Mikroelemtartalom-vizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4512Palavras-chave:
Budai-hegység, dolomit, feketefenyő, mikroelem-tartalom, talajkémia, talajszennyezés, zárt sziklagyepResumo
Munkánk során egy zárt dolomitsziklagyep és egy északi kitettségű feketefenyves talajának mikroelem tartalmát hasonlítottuk össze a Budai hegységben kijelölt 5–5 db mintavételi hely alapján. Minden mintavételi helyről három talajrétegből (0–5 cm, 5–10 cm és 10–15 cm) vettünk kompozit mintákat. A laboratóriumi elemanalízis eredményeként kapott koncentrációkat t-próbával hasonlítottuk össze a két mintaterület megfelelő talajrétegei vonatkozásában. A szignifikáns eltérést mutató mikroelemek száma a talaj mélyebb rétegei felé haladva nőtt. A legmélyebb talajrétegben már 10 mikroelem mennyisége mutatott szignifikáns különbséget (Pb, Al, Cd, Sr, Fe, Ba, Zn, Co, Ni, Mn), és itt már minden esetben a feketefenyves talajából mutattuk ki a nagyobb koncentrációkat. A környezetvédelmi szempontból meghatározott háttérkoncentráció értékét az ólom- és kadmiumtartalom lépte át, mégpedig összesen 3, illetve 4 esetben. A feketefenyvesek talajában e két porral ülepedő szennyezőanyagot szokatlan módon a 10–15 cm-es mélységből nagyobb mennyiségben lehetett kimutatni, mint a felszínhez közelebbi 5–10 cm-es rétegből. Ugyanitt további mikroelemek koncentrációi is hasonló inverziót mutattak. A két mintaterület talajában megfigyelt különbségek magyarázataként a feketefenyő hatását, illetve a fenyvesítéskor végzett talajmegmunkálás hatását vettük figyelembe.
Referências
Babai Á. 1966: Cönológiai és talajökológiai vizsgálatok a Botrychium lunaria (L.) SW. kis-szénási lelőhelyén. Acta Biol. Debrecina 4: 3-15.
Barczi A., Penksza, K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növényösszefüggés-vizsgálata. Agrokémia és talajtan 53(1-2): 3-15. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Bartha S. 2001: Életre keltett mintázatok. A JNP-modellekről. In: Oborny B. (szerk.) Teremtő sokféleség. Emlékezések Juhász-Nagy Pálra. MTA-ÖBKI, Vácrátót. pp. 61-95.
Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A M. Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága kiadása, Budapest.
Borhidi A. 1956: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275-285.
Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások. Bot. Közlem. 80(2): 129-139.
Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. 2003: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvédelmi Közlemények 10: 37-49.
Csontos P., Lőkös L. 1992: Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén - Szünbotanikai alapozás természetvédelmi területek felméréséhez. Bot. Közlem. 79(2): 121-143.
Csontos, P., Horánszky, A., Kalapos, T., Lőkös, L. 1996: Seed bank of Pinus nigra plantations in dolomite rock grassland habitats, and its implications for restoring grassland vegetation. Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 88: 69-77.
Csontos, P., Tamás, J. & Kalapos, T. 2001: Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Botanica Hungarica 43: 35-43. https://doi.org/10.1556/ABot.43.2001.1-2.6
Draskovits, R., Molnár, E. 1970: Vergleich einiger zönologischer, ökologischer Merkmale der xerothermen Eichen- und gepflanzten Schwarzkieferbestände in den Csiki-Bergen. Ann. Univ. Sci. Budapest 12: 111-115.
Fekete, G., Tölgyesi, Gy., Horánszky, A. 1989: Dolomite versus limestone habitats: a study of ionic accumulation on a broader floristic basis. Flora 183: 337-348. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)31565-7
Filep Gy. 1999: Talajszennyeződés, talajtisztítás. In: Stefanovits P., Filep, Gy., Füleki Gy. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 363-381
Halbritter A., Csontos P., Tamás J., Anton A. 2003: Dolomitsziklagyepek és feketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 19-35.
Isépy, I., Csontos, P. 1996: Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, Vol. 1. pp. 309-317.
Járó Z. 1996: Ökológiai vizsgálatok a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3-4: 21-53.
Kalapos T., Csontos P. 2000: A lomblevél szerkezeti és működési sajátságainak változatossága különböző termőhelyen nőtt Fraxinus ornus populációknál. V. Magyar Ökol. Kongr., 1. rész, Előadások és poszterek kivonatai. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11/1: 242.
Kalapos, T., Csontos, P. 2003: Variation in leaf structure and function of the Mediterranean tree Fraxinus ornus L. growing in ecologically contrasting habitats at the margin of its range. Plant Biosystems 137(1): 73-82. https://doi.org/10.1080/11263500312331351351
Kovács M. 1985: A nagyvárosok környezete. Gondolat Kiadó, Budapest, 108 pp.
Kovács M., Podani J., Tuba Z., Turcsányi G. 1886: A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 191. pp.
Kovácsné Láng E. 1966: Összehasonlító talaj- és növényanalízis dolomit- és mészkő-sziklagyepekben. Bot. Közlem. 53(3): 175-184.
KÖM 2000: KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. [10/2000. (VI. 2.)]
Lakanen, E., Erviö, R. 1971: A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223-232.
Migon, C., Morelli, J., Nicolas, E., Copinmontegut, G. 1991: Evaluation of total atmospheric deposition of Pb, Cd, Cu and Zn to the Ligurian sea. Science of the Total Environment 105: 135-148. https://doi.org/10.1016/0048-9697(91)90336-D
Pápa M. 1956: Budai hegyek útikalauz. Sport lap- és könyvkiadó, Budapest.
Penksza K., Káder F., Süle Sz. 2002: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről. Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24.
Payet, C., Scholes, M. C., Balkwill, K. 2001: Some effects of the cultivation of pine on the chemistry of ultramafic soils. South African Journal of Science 97: 603-608.
Podhradszky, A. 1866: Előhegyeink kopár déloldalainak, tisztásainak s vizmosásainak legbiztosb és legolcsóbb erdősítéséről. Erdészeti és Gazdászati Lapok 5: 22-32.
Ritter, E., Vesterdal, L., Gundersen, P. 2003: Changes in soil properties after afforestation of former intensively managed soils with oak and Norway spruce. Plant and Soil 249(2): 319-330. https://doi.org/10.1023/A:1022808410732
Santa Regina, I., Tarazona, T. 2000: Nutrient return to the soil through litterfall and troughfall under beech and pine stands of Sierra de la Demanda, Spain. Arid Soil Research and Rehabilitation 14: 239-252. https://doi.org/10.1080/089030600406653
Szabó, P. (szerk.) 1997: Magyarország erdőállományainak főbb adatai 1996. Országos adatok. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
Székely M. 1868: A feketefenyő (Pinus austriaca) mívelésének és terjesztésének hasznairól. Erdészeti Lapok 7: 205-210.
Tamás J. 2001a: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvédelmi Közlemények 9: 75-85.
Tamás J. 2001b: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Ph.D. értekezés, ELTE, Budapest, 140. pp.
Tamás J. 2003: The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62: 147-158.
Tamás J., Csontos P. (1998): A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén. In: Csontos P. (szerk.) Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, Scientia Kiadó, Budapest, pp. 231-264
Tyurin, I. V. 1951: K metodike analiza dlja szovesennogo uzucsenyija szosztava pocsvenogo peregnojo ili gumusza. In: Trudü Pocsvennogo Insztituta V. V. Dokucsajeva, AN. SSSR, Moszkva. 38: 5.
Zólyomi B. 1942: A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Die Mitteldonau-Florenscheide und das Dolomitphänomen. Bot. Közlem. 39(5): 209-231.
Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 508-642.
Zólyomi B. 1987: Coenotone, ecotone and their role in preserving relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3-18.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2005 Halbritter András, Tamás Júlia, Anton Attila, Uzinger Nikolett
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
