevelés. Iskolakultúra, 25(11), 115–120.

Tóth-Szerecz, Á. (2022). A fogyatékossággal kapcsolatos szemléletformálás lehetősége a hatályos köznevelést meghatározó dokumentumokban. Új Pedagógiai Szemle, 72(9–10), 77–97.

Varga, J. (Ed.) (2019). A közoktatás indikátorrendszere 2019. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet. Letöltés dátuma: 2022. 12. 21. for-rás: https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf